Az utóbbi évben az egzotikus ízek és a minőségi termékek felé hajlik a hazai snackfogyasztás, a tipikusan magyar termék, a ropi viszont veszélyben lehet - közölte az Intersnack Magyarország Kft. (Chio). (A céget nem lehet részrehajlással vádolni, hiszen győri üzemében sós pálcikát és sós perecet is készít.) A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai alapján a magyarok nem egy nassolós nép, még a legnépszerűbb snack típusokat, a burgonyachips-et és a sóspálcikát is csak a lakosság alig több mint fele fogyasztja, naponta snacket ropogtatók aránya pedig még a fél százalékot sem ér el.

A Chio szerint az utóbbi egy-másfél évben a korábban meglehetősen konzervatív ízlésű hazai chipsfogyasztók a merész újdonságokra is nyitottá váltak, bár a GfK kutatása szerint a megkérdezettek negyedének negatív élményt jelentett az egzotikus vagy különleges ízű termékek kóstolása.

Az európai szokásoktól némileg eltérően, a magyar snackfogyasztók hagyományosan nagy arányban vásárolják a sóspálcikát (ropit), krékert, perecet, és a sajtos tallért. Az elmúlt években azonban ezek iránt a magyar specialitásnak számító lisztes snackek iránti érdeklődés csökkent és a fogyasztók más termékek, pl. a puffasztott snackek, a tésztabundás mogyoró, az aszalt gyümölcsös, nemes magvas keverékek vagy éppen a már említett csípős, pikáns chipsek felé fordulnak.

Már korábbi kutatásokból is kiderült, hogy a sós snack piacot drámaian érintette a népegészségügyi termékadó, a neta 2011-es bevezetése. A termékek közül a ropi szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nem csak azért, mert a fogyasztók kevesebbet vásárolnak belőle, hanem mert a gyártását egyre inkább ellehetetleníti a magas adó. Mindez pedig a snackpiac egészét tekintve áttételesen a hazai gyártók visszaszorulásához vezet, hiszen ők elsősorban a lisztes termékek gyártásával foglalkoznak - hívja fel a figyelmet a Chio.