Az adóeltitkolás elleni lépések közül nem ismeretlen az egyezménnyel történő rendezés - véli Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere. Az államok többségének, ahogyan Magyarországnak is, több kétoldalú egyezménye is van a kettős adóztatás elkerülésére, és ezekben néhány cikk már rendezi az információcsere kérdését. Mivel az a szabályozás nem elég hatékony, az államok igyekeznek külön, kifejezetten az adóügyeket érintő információcserét érintő egyezmények kidolgozására és alkalmazására. Ezzel már több EU-n kívüli harmadik államot is sikeresen bevonzottak a közvetlen és automatikus információcsere rendszerébe - teszi hozzá a szakember.

Bár az Európai Unió illetékes szervei mindent megtesznek azért, hogy az adóelkerülés megakadályozása érdekében az összes kiskaput bezárják, a svájci információk automatikus megszerzésére tett uniós kísérletek eddig nem jártak nagy sikerrel - jegyzi meg Békés - az alpesi ország ugyanis nem az Unió tagja. A tagállamok egy része ezért egyedi, kétoldalú megállapodások formájában próbálná Svájcot rávenni, hogy a külföldi bankszámlákról információkat szolgáltasson, vagy a banktitokért cserébe meghatározott adót egy másik állam költségvetésébe befizessen.

Kapcsolódó

A Rubik egyezmények egyedinek mondhatók, lényege, hogy a számlatulajdonosok szabadon választhatnak meghatározott lehetőségek közül, de ha személyüket továbbra is titokban kívánják tartani, Svájc adófizetési kötelezettséget teljesít. Svájccal eddig Ausztria, Anglia, és Németország írt alá ilyen Rubik egyezményt, de a német megállapodás később a német törvényhozásban elbukott - jegyzi meg Békés

A számlatulajdonosoknak három lehetőségük van: egyrészt adhatnak felhatalmazást az információk átadására; másrészt fenntarthatják anonimitásukat, de ebben az esetben átalányt, forrásadót és örökösödési adót fizetnek; harmadrészt dönthetnek úgy is, hogy kivonulnak Svájcból és megszüntetik ott lévő érdekeltségeiket.

A szakértő szerint feltehetően a magyar kormány is ezt a modellt követve szeretne Svájccal tárgyalni és megtöbbszörözni az adóbevételeit. A modell úgy működik, mintha a múlt külön adózna a jövőtől. A már svájci bankszámlákon lévő pénzek után egy összegben vonnak le visszamenőlegesen adót és névtelenül továbbítják a más államban lévő adóhatósághoz. A jövőben várható befektetések utáni kamatra ezzel szemben egy külön adó vonatkozik, melynek meghatározott százalékát szolgáltatják csak ki.

Amennyiben a Rubik egyezmények más, főként harmadik államokkal is általánosan elterjedtté válnak, jó esély van rá, hogy az államok adópolitikai célkitűzései megvalósulnak. A jövőben tehát újabb tényezőkkel és kockázatokkal kell számolnia azoknak az adózóknak, akik eddig külföldi bankszámlákon kívánták elrejteni vagyonukat az adóhatóság elől - véli Békés.

Egy korábbi cikkünkben rámutattunk ez a törekvés a magyar állam részéről meglehetősen bajosan kivitelezhetőnek tűnik. Bár az adózatlan jövedelmek utolérése kívánatos cél lenne, az elképzelés kivitelezését meglehetősen kétségesnek vélte Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Az úgynevezett halász-expedíciókkal, vagyis konkrét támpontokat nélkülöző megkeresésekel kapcsolatban a svájci szövetségi pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese a Népszabadság megkeresésére közölte: az OECD által meghatározott és az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó előírások értelmében nem megengedettek. Az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos konkrét eljárások és megkeresések bizalmas jellegűek - ezt a kettős adóztatást kizáró egyezményben is így határozták meg. Magyarország esetében 2012-ben lezárultak a tárgyalások a kettős adóztatást kizáró és adóügyekben információcserét előirányzó egyezmény felülvizsgálatáról, de a megállapodás még nem lépett életbe.