Bár az utóbbi időben adócsalással összefüggésben lehetett gyakran hallani offshore cégekről, e struktúrákat valójában nemcsak adócsalásra vagy adóoptimalizálásra lehet használni, előfordul, hogy például holdingstruktúrákat elsősorban a helyi jogrendszer és/vagy országhoz fűződő egyéb kockázatok ellensúlyozására használnak - vélik a Jalsovszky ügyvédi iroda szakértői.

A utóbbi évek nagy offshore-ellenes intézkedései ellenére véleményük szerint az egyre szűkülő mozgástér ellenére továbbra is lehetséges legális adótervezésre használni ilyen cégeket, ám ez már odafigyelést, óvatosságot és jellemzően többletköltséget is igényel. Hiába tűnik ugyanis egyszerűnek az offshore társaságok használata, sokan nincsenek tisztában az ilyen megoldások jogi buktatóival.

Buktatók

Az egyik, az ilyen konstrukciók visszaszorítását célzó tényező, hogy a fejlett országok adórendszerei általában kifejezetten "offshore-ellenes" szabályként "ellenőrzött külföldi társaságokra" vonatkozó szabályozást alkalmaznak az alacsony adókulcsú országokban bejegyzett cégekkel tulajdonosi, üzleti kapcsolatba kerülő adózóikra - vagyis hátrányosabb adózás alá vonják az ilyen cégekhez köthető jövedelmeket a hazai vagy normál adózású külföldi vállalatokkal szemben. Ebből a szabályozásból adódhat az egyik buktató is.

Magyarországon ilyen szabályok alkalmazandóak például azokra a külföldi társaságokra, amelyek a bejegyzésük országában 10 százaléknál kevesebb társasági adót fizetnek, és amely országokkal Magyarországnak nincsen kettős adóztatási egyezménye. Ha egy külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, akkor ez többféle adózási hátránnyal járhat:

  • a külföldi társaság által fizetett osztalékot, részvényeinek eladásán realizált nyereséget magánszemély tulajdonos esetén a szokásos 16 százalékos személyi jövedelemadón felül további 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli;
  • ha az osztalékot, árfolyamnyereséget a külföldi társaság részvényeseként egy magyar társaság realizálja, akkor nem alkalmazható az ezeket a jövedelmeket egyébként megillető társaságiadó-mentesség;
  • adóvizsgálatnál az ellenőrzött külföldi társaság által beszámlázott költségekhez kapcsolódó bizonyítási teher megfordul, vagyis a magyar adózónak kell bizonyítania, hogy az adott költség a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel;
  • ha egy magyar társaságnak ellenőrzött külföldi társaság szerepel a tulajdonosai között, ez a körülmény önmagában diszkvalifikálhatja a magyar társaságot közbeszerzési eljárásokban, és egyéb, közpénzekből finanszírozott projektekben való részvételtől.

A társaságiadó-törvény egyes szabályai alapján a magyar adóhatóságnak lehetősége nyílhat arra is, hogy ne csak az offshore társasággal kapcsolatba kerülő magyar adóalanyt, hanem magát az offshore társaságot is megadóztassa. Kevesen tudják ugyanis, hogy nem csak a Magyarországon bejegyzett társaságok minősülnek magyar társaságiadó-alanynak, hanem a társaságiadó-törvény egy kifejezett rendelkezése folytán a ténylegesen Magyarországról irányított, de egyébként külföldön létrehozott társaságok is. E szabály alkalmazása alapvetően tény- és bizonyítási kérdés - jegyezte meg Csővári István, a Jalsovszky ügyvédi iroda vezető ügyvédje.

Hogyan lehet bukott offshore-lovag?

Az szja-fizetési kötelezettség körül is adódnak félreértések, amelyek könnyen buktához vezethetnek. A magyar személyi jövedelemadó (szja) törvény alapvető szabálya szerint ugyanis egy magyar illetőségű magánszemély minden jövedelme adóköteles Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, milyen forrásból - belföldről vagy külföldről - származik-e, továbbá milyen formában szerzi azt meg. Ez alól az általános adóztatás alól csak maga a törvény állapíthat meg kivételt.

A jövedelem formáját tekintve az szja-törvény külön is kiemeli például, hogy bevételnek minősülnek a természetben szerzett bevételek is, továbbá a magánszemély helyett más által teljesített kiadások, vagy egy dolognak, szolgáltatásnak a magánszemély által történő kedvezményes használata. Ha az offshore cégben képződött nyereséget a tulajdonos saját bankszámlájára utaltatja át, vagy esetleg a cég bankszámlájáról, bankkártyájáról készpénzben felveszi, ezzel azonnal adóköteles és bevallandó jövedelmet realizál.

Ez a helyzet akkor is, ha az offshore társaság a tulajdonos személyes kiadásait finanszírozza - például a céges bankkártya magáncélú használata útján - mutatott rá Csővári.

Gyakori tévhit továbbá, hogy ha a külföldi cég számviteli és adószabályai adott esetben megengedik a személyes kiadások társaságnál való "elköltségelését", akkor az érintett magánszemélynél ezzel kapcsolatban nem is merül fel Magyarországon adófizetési kötelezettség. Ez nincs így, még legjobb esetben is meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t és a 27 százalékos eho-t - az már más kérdés, hogy a legtöbb esetben a magyar adóhatóság nem szerez tudomást az ilyen költésekről.

Gumiszabályok

Gumiszabályokkal is aknára lehet futni, ugyanis a konkrét ügyletekre, tényállásokra vonatkozó tilalmakon, szabályokon túlmenően számos általános érvényű adózási alapelvet is rögzítenek az adótörvények. Ilyen például a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma vagy a jogügyletek valós tartalmának elsődlegessége azok formájával szemben. Ezeket a meglehetősen általános és homályos szabályokat az adóhatóság adott esetben igen nagy hatékonysággal tudja bevetni az adóelkerülőkkel szemben, akár offshore struktúrák kapcsán is - emelte ki Csővári.

Az információhiányra sem érdemes bazírozni, hiszen az adóhatóságoknak számos és egyre bővülő lehetőségei van arra, hogy információt szerezzenek be külföldi társaságok ügyleteiről, vagy tulajdonosi körükről. Ezt széles körben biztosítják a jogszabályok az unión belül, az EU-n kívül pedig a normál adózású országokkal kötött kettős adóztatási egyezmények információcserét szabályozó cikkelyei, valamint az adóparadicsomokkal kötött információcsere egyezmények. Bár jelenleg mind a kettős adóztatási, mind az információcsere egyezmények csak megkeresésre történő információadásra kötelezik a másik felet, a világ láthatóan az adózási információk automatikusan átadása irányába mozdul el - tette hozzá a szakember.

Nem feltétlenül kell az adózónak az offshore cégével megbuknia. Egy vagyonosodási vizsgálat során is bajba kerülhet, ha nem tud felmutatni a vagyonával, költekezéseivel arányban álló bevallott jövedelmet, de nem hagyhatók figyelmen kívül a szándékos adóelkerüléssel együtt járó büntetőjogi kockázatok sem.