Harmincöt cég nagyjából egyöntetűen vélekedett arról, hogy az új szabályozás jelentősen növeli az adminisztrációt, export esetén nehézkes és időben kitolódik a termékdíj visszaigénylés, rendkívül bonyolult a termékek Csomagolási Katalógus szerinti besorolása, ráadásul az importot előnybe kerül a hazai gyártókkal szemben. Egy kivételével minden cégnek növekedett a fizetési terhe, a növekedés mértéke a néhány százaléktól egészen a 6-10-szeres emelkedésig terjed. Megállapítható, hogy a cégeknek átlagosan mintegy 250 százalékos díjtétel növekedéssel kell számolniuk.

Egyszerűsödést csak az a néhány cég tapasztalt, akik bizonyos anyagfajták esetében kikerültek a kötelezetti körből. Kritikaként fogalmazódott meg az érintettek részéről, hogy a szabályzás hátrányos helyzetbe hozza a magyar csomagolószer gyártókat az importőrökkel szemben. A hazai cégek úgy látják, hogy a jelenlegi termékdíjas szabályzás egyértelműen versenyhátrányt okoz számukra.

Nem egyértelműek a szabályok

A termékdíjas szabályzás gyakorlati alkalmazását illetőn többen is említették, hogy a jogszabály gyakran nem egyértelműen fogalmaz, értelmezési kérdések esetén pedig a hatóság (NAV) sem tud használható választ adni. A válaszolók fele kért hivatalos állásfoglalást, de egyértelmű, a gyakorlatban használható választ alig kapott valaki. A gyakorlati problémák között említették az átvállalások kérdését, az újrahasználható csomagolószerek listájának hiányát és CSK kódok alkalmazását, valamint a visszaigénylést is.

A jogszabály értelmezésével kapcsolatos problémák közül a leggyakrabban a csomagolási kódok megállapítását, a fogalmak értelmezését (csomagolás/ csomagolószer/csomagolóanyag) és általában a jogszabály kidolgozatlanságát, ellentmondásosságát említették legtöbben. A cégek - konkrét példák hiányában - nehezen tudják eldönteni, hogy mi számít csomagolószernek, -anyagnak, -eszköznek, így az sem egyértelmű, hogy ki tekinthető végfelhasználónak.  A kötelezetteknek nem volt idejük felkészülni az új szabályzásra, mert a végleges jogszabályt december utolsó napján fogadták el, így a cégek bizonytalan körülmények között vágtak neki az új évnek.

Sokaknak okozott nehézséget, hogy a csomagolás helyett a csomagolószer lett termékdíjköteles, így a nyilvántartási rendszereket is át kellett alakítani, ami szintén költséggel jár. Voltak olyan vállalkozások, amelyek az év elején kénytelenek voltak hetekre leállítani a számlázást, amíg az új rendszert kialakították. Az exportáló cégeknek gondot jelent, hogy a már megfizetett termékdíjat csak jóval később tudják visszaigényelni, ami finanszírozási problémákhoz vezet.

Más rendszert szeretnének a cégek

A cégek körülbelül fele a korábbi - a hasznosítási célkitűzés teljesítésével elérhető termékdíj mentességre alapuló - szabályzást látná szívesen a mostani helyett, amelyben a koordináló szervezetek segítik a bevallásokkal kapcsolatos feladatokat, a termékdíj nem egy plusz adóteher és EU-konform a szabályozás.

A megkérdezettek másik fele a jelenlegi szabályzás legkritikusabb pontjainak módosításaira tett javaslatot, ilyenek például a CSK kódok felülvizsgálata, az átvállalási lánc megszakadásának elkerülése, a termékdíjtételek jelentős csökkentése, a kereskedelmi csomagolás megszüntetése, a csomagolásra vonatkozó kötelezettség visszaállítása.