A jelek szerint a döntéshozók - fiskális szempontból legalábbis - jól lőtték be a chipsadó idén megemelt mértékét és az érintett termékek kibővített körét. Az idei első negyedévben ugyanis a bevallott népegészségügyi termékadó (neta) összege meghaladja a 2011 negyedik negyedévit, miközben a teljes hazai élelmiszer-, üdítő-, és szeszesital-forgalom csökkent. (A KSH-nak a neta-termékekre lebontott kiskerforgalmi statisztikája nincs, ezért vettük viszonyítási alapnak - durva közelítésként - a fő árucsoportok forgalmának alakulását.)

Eddig összesen közel 12,4 milliárd forintot vallottak be a gyártók az adóhivatal felé a neta tavaly szeptemberi bevezetése óta ezen a címen. A Nemzeti Adó és Vámhivatal lapunkhoz eljuttatott, a június 30-áig beküldött bevallásokat összegző adatai szerint a legizmosabb hónapnak 2012 áprilisa és júniusa bizonyult, rendre 1,8 milliárd forint körüli összegekkel. A múlt havi növekedésben - a nyári szezonra való felkészülés mellett - a foci Eb is segíthetett, hiszen az üdítők, ízesített sörök és alkoholos üdítők gyártói mellett a snack-ipar is jóval több adót vallott be a májusihoz képest.

Mindez azt is jelenti, hogy a korábban becsültnél akár kisebb is lehet a 2012-es költségvetésben szereplő 20 milliárdos neta-bevételi tervtől való elmaradás. Az év eddigi hónapjai átlagosan ugyanis 1,5 milliárdos bevételt hoztak, ennek alapján 18 milliárdos kalkulált éves bevétel adódik, szemben a tavaszi becslésünkben szereplő alig 16 milliárdos értékkel. A tavalyi terv is majdnem meglett, az ötmillárdos előirányzattal szemben közel 4,7 milliárd forint folyt be.

Gyártói szempontból persze nincs szó sikertörténetről. Iparági forrásaink szerint ugyanis a sós snackek forgalma - amelynek neta-terhelése idén 200-ról 250 forintra nőtt kilogrammonként - tavaly ősztől kezdve gyorsuló üzemben csökkent. Az április-májusi eladások (amiben még nincs benne a foci Eb pozitív hatása) közel ötödével múlták alul az egy évvel korábbit, de hasonló a helyzet az ételízesítők esetében is.

A 2012-es büdzsé 6 829 milliárdos bevételi főösszegéhez képest aprópénznek számító neta felét az előre csomagolt cukrozott készítmények adják. (Ide tartoznak aa 25 százaléknál több hozzáadott cukrot tartalmazó cukorkák, fehér csokoládék, rágógumik, sütemények, fagylaltok, jégkrémek, valamint azok a csokoládék, amelyek cukortartalma 40 százaléknál nagyobb, kakaótartalmuk pedig ennél kisebb.) Meghatározó még a sós snackek, ételízesítők és üdítőitalok súlya is, együttesen 45 százalékot tesznek ki. A mumusként emlegetett energiaitalok részesedése a bevételekből alig haladja meg az 1 százalékot.

Utóbbi terén ráadásul jelentős a visszaesés, az energiaitalok után bevallott adó összege júniusban a korábbi hónapokban tapasztalt felére rúgott. Vélhetően a tervekhez képest is számottevő az elmaradás: a kormány nem véletlenül akar szigorítani a szabályozáson. A kabinet álláspontja szerint ugyanis az energiaitalokat gyártó cégek az adófizetés elkerülése érdekében a receptúra változtatásával termékeikből elhagyták a taurint, és több új gyártmány esetén növelték a termék koffeintartalmát. Az egészségügy számára többletforrást biztosítani hivatott jövedékiadó-emelési csomagban ezért olyan javaslat is szerepel, amely szerint az ital is energiaitalnak minősülne, amely nem tartalmaz ugyan taurint, de metil-xantin (koffein-, teobromin- vagy teofillin-) tartalma viszonylag magas. A neta mértékét tehát nem emelnék, csak az energiaital definícióját módosítják.