A törlesztőrészletek alapvetően átutalási minőségükben kerültek a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. Ennek oka, hogy a hitelintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség biztosítása nem lehetséges - írta a minisztérium. A tárca a napokban megjelent sajtóhírekre reagálva azt is közölte, nincs tudomása arról, hogy a Magyar Bankszövetség rendelkezne egyszerű megoldással az utalások címkézésére vonatkozóan.

A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az "illetékplafonnak" - tekintettel, arra hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minősül - az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot - mutat rá a tárca.

Amennyiben a kölcsöntörlesztést a felek úgy rendezik, hogy ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló követelésbe beszámítják a tartozás összegét (vagyis ugyanaz a hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtotta), akkor is indokolt előírni azt, hogy az illeték mértéke ne haladhassa meg a hatezer forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt törvényi szinten is szeretné egyértelművé tenni, ezért a szükséges törvénymódosítást előkészíti - közölte a tárca az MTI érdeklődésére.

A kölcsöntörlesztés nem minősül fizetési műveletnek, de illetékköteles tranzakció lesz jövőre, és a főszabály szerinti 0,2 százalékos illeték terheli.

Nem lenne ez olyan nehéz

Ahogy arra a Napi Gazdaság egy korábbi cikkében rámutattunk, pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók is, miután csak később "tapasztották" a jogszabályhoz, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik. A tranzakciós illeték összegének hatezer forintban történő maximálása ugyanis csak a fizetési műveletekre terjed ki.

Bár az NGM illetékesei a Blikknek és az MTI-nek adott válaszában is azzal indokolták a hiteltörlesztések bevonását az illetékköteles tranzackók sorába, mert technikailag nem megoldható, hogy külön ez az átutalás illetékmentes legyen, nem lehet cimkézni az átutalásokat, így nem lehet nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, a valóság kicsit mást mutat. A hiteltörlesztés ugyanis szinte minden esetben egy speciális számlára, az úgynevezett hitelszámlára kerül. Így bankon belül mindenképp, ám bankok közötti átutalások között is viszonylag könnyen detektálhatóak a hiteltörlesztési tranzakciók. A törvénykezési cél tehát az illetékfizetés kiterjesztése volt, a minisztérium most úgy tűnik, hogy azt a hibát korrigálja, hogy ezekre az utalásokra is érvényes legyen az összeg-sapka.