A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) nyomozó hatósága tavaly mintegy 7672 ügyben indított büntetőeljárást, amely 24 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A bűnügyek teljes elkövetési értéke 136,6 milliárd forintot tett ki, ez több mint 12 milliárd forinttal múlta alul az előző évit. A vádemelési javaslattal lezárt nyomozások száma ugyanakkor néggyel, 2815 esetre nőtt - derül ki a nemrég nyilvánosság elé tárt, tavalyi évi statisztikából.

A bűnügyi listán tavaly is a költségvetési csalás bűncselekménye szerepelt a legnagyobb súllyal: az esetek 40 százaléka e körbe tartozott, míg az elkövetési értéket nézve a többihez képest elsöprő, 130,9 milliárd forintnyi összegben ez a csalási mód okozta a legnagyobb bevételkiesést az államnak. Ezzel szemben a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűntettek száma mindössze 9 százalékot tett ki, amelyet a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék), valamint az iparvédelmi jogok megsértése (7,5 százalék), továbbá a számvitel rendjének megsértése (7 százalék) követ a statisztikában. Ezek miatt összesen, kevesebb mint 6 milliárdos veszteség érte az államháztartást.

A költségvetési csalásokat nézve a hatóság közel ezer darabbal kevesebb bűnesetet tárt fel, mint 2014-ben, miközben az elkövetési érték mintegy 8 milliárd forinttal zsugorodott.

Nagyobb éberség vagy több feltáratlan ügy?

Az egy évvel korábbihoz képest kisebb feltárási arányokhoz a NAV pozitív magyarázatot fűz: szerintük a kevesebb ügyszámnak, valamint az online pénztárgép- és az ekáer-rendszer sikeres bevezetésének is köszönhetően, erőforrásaikat a kisebb súlyú (de nagyobb számú) bűncselekményekről a súlyosabb, szervezetten elkövetett (de kisebb számú) bűncselekmények felderítésére tudták átcsoportosítani.

A szervezet szerint a csökkenő elkövetési érték másik magyarázata a hatékonyabb bűnmegelőzés: jóval több ügyet derítettek fel "kísérleti" szakaszban - Így, a 2014-es 1,02 milliárdhoz képest tavaly már 2,1 milliárd forintnyi volt az az összeg, amelyet a NAV "megóvott" a költségvetés számára. Ugyancsak - csaknem 2 milliárddal, 30,6 milliárd forintra - nőtt a kárbiztosítás mértéke, ami azt jelenti, hogy a hatóság több bevételkiesést tudott fedezni - zár alá vétellel és vagyonlefoglalással. E körön belül, még nagyobb arányban nőtt a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó kármegtérülés értéke: a megindított büntetőeljárások kapcsán 14,65 milliárd forintnyi értékre tette rá a kezét a szervezet - 3,45 milliárddal többre, mint 2014-ben.

Már a filmiparban is nagy az áfacsalás

A vádra küldött nagyobb ügyek toplistáján javarészt a korábbi években már elterjedt csalási módok tűnnek fel. A nagy, csoportosan elkövetett stiklik cégtemetőkhöz, őrzés-védelemhez, munkaerő-kölcsönzéshez, valamint illegális dohánygyártáshoz kapcsolódtak és továbbra is elterjedt a "körhintás" áfacsalás - jellemzően étolajjal, cukorral, tejjel, édességgel és dohánnyal. Az áfacsalásoknál a legnagyobb bűntény egy olyan csoporthoz köthető, amely fantomcégeken keresztül étolajjal üzletelt - ezzel 4 milliárd forintnyi kárt okozott a büdzsének. A kár megtérülése érdekében a hatóság 5 milliárd forintnyi pénzeszközt zárolt magyar, osztrák és svájci bankszámlákon.

A NAV szerint immár a filmiparban is előfordul jelentős áfacsalás. A példaként mutatott csoport animációs filmek produceri tevékenységét folytatta úgy, hogy a gyártási költségek elszámolhatósága, az állami filmtámogatás igénybe vétele és a filmgyártók áfafizetési-kötelezettségének csökkentése céljából fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Az általuk okozott kár több száz millió forint.

Kőkemény ügyek

A múlt év legnagyobb fogása a költségvetési csalások sorában, a hatóság által csak Egri ügyként említett eset volt, amelyben a nyomozás 2011 óta tartott a rendőrség részvételével, több ezer ember kihallgatása mellett. Az egri bűnszövetkezet tagjai őrzés-védelemmel, munkaerő-kölcsönzéssel, szállítmányozással és takarítással foglalkoztak - összesen 160 vállalat ellen indult nyomozás, "szolgálataikat" 351 társaság vette igénybe. A cégek színlelt munkaerő-kölcsönzési szerződést kötöttek a bűnszervezet kezében lévő társaságokkal, ennek célja az volt, hogy elkerüljék a járulékok befizetését. Ezzel több mint több 5 milliárd forintnyi kárt okoztak a költségvetésnek.

Az egri ügy felgöngyölítésénél zajlott le a magyar kriminalisztika történetének eddigi legnagyobb akciója 2013 szeptember 13-án. A 14 megyére kiterjesztett rajtaütésben a NAV pénzügyi nyomozói, a Merkúr Bevetési Egység, valamint a TEK, mintegy ezer munkatársa vett részt. Az ügy gyanúsítottjai egyebek között pénzmosásban, valamint lőfegyverrel való visszaélésben is érintettek voltak.

Nemzetközi - uniós és amerikai - bűnüldöző hatóságok együttműködésre volt szükség a legnagyobb tavalyi pénzmosási ügyben, amelynek főszereplője egy Magyarországon élő vietnami személy által irányított csoport volt. A bűnszövetkezet vélhetően kábítószer-csempészetből származó, közel 17 milliárd forintnyi készpénz tisztára mosásában vett részt, amelyet országok közötti készpénzszállítással és bankszámla-machinációkkal hajtottak végre

Új csalási megoldások

A NAV szerint a szerint a pénzügyi-gazdasági bűncselekmények elkövetői egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tavaly bevezetett ekáer-rendszer kijátszására. Taktikát váltott több, áfacsalásra szakosodott bűnszervezet, amely az országban megutaztatott és áfafizetés nélkül forgalomba hozott külföldi árukat román, bolgár, illetve horvát cég nevében veszik meg.

Egyre több feljelentés érkezik a földalapú támogatások igénylése kapcsán: erre jogosulatlan személyek növekvő számban nyújtanak be kérelmet megbízott személyeken keresztül. Egyre inkább terjed a gépjárművek külföldi hatósági engedélyben szereplő környezetvédelmi besorolásának meghamisítása - amellyel a regisztrációs adót igyekeznek mérsékelni. Az autóversenysport szponzorálása terén új csalási mód jelent meg: több szponzorcég fiktív reklámbevételekből tesz szert jövedelemre, amelyet eltitkol az adóhatóság elől.

A NAV szerint egyre jelentősebb mértékű a határokon átnyúló bűnözés. Az egyik büntetőügyben együttműködtek az USA nyomozó hatóságaival, mivel a készpénzszállításokban a dél-amerikai drogkartellek voltak érintettek.

Erősödő tendencia, hogy az elkövetői körök tevékenységüket összehangolva fejtik ki, a csoportok diverzifikálják tevékenységüket, így "több lábon állva", több forrásból biztosítják anyagi hátterüket. A NAV példaként egy lízing-és hitelezési csalásokban érintett bűnszövetkezetet hoz fel, amely "mellékesen" EU-s támogatásokra is utazott, amelyeket jogellenesen használt fel.

Felhívják a figyelmet egy pszichiáterek körében elterjedt csalási módra is: tavaly a szakorvosok 1600 gyermek részére állapítottak meg olyan fokú pszichiátriai betegségeket, amelyek után a szülők emelt összegű családi pótlék igénylésére voltak jogosultak. A gyermekek azonban ténylegesen nem szenvedtek ezekben a betegségekben.