Első pillantásra kemény, másodikra szinte kivitelezhetetlen adót jelentett be Lázár János államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón. A tavaly év végén lejárt adóamnesztia után, amely révén 67 milliárd forint értékű vagyon és 6,7 milliárd forint adó jött haza, az idén a kormány munkabizottságot hoz létre a kinn fialtatott pénzek megadóztatására és haza kényszerítésére. A bizottság első körben Svájcot fogja megkeresni, s kérni fogja az alpesi államot: adja ki a magyarországi betétesek adatait. Ennek birtokában pedig a kinti pénzekre, nagyjából ezermilliárd forintra 35 százalékos forrásadót fognak kivetni.

Svájc üzent a kormánynak

Egy-két éven belül biztosan nem sikerül hazahozni az adóelkerülési céllal külföldre vitt pénzeket, amelyekre a kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót kívánnak kiróni - reagált Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a kormány új ötletére az MTI-nek. A mostani kormánydöntést megelőzte a tavalyi adóamnesztia meghirdetése, amelynek eredményeként 2012. november végéig mintegy 67 milliárd forint összegű vagyont hoztak vissza, ami a 10 százalékos adóval 6,7 milliárd forint adóbevételt eredményezett. Vámosi-Nagy tudomása szerint a kormány azzal számolt, hogy az adóamnesztia keretében 1000 milliárd forint kerül vissza Magyarországra.
Az adózatlan jövedelmek utolérése igen kívánatos cél - mondta az adószakértő, ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar adóhatóság hogyan fog hozzáférni a svájci bankszámlákon tartott magyar eredetű összegekhez. Ha valaki arra gondol, hogy az Egyesült Államok adóhatóságának sikerült adatokat kapnia az amerikaiak svájci betéteiről, akkor azt is tudnia kell, hogy csak azoknak az adatait szolgáltatták ki a svájci bankok, akiknél bűncselekmény gyanúja merült fel, azaz gyanúsítottá váltak - mondta Vámosi-Nagy.
Svájc az EU-val kötött megállapodás alapján azt vállalta, hogy a bankokban elhelyezett összegek kamatadóját egy összegben átutalja a számla tulajdonosának országába, így Magyarországra is, miközben ebből az utalásból nem derül ki, hogy az átutalt összegek mely bankszámlák kamatadójából származnak. Az adószakértő véleménye szerint valószínűleg akkor lehet "rávenni Svájcot és Ausztriát a banktitok teljes feltörésére", ha az EU 27 országa egységesen lép fel ebben az ügyben.
Halász-expedícióknak nem engednek
Adóügyekben Svájc olyan államoknak nyújt adminisztratív segítséget, amelyekkel kötött a kettős adóztatást kizáró egyezményeket. Magyarország esetében 2012-ben lezárultak a tárgyalások a kettős adóztatást kizáró és adóügyekben információcserét előirányzó egyezmény felülvizsgálatáról, de a megállapodás még nem lépett életbe. Mindenesetre úgynevezett halász-expedíciók, vagyis konkrét támpontokat nélkülöző megkeresések az OECD által meghatározott és az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó előírások értelmében nem megengedettek - reagált a Népszabadság megkeresésére a svájci szövetségi pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese. Thomas Brückner, az ESTV médiareferense emlékeztetett rá, hogy az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos konkrét eljárások és megkeresések bizalmas jellegűek - ezt a kettős adóztatást kizáró egyezményben is így határozták meg. Brückner nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy az ESTV miként reagálna különböző megkeresésekre.

A gyakorlatban nehezen fog összejönni akár néhány milliárd forint is, nemhogy a potenciális 350 - mondta egy név nélkül nyilatkozó informátorunk. Először is nem valószínű, hogy Svájc bármilyen adatot is kiad csak úgy - ez legfeljebb abban az esetben fordulhat elő, ha konkrét személy ügyében vizsgálódik például az adóhatóság vagy az ügyészség. A magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben egyébként ilyen nincs, legfeljebb pénzmosás gyanújával lehet kezdeni valamit. Automatikusan több ezer vagy több tízezer magánszemély adait amúgy sem szokás kiadni, egyszerűen nem engedélyezett az ilyen halászatnak nevezett adatgyűjtés.

Kapcsolódó

Mi van a német példával?

Lázár hivatkozott ugyan Németországra, amelynek Svájc adott ki adatokat, de Németország és Magyarország között óriási a különbség e tekintetben: a német szabályozás kötelezővé teszi a külföldi számla bejelentését, ám Magyarországon ilyen kötelezettség nincs, bárki ott nyit számlát, ahol akar, erről nem tartozik beszámolási kötelezettséggel sem az államnak, sem az adóhatóságnak. Vagyis Németország valamelyest joggal hivatkozott arra, hogy ő olyanokat keres, akik elmulasztották az adatszolgáltatást, tehát máris van jogalap a kutakodásra. Ilyet Magyarország nem tud felmutatni.

Az se érne sokat, ha valahogyan megkapná Magyarország a remélt listát. Ahhoz ugyanis, hogy a forrásadót kivessék, törvényt is kell módosítani, amelynek hatályba lépéséig több mint egy hónapnak el kell telnie. Ez alatt az idő alatt a számlatulajdonosok gondoskodhatnak arról, hogy semmi se legyen a számlájukon, illetve meg is szüntethetik azt.

Bajos lehet a "feltárás"

A legegyszerűbb megoldás, ha a számlát nem magánszemély birtokolja, hanem egy svájci bejegyzésű cég - offshore háttérrel, hogy végképp ne lehessen tudni, kihez tartozik a számla. Sokan eleve így tartják pénzüket, őket alapból meg sem lehet találni, hiszen csak egy magyarországi címmel rendelkező kézbesítési megbízottra lehet hivatkozni. Persze az is szóba jöhet, hogy a svájci számlát megszünteti a tulajdonos, és egy német, osztrák vagy luxemburgi számlára utalja a pénzt - immár lekövethetetlen céges háttérrel.

A kormány persze visszamenőlegesen is előírhatja az adófizetést, például a január elsejei állapot után kell 35 százalékot fizetni - ez jó szokásává is vált - kérdés azonban, hogyan lehet egy megszüntetett számla alapján követelni az adót. Az sem teljesen világos, hogy pontosan hogyan is képzeli az adóztatást a kormány. Ez egyszeri fizetni való lenne, vagy éves? Ha ezt követően visz ki jelentős összeget valaki, akkor az a pénz is automatikusan adóköteles lesz? Ha nem, akkor a mostani intézkedés célja egyfajta padlássöprés és nem adóztatás. Ha viszont igen, akkor milyen alapon? Mert elhagyta az országot a vagyon? Ez erősen vitatható szigorítás volna.