Lefelé mutató meglepetés az inflációs adat - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank senior elemzője. Ez egyértelműen a gazdasági újranyitáshoz köthető az inflációs meglepetés. Bár az élelmiszereknél és a házon kívüli étkezésnél az érzékelt infláció jóval nagyobb volt, mégsem ugrott meg érdemben a termékcsoport inflációja, 2,6 százalék volt májusban. A jellemzően jelentős szezonális drágulást mutató ruházati cikkek esetében is inkább mérsékelt, csak 1 százalékos áremelkedés volt éves összehasonlításban.

Az elemző szerint a legnagyobb meglepetést a szolgáltatások hozták. Havi összevetésben csak 0,2 százalékkal nőttek az árak májusban, ami éves alapon 2,1 százalékos inflációnak felel meg, ez alig mutat gyorsulást áprilishoz képest. Mindez annak ellenére, hogy az újranyitást követően már a szolgáltatások széles köre ismét elérhető, és a beszámolók alapján jelentős drágulás volt várható. Virovácz Péter szerint az újranyitás inflációja csak egy hónappal később jelenik majd meg a statisztikákban. Emellett továbbra is jelen van a mezőgazdasági és ipari termelői árak drasztikus emelkedése, és a nyersanyagárak, félkész termékek drágulása. Úgy látja, az év hátralévő részében végig 4 százalék felett lesz a drágulás, így az év egészében 4,4 százalék körül alakulhat az átlagos infláció.

Kockázatot jelent, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció gyorsult - véli Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. A mostani kilátások alapján júniusban 4,9 százalék körüli szintre lassulhat az éves infláció, júliusban és augusztusban átmenetileg 4 százalék környékére, az őszi hónapokban pedig újból felgyorsulhat, várhatóan 4,5 százalék körüli szintre. Az év egészében 4,1-4,2 százalékos emelkedést vár az elemző.

Németh szerint kockázatot jelent az inflációs várakozások fokozódása, emiatt ugyanis kérdéses, hogy milyen ütemben tér vissza az infláció a jegybank 3 százalékos céljához.

A következő hónapokban bázishatások miatt csökkenhet az infláció, a nyári hónapokban visszaeshet a tolerancia sáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjea, ki idén 4,2 százalékos átlagos inflációra számít, a tavalyi 3,3 százalék után. A felfelé mutató kockázatok miatt nem zárható ki, hogy az infláció az év hátralévő részében sem kerül vissza a toleranciasáv közelébe.

A maginfláció 3,1-ről 3,4 százalékra emelkedett, ami már előjele az inflációs nyomás fokozódásának. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció szintén 3,4 százalékra emelkedhetett - mondta Suppan.

A MNB következő kamatdöntő ülésen megelőző jelleggel szigorításra kerülhet sor, mivel az inflációra nézve jelentős felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, a nyersanyag- és a mezőgazdasági árak megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása, valamint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet. Az elemző arra számít, hogy júniusban 0,90 százalékra emelkedik mind az alapkamat, mind az egyhetes betéti kamat, majd azt követően az MNB kivárhat.