Ritkán látott nagy többséggel támogatták a svájciak a hét végi népszavazáson a Minder-kezdeményezés néven ismert törvényjavaslatot, amely jogot adna a vállalatok részvényeseinek, hogy keményen korlátozzák a vezetők juttatásait. A szavazók 68 százaléka voksolt igennel - ennél nagyobb, 84 százalékos támogatást legutóbb húsz évvel ezelőtt egy a nemzeti munkaszüneti napokról döntő voksoláson jegyeztek fel -, az ország mind a 26 kantonja felsorakozott a javaslat mögött, amely kezdeményezőjéről Thomas Minder képviselőről kapta a nevét. A voksoláson résztvevők közül 1,6 millióan tették az ikszet az igen, 762 ezren a nem mellé.

A 24 szabályból álló törvénytervezet szerint a Svájcban bejegyzett vállalatok részvényesei megvétózhatják a felső vezetők és az igazgatósági tagok juttatásait. Megtiltaná a médiában arany kézfogásként vagy arany ejtőernyőként emlegetett végkielégítéseket, amelyeket a lelépő menedzserek kaphatnak. Emellett nagyobb betekintést nyújtana a vezetőknek kínált hitelekbe és nyugdíjcsomagokba. A kormány egy puhább megoldással házalt a választóknál, amely - amerikai, brit holland és norvég mintára - beleszólást adott volna ugyan a befektetőknek a vezetői fizetésekbe, de ennek nem lett volna kötelező ereje. Az EU a múlt héten fogadta el azt a szabályt, amely bérük nagyságában korlátozza a vezetői bónuszok értékét, amelyet csak a részvényesek emelhetnek ennek maximum kétszeresére, ha ezt indokoltnak látják.

Csapás a multikra

A munkaadók természetesen ellenezték a Minder-javaslatot, mondván: az versenyhátrányt okoz a svájci vállalatoknak. Elsősorban a nemzetközi szinten tevékenykedő cégek érezhetik meg a hatását, amelyeknek világszinten kell versenyezniük a legjobb munkaerőért. Az vállalatok pártján álló szabaddemokrata párt politikusai azzal ijesztgették a szavazókat, hogy az új rendszer bevezetése nyomán menekülni fognak a vállalatok Svájcból.

A törvény elfogadásáig még legalább egy, de egyes vélemények szerint két év van hátra, ami sajátos bizonytalansági elemet visz a svájci üzleti életbe - figyelmeztetnek szakértők. A munkaadók szervezete máris jelezte, hogy mindent el fog követni a szigorítások lehető legkedvezőbb formájának elfogadása érdekében - a pakliban most például az is benne van, hogy szabályokat megszegő menedzserek börtönbüntetést kaphatnak -, ezért a cégek nem tudhatják, milyen konkrét szabályok lépnek majd életbe, és azok hogyan vonatkoznak majd rájuk.

Szociális feszültség

Elemzők szerint a szavazás azért tükröz egyfajta népharagot, mert már a svájciak is megelégelték az országban kialakult óriási jövedelmi különbségeket. Az utca embere még nem felejtette el az ország legnagyobb bankja, az UBS esetét, amely gyakorlatilag belebukott a jelzálogpiaci válságba, a kormány megmentette, ám legfelsőbb vezetői azóta is mesés jövedelmeket élveznek.

A múlt hónapban robbant ki egy másik botrány, amely befolyásolhatta a szavazást. Daniel Vasella, a Novartis gyógyszergyár elnöke hat évre szóló 72 millió frankos (76 millió dollár) lelépési pénzt kapott azért, hogy ne vállaljon állást az iparághoz tartozó más vállalatnál. Svájcban sem mindenki gazdag, az elmúlt években a magas bérek nőttek, míg az alacsonyak csökkentek - indokolta a népszavazás egyik kezdeményezője, miért álltak melléjük az emberek.