Az Európai Bizottság arra kötelezte Magyarországot, hogy mindaddig függessze fel a reklámadó progresszív kulcsainak alkalmazását, amíg a bizottság nem határoz a reklámadó árbevételre számított 0-50 százalékos progresszív kulcsainak belső piaccal való összeegyeztethetőségről.

A progresszív kulcs eltörlésének következtében nemcsak az eddig 1 százalékkal adózóknak kell magasabb adóterhet viselniük, hanem azon cégeknek is, amelyek az 500 millió forintos bevételi értékhatárig 0 százalékos kulcs alá tartoztak. A progresszív adóztatás megszüntetésének kényszere e kört ugyanúgy érinti, mint ahogy a 20-30-40-50 százalékos kulcsban érintetteket a terhek várható mérséklődése.

A reklámadó a tavaly adóelőleget bevalló 700, zömében médiapiaci vállalkozáson túl azt a több ezer médiacéget is érinti, amelyeknek a tavalyi, illetve a tavalyelőtti reklámbevétele nem érte el az adófizetési kötelezettséget jelentő 500 millió forintos határt. A változás érzékenyen érintheti azt a több tízezer vállalkozást is, amelyeknek egyáltalán nem volt, és nem is lesz reklámbevétele, de saját maguk reklámozása miatt mégis a reklámadó törvény hatálya alá tartoznak - véli az adószakértő.

Bár a bevételi becslésekből és az egyéb kormányzati kommunikációból úgy tűnik, hogy a reklámadó átalakításakor a kormány igyekezni fog a kisebb piaci szereplőket továbbra is megkímélni az adófizetési kötelezettség alól, a törvény megjelenéséig erre nincs biztosíték. A progresszív kulcsok eltörlésének kényszere miatt lehetséges, hogy a beharangozott 5,3 százalékos "legfelső" kulcs végül az egyetlen kulcs marad, de azt, hogy ez pontosan kiket fog érinteni, még nem tudni.

Ha csupán annak a 700 vállalkozásnak a számait vesszük alapul, amelyek tavaly adóelőleg bevallást nyújtottak be - tehát reklámbevételük az 500 millió forintot meghaladta -, a minden reklámbevételük után megfizetendő 5,3 százalékos reklámadó önmagában meghaladná a 20-30 milliárd forintot. Az eddig napvilágot látott számok alapján a kormány 7-8 milliárd forintos adóbevétellel tervez, eszerint nem minden reklámbevétel után kell majd megfizetni a reklámadót - véli az adómenedzser.

Fekete szerint az adómérték orvoslásán túl a saját célú reklámozással összefüggő szabályok egyszerűsítésére is szükség volna. A jelenlegi szabályozás alapján minden saját honlapot üzemeltető vállalkozás reklámadó köteles tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy tevékenysége összefüggésbe hozható-e a reklámozással, és abból származik-e bevétele. A mostani hivatalos magyarázatok szerint saját reklám közzétételekor nemcsak a közzététel miatt felmerülő költség, hanem a közzétett reklám gyártásának költsége is adóalapot képez. Ez a gyakorlat a saját célú reklámokat hátrányosan kezeli az idegen reklámokhoz képest, ahol a gyártási költségek után nem kell adót fizetni.

Az adószakértő szerint egyáltalán nem ért célt az a törekvés, hogy a reklámozók csak olyan szolgáltatóktól rendeljenek, amelyek reklámadó kötelezettségüknek deklaráltan eleget tesznek. Elég csak azokra a külföldi online szolgáltatókra gondolni, amelyeknek a hirdetési hatékonysága olyan kimagasló, hogy a megrendelők - más reklámtevékenységek rovására - inkább egyszerűen beárazták a reklámadó és társasági adó törvény miatti költségnövekedést.

A megrendelői minőségben reklámadót fizetők száma még az ötvenet sem érte el, az általuk befizetett reklámadó összege pedig valószínűleg jóval alatta marad annak az összegnek, amit a reklámozók az új törvény rendelkezéseinek megismerésére, a helyes joggyakorlat kialakítására költöttek. Ezért a reklámadó egyszerűsítésekor a legüdvözlendőbb változás az lenne, ha minden, a reklámközzétételt megrendelő vállalkozások adókötelezettségével összefüggő rendelkezést, ideértve a nyilatkozattételt is, hatályon kívül helyeznének.

A reklámadó törvény év közbeni változása már csak azért is időszerű, mert az uniós felfüggesztés csak a reklámközzétevőket érintő progresszív adókulcsok alkalmazására vonatkozott, a megrendelőket sújtó 20 százalékos adókulcs továbbra is alkalmazandó maradt - írta Fekete.