Habár a megkérdezett lakosság kétharmada nagyon fontosnak és hasznosnak tartja a végrendelet készítését, csupán a válaszadók alig 7 százaléka rendelkezik ilyen dokumentummal, illetve 30 százalék tervezi, hogy elkészíti valamikor - ez derül ki a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó 4Life Direct Kft. ezerfős mintán elvégzett kutatásából. A válaszadók több mint 80 százaléka ugyanakkor pontosan tudja, hogy - végrendelet hiányában - haláluk esetén ki, és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségben. Ebben az esetben a törvényes öröklési rend érvényesül: először a leszármazók, hiányukban a házastárs, házastárs hiányában a szülők, utánuk a testvérek, majd a távolabbi felmenők örökölnek.

A cég összegyűjtötte, a legfontosabb szabályokat, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:

  • Érvényes végrendeletet több formában is lehet készíteni: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni, és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval hitelesíteni szükséges. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúk alkalmazására akkor is szükség van, amennyiben a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.
  • Nem szükséges viszont tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel továbbá elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen.
  • A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk.
  • Magánvégrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet.
  • Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.
  • Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből.
  • Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.

Ennyit kell fizetni

Fő szabályként az öröklési illeték  általános  mértéke  a tiszta érték, vagyis az örökséget terhelő adósság leszámítása után fennmaradó rész után 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után 9 százalék, gépjármű esetében pedig az adásvételre érvényes vagyonszerzési illetékmérték kétszerese.

Van persze egy sor kivétel, azaz tárgyi vagy alanyi illetékmentesség is. Ide tartoznak a következők:

  • egyenesági (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) öröklés,
  • túlélő házastárs általi öröklése,
  • mostoha- és nevelt gyermek az örökség tiszta értékéből 20 millió forintig,
  • legfeljebb 300 ezer forint értékű ingóörökség/örökös,
  • az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése,
  • a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség,
  • a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakáselőtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés,
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra  vonatkozó  vagyoni  értékű  jognak  az  öröklése,  ha  az  örökös  az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.

A további kedvezményekről és a részletes szabályokról a NAV tájékoztatójában itt olvashat.

Így változtak az illetékszabályok legutóbb

Olyan gyökeres változásokról, mint amilyen az elmúlt években a túlélő házastárs illetékmentességének megadása, illetve az egyenesági rokonok értékhatártól független illetékmentességének biztosítása volt, az idén nincs szó, sőt, kisebb változások is csak 2014-ben történtek utoljára.

Lássuk az eltéréseket!

  • Az első ilyen differencia a 2013-as szabályokhoz képest, hogy míg a tavalyi szabályozás úgy fogalmazott, hogy lakóház építésére vonatkozó telektulajdon (vagy az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyon értékű jog) öröklése akkor illetékmentes, ha négy éven belül lakóház épül rajta, de ezt kötelezettséget, ha a határidőn belül a vagyonszerző gazdasági szervezet átalakul, illetve a vagyonszerző magánszemély elhalálozik, a jogutód, örökös köteles teljesíteni. Az idén már az a megengedőbb szabály, hogy a lakóház felépítését az örökös is teljesítheti.
  • Termőföld öröklése esetén annyiban változott a jogszabály, hogy a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény alapján már nem családi gazdálkodó, hanem az "erre a célra rendszeresített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély" jogosult arra a kedvezményre, hogy csak az illeték negyedét kelljen megfizetnie. (A termőföld-öröklés esetén alapesetben az illeték felét kell csak megfizetni.)
  • Szintén egy törvénymódosítással, mégpedig az Alaptörvény negyedik módosításával függ össze az, hogy a teljes személyes illetékmentességet élvezők körében már nem egyházat, egyházak szövetségét és egyházi intézményt említenek, hanem egyházi jogi személyt.
  • Bekerült továbbá a teljes személyes illetékmentességet élvezők körébe a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács.
  • A magánszemélyeket az utóbbi két pontnál feltehetően jobban érdekelheti és érintheti, hogy az illetéktörvényben alkalmazott fogalmak között a vagyoni értékű jog definíciója bővült a 2013-ashoz képest. Ide továbbra is a földhasználat, a haszonélvezet, a vagyonkezelői, az üzembentartói jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, valamint ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés tartozik, ám a használat jogának fogalma kibővült az üdülőhasználati joggal és a szállás időben megosztott használati jogával (time sharing).