Az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény második szakasza 2016. január 1-jétől indul. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb külföldön lévő magán és céges számláról is tudomást fog szerezni az adóhivatal 2017. január elsejétől. Az adatokat viszont a pénzintézetek már a jövő év elejétől gyűjtik, miután a bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelező jelleggel le kell jelenteniük a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása - ez az információszolgáltatás nemcsak a számla létére, hanem az azon található összegre is kiterjed. Előző cikkünkben a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje segítségével szedtük össze, mire érdemes figyelnie, ha külföldi bankszámlája van, az alábbiakban pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) útmutatását olvashatják.

Az adóhivatal kérdéseinkre adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az  OECD CRS és a vonatkozó uniós irányelv alapján az automatikus információcsere keretében végzett adatszolgáltatási kötelezettség:

Kapcsolódó

  • magánszemélyek esetében értékhatárra tekintet nélkül történik mind a meglévő, mind az új számlák vonatkozásában;
  • a szervezetek (cégek) tulajdonában lévő számlák esetében pedig a már meglévő számlák esetében az értékhatár 250 ezer dollár, új számlák esetében az információ továbbítása automatikusan, értékhatárra tekintet nélkül történik.

A cégek tulajdonában lévő, már meglévő számlák közül előfordul, hogy nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ez azon céges, már meglévő számlákat érinti, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 ezer dollárnak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget. Ezeket a számlákat viszont addig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett 250 ezer dolláros összeget. A pénzintézet természetesen dönthet másként - hívja fel a figyelmet a NAV -, azaz akár minden céges tulajdonban lévő, már meglévő számlát, vagy ezeknek csak egy jól körülhatárolt csoportját is bevonhatja az adatszolgáltatási kötelezettség alá.

A szervezetek tulajdonában lévő számlák ezen túl még abban az esetben esnek az ellenőrizendő számlák csoportjába, ha már meglévő számláról van szó, összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 ezer dollárnak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

Azaz, a fentiek alapján a cégek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az értékhatár 250 ezer dollár, új számlák esetében az információ továbbítása automatikusan, értékhatárra tekintet nélkül történik - emeli ki az adóhivatal.

A NAV ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az irányelv az adatszolgáltatási kötelezettség alól több számlatípust is kivesz, például: bizonyos nyugdíjszámlákat, életbiztosítási szerződéseket, kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számlákat stb.

Mi várható az adóhivataltól?

Arra a kérdésünkre, hogy mi várható az adóhivataltól azok ügyében, akikről a mostani adatcsere keretében korábban be nem vallott számláról kap adatot külföldi pénzintézettől, illetve, hogy aki még nem tett lépéseket a külföldi számlája ügyében, annak mit kellene tennie ahhoz, hogy elkerülje az adóhivatali intézkedéseket, a NAV közölte: "a minden év februárjában kiadott Ellenőrzési Irányok is tartalmazzák, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) következetesen fellép mindazokkal szemben, akik nem teljesítették adókötelezettségüket és törekszik azok visszatartására, akik hajlamosak hasonló kockázatvállalásra. Az eltitkolt vagy be nem fizetett adó utólagos megállapítása, pótlólagos beszedése nélkülözhetetlen az egyenlő közteherviselés megvalósulása, a hazai és az európai uniós gazdasági-, pénzügyi érdekek érvényesítése szempontjából."

Továbbá hozzátették: az adóhivatal tevékenysége során törekszik az adóztatás frekventált területein folyamatosan és nagy erőkkel jelen lenni. A NAV a célok és feladatok teljesítése, a vizsgálati tervek összeállítása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény által előírtan, célzott kiválasztási rendszereket működtet. A NAV jellemzően a következő adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki ellenőrzésre az adózókat:

  • az adózó által benyújtott bevallások;
  • az adatszolgáltatások;
  • az adózó befizetései, a részére kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásai;
  • az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai;
  • vagy más hatóságoktól, más adózóktól szerzett adatok.

Az egyes ellenőrzések elrendelését a NAV-nál kialakult gyakorlat alapján kockázatkezelési folyamat előzi meg annak érdekében, hogy a revizori kapacitás leginkább azon adózók irányába forduljon, akik ki akarnak bújni kötelezettségeik teljesítése alól, vagy éppen jogtalan haszonszerzés céljából szándékosan kárt okoznak a költségvetésnek, és így a társadalomnak - emelte ki az adóhivatal a válaszában.

Mindezek alapján tehát, amennyiben egy külföldi bank/biztosító által egy magyar adózóról korábban az adózó által nem bevallott adat érkezik a hivatalhoz egy külföldi adóhatóságtól, azt a NAV különböző informatikai rendszereibe betölti és az ellenőrzés elrendelésére valamennyi rendelkezésre álló adat és kockázati információ kiértékelését követően kerül sor, indokolt esetben - hangsúlyozta az adóhivatal.

Arra azonban a korábbi cikkünkben a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője is rámutatott, hogy önmagában a külföldi bankszámla megléte még nem jelenti, hogy a számlatulajdonos adót csalt, teljesen szabályszerűen adózott jövedelem is lehet a külföldi bankszámlán. A NAV a kérdéseinkre adott válaszából viszont úgy tűnik, hogy az adóhivatal abból indul ki, hogy egy külföldi bankszámla potenciális kockázat, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Fontos továbbá hozzátenni, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett pénzintézet csak akkor fog jelenteni, ha a számla 2016. január 1. napján még fennáll.