Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésén jelentette be, hogy az uniós testület visszavonja a növényvédőszerek csökkentéséről tett javaslatát. Tette mindezt a fokozódó európai gazdatüntetések közepette, amik egyre nagyobb nyomást gyakorolnak egyes tagállami kormányokra és az európai intézmények vezetőire is.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) keretében 2022 nyarán terjesztette elő a fenntartható használatról szóló rendeletet (SUR) azzal a célkitűzéssel, hogy 2030-ra felére csökkentse a növényvédő szerek használatát az Európai Unióban. A terméshozam fenntartására használt vegyi peszticidek a szennyezés fő forrásának számítanak, és összefüggésbe hozhatók a biológiai sokféleség csökkenésével, a rossz minőségű vízzel, a leromlott minőségű talajjal, a kártevőkkel szembeni ellenállással és a krónikus betegségekkel.
Rögtön ellenállásba ütközött a javaslat
Az első pillanattól kezdve heves tiltakozás kísérte a javaslatot, mivel az európai gazdák lehetetlennek érezték a jövendőbeli feltételek teljesítését. Az ellenállásuk és hangjuk értő fülekre talált, hiszen 2023-ban az Európai Parlament elutasította a bizottsági javaslatot. Mi több, ezzel párhuzamosan a tagállamok részéről is szinte kivétel nélkül csak kritikákkal illették a kezdeményezést, már az első perctől kezdve. A körülmények ismeretében így nem meglepő, hogy az Európai Bizottság elnöke bejelentette a jogalkotási javaslat visszavonását.
Nem véletlen az időzítés
A hosszú hetek óta tartó gazdatüntetések a múlt heti rendkívüli uniós csúcs közben csúcsosodtak ki Brüsszelben a Luxemburg téren. Ursula von der Leyen a holland miniszterelnökkel kiegészülve tárgyalt is a gazdálkodókkal a kéréseikről és álláspontjukról.
Egyértelmű, hogy a felfokozott politikai hangulatban – hiszen azóta is tartanak a gazdatüntetések – jó pontot szerzett a mezőgazdászoknál, termelőknél az Európai Bizottság a javaslat visszavonásával. Azonban teljesen világos, hogy mindössze gesztusról van szó, mert a tervezett javaslat, amúgy sem ment volna át az Európai Parlamenten és a Tanácson.
Ursula von der Leyennek és a meghatározó európai vezető politikusoknak és pártoknak sem lenne jó kiinduló pont egy elhúzódó tüntetéssorozattal, felfokozott politikai hangulattal ráfordulni az európai parlamenti kampányra. A következő nagy kérdés, hogy az Európai Bizottság visszavonulója hatással lesz-e a gazdákra, így a tüntetésekre. Vagy a politikai gesztuson túl olyan követelésekkel állnak elő, amelyek teljesítése már érdemi hátraarcot jelentene a Bizottság részéről?
Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője
Pénz és elvárás is lesz a Balkánnal szemben
A nyugat-balkáni államok vezetői közös nyilatkozatban erősítették meg elköteleződésüket az EU reform- és növekedési terve kapcsán múlt héten. A dokumentumot még 2023 novemberében mutatta be az Európai Bizottság, a közel 6 milliárd eurós pénzügyi kerettel rendelkező eszköztől az EU az állami (intézményi és gazdasági) reformok végrehajtásának előmozdítását várja.EU Monitor
Mikor jut hozzá Magyarország a 2021-2027 között jutó felzárkóztatási támogatásokhoz? Hogyan alakul a magyar kormány és az Európai Bizottság viszonya? Mi történik Brüsszelben? A hazánkat érintő legfontosabb brüsszeli történések az Economx.hu EU Monitor rovatában. Kövessen minket!