Régóta tartó vita az ukrán finanszírozásról

A legtöbb uniós tagállamban és az uniós intézményekben fontos célkitűzés, hogy Ukrajnának hosszú távú és kiszámítható forrást biztosítsanak. Az eredeti uniós ötlet szerint a tagállamok az Európai Unió hétéves költségvetésének – ami 2021-től 2027-ig tart – módosításával a következő négy évre 50 milliárd eurós keretet biztosítanának Ukrajna számára.

Már a tavaly decemberi uniós csúcson felmerült az ötlet, ám akkor nem jutottak egyezségre a tagállamok, mert Orbán Viktor blokkolta az elképzelést. Emiatt a vita rendezése átcsúszott az idei évre. Miután világossá vált a rendkívüli csúcs február elejei időpontja, felgyorsultak az egyeztetések és egyre több információ szivárgott ki a sajtónak is. 

Az idő haladtával az Ukrajna finanszírozását támogató európai hangok egyre inkább felerősödtek. Nem mellékesen azzal összefüggésben, hogy Donald Trump egyre jobb helyzetbe kerül az amerikai előválasztási kampányban. Az exelnök visszatérése esetén bizonytalanná válhat Ukrajna amerikai támogatása.

Alkuk és zsarolások

Az elmúlt napokban felpörögtek az események. Orbán Viktor Le Point-nak adott interjújából a hét elején kiderült, hogy múlt szombaton a magyar kormány ajánlatot tett a másik 26 tagállam számára. Eszerint Magyarország hajlandó jóváhagyni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, azzal a feltétellel, hogy minden évben felülvizsgálják a pénz folyósítását, majd egyhangú döntéshozatallal szavazzanak róla.

A múlt szombati magyar ajánlatot a Financial Times vasárnap megjelent cikke követte, ami egy olyan uniós javaslatot tárt a nyilvánosság elé, amiben a magyar gazdaság megszorításáról értekeznek egy februári vétó esetén. Gyakorlatilag az írás egy Magyarország elleni gazdasági támadás lehetőségét lengette be. 

A lehetséges manőver kiszivárogtatása uniós és diplomáciai szempontból rendkívül kényesnek bizonyult egy olyan ország ellen, amelyik élni kíván az uniós szerződések biztosította jogával. Rögtön másnap, azaz hétfőn délután érkezett is a cáfolat egy szintén névtelenségét kérő magas beosztású uniós tisztviselőtől a Reuters hírügynökségen keresztül. 

Ennek ellenére az incidensről Orbán Viktor – a már említett Le Point interjúban – úgy nyilatkozott:

„Mindannyiunknak van némi tapasztalatunk a nemzetközi politikában. Nem az óvodából jöttünk ki. Ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen.”

Az adok-kapok játszmát követően kedden délután ismét megerősítést nyert, hogy több tagállam számára is elfogadhatatlan a magyar javaslat az éves felülvizsgálatról politikai és jogi okokra hivatkozva. A magyar javaslatot elutasítók úgy vélik, a magyar miniszterelnök évről-évre zsarolhatná az Európai Uniót a kérdéssel, ha ilyen formában fogadnák el a támogatásokat.

Utolsó ajánlat az EU-tól

Szerdán érkezett az Európai Unió részéről egy utolsó javaslat, ami szerint évente tartanának az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról felülvizsgálatot, ám nem lenne róla egyhangú szavazás. Egyelőre nem világos, hogy ez megfelelne-e a magyar kormánynak, azonban egy biztos ezzel a kikerülne Orbán Viktor kezéből az évente esedékes vétó az ügyben, ami úgy tűnik megnyugtatná az uniós tagállamokat.

Nem lehet tudni, lesz-e elmozdulás a holtpontról?

A vita során az eddig feloldhatatlannak tűnő érdekellentétek miatt elméleti szinten több alternatív uniós forgatókönyv született Ukrajna támogatására és Magyarország megregulázására is, amiket a Szabad Európa foglalt össze.

Ukrajna támogatása

Létezik egy makrofinanszírozási megállapodás (MFA+), aminek a segítségével az EU 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtott Ukrajnának, és ezt könnyen egy minősített többségi tanácsi döntéssel 2024-re is meg lehetne hosszabbítani.

A másik lehetőség, hogy az uniós költségvetésen kívül támogatják az országok Ukrajnát. Ez a megoldás viszont lényegesen hosszabb folyamat lenne, és tartogat magában némi politikai kockázatot is. 

Magyarország elleni (elméleti) tervek

Az európai döntéshozók és tagállami vezetők körében elméleti szinten több lehetőség is megfogalmazódott, azonban egyelőre egyiknek sincs reális esélye. Az egyik lehetne a 7. cikk szerinti eljárás folytatása, ahol elvehetnék Magyarország szavazati jogát a Tanácsban, azonban ez nem reális opció, mert több uniós tagállami vezető sem támogatja.

Az ország elleni nyílt gazdasági támadás több jogi, politikai és morális problémát is felvet. Emiatt nehéz elképzelni, ennek az opciónak a megvalósulását.

Ezeken kívül többször felmerült, hogy elveszik hazánktól a soros elnöki tisztséget és a sorrend végére sorolják Magyarországot. 

Mi következik?

Tapintható a feszültség a csúcstalálkozó előtt. Az intenzív tárgyalásokat és a sajtón keresztüli üzengetéseket követően az uniós állam- és kormányfők szerda este munkavacsorán találkoznak először, ahol személyesen lesz lehetőségük megvitatni a kialakult helyzetet. A nemzetközi és a hazai értesülések szerint is egy magyar vétó esetén – a felfokozott európai hangulat miatt – további lépések várhatók hazánk ellen, ezek azonban még elméleti szinten fogalmazódtak csak meg és a fiókban vannak. 

Az álláspontok kikristályosodása és az elméleti lehetőségek belengetése után, akár a felek kompromisszumos megállapodásra is juthatnak. Következik az idegek harca, és hamarosan kiderül ki rántja előbb félre a kormányt.

(A cikk szerzője, Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője)