Az ingázás szó hallatán vélhetően kevesen asszociálnak pozitív, kellemes időtöltésre. Sokkal inkább időpocsékolásnak, feleslegesnek tűnő kötelező köröknek éljük meg a munkahelyünk és otthonunk között megtett utat, akár tömegközlekedésen, akár a saját autónk kényelmében töltjük ezt az időt. Pedig a koronavírus-világjárvány nyomán elterjedt home office foglalkoztatási hullám idején egyre többen vették észre magukon az addig nyűgnek megélt utazás hiányát – írja a Mindennapi Pszichológia.

Hesz Rebeka pszichológus arra hívja fel a figyelmet, hogy az embereknek fokozatosan kezdett feltűnni, hogy

igenis szükségük van egyfajta átmenetre a munkájuk és az otthoni lét között, és erre az átállásra az ingázás tökéletes lehetőséget biztosít.

Matthew Piszczek és Kristie McAlpine ezt a társadalmi jelenséget kezdte el vizsgálni, és egy közelmúltban közzétett tanulmányukban kifejtik, hogy az ingázás olyan személyes „köztes teret és időt” biztosít az emberek számára, amelyben mentesülnek mind az otthoni, mind a munkahelyi kötelezettségeiktől és szerepeiktől, továbbá lehetőségük van a két környezet közti mentális váltásra. Kutatásukban két kognitív folyamatra összpontosítottak: a munkahelyi szereptől és követelményektől való mentális eltávolodásra, valamint a munka utáni pszichés feltöltődésre, vagyis a munkanap során elhasznált mentális energiaraktárak újbóli helyreállítására. Az otthoni távmunkára való áttérés alkalmával ugyanis sokan elvesztették ezt az átmeneti időszakot a mindennapjaikból. 

Mentális elszakadás

A kutatópáros szerint ennek a köztes térnek a kiesése segít megmagyarázni, hogy sokan miért kezdték el hiányolni a korábban kevéssé kedvelt utazást. A mentális váltás lehetősége nélkül az emberek a munkahelyi és az otthoni szerepek elmosódását tapasztalták, ami jelentős stresszhez és csökkent teljesítményhez vezethet mindkét területen. Az összemosódottság miatt nehezebbé vált mentálisan elszakadni a munkától, ami a kiégés kockázatait rejti magában.

A kutatásban 80 egyetemi alkalmazott egyheti ingázását vizsgálták meg. A munkavállalók reggel és este kérdőíveket töltöttek ki, amelyekben az aznapi utazásuk jellemzőiről kérdezték őket, így például arról, hogy mennyire sikerült eltávolodniuk a munkájuktól, kikapcsolódni az utazás alatt, és hogy mennyire érezték magukat érzelmileg kimerültnek vagy feltöltöttnek a hazaérkezéskor. 

A kutatásban résztvevők többsége arról számolt be, hogy az ingázást valóban arra használja, hogy mentálisan átváltson a munkahelyi szerepekből az otthoni szerepekbe, és hogy olvasással, zene- vagy podcast-hallgatással elkezdje a munkanap követelményeiből való pszichés felépülést. Ebben az időszakban fel tudták hívni a családtagokat és a barátokat is, amire a munkahelyi és otthoni teendőik sokaságában bajosan tudtak időt szakítani. 

Minél hosszabb, annál jobb

A tanulmány azt is megerősíti, hogy az ingázás napi eltérései előre jelzik a munka utáni regenerálódás lehetőségeit. Az átlagosnál hosszabb ideig tartó utazással töltött napokon az emberek magasabb szintű munkától való pszichés eltávolodásról számoltak be, és nyugodtabbak voltak a hazaút során. Azokon a napokon azonban, mikor az utazás a szokásosnál stresszesebb volt, kevésbé tudtak hatékonyan váltani a köztes térben, és kisebb mértékű relaxációról számoltak be.

Ezek az eredmények tehát azt sugallják, hogy az otthonról dolgozók számára is előnyös lehet, ha kialakítanak valamilyen saját „ingázási” formát maguknak, amivel teret tudnak biztosítani maguknak a regenerálódás és az átmenet számára. Ilyen mesterséges „ingázás” lehet például egy negyedórás séta a munkanap kezdetén vagy végén. 

Környezetünk is vágyik a regenerálódásra

Elhallgathatatlan tény ugyanakkor, hogy az ingázásnak negatív hatásai is vannak. Egy hazai tanulmány szerint ugyanis hétköznaponként 300 ezer ingázó hajt át autóval Budapest határán, és az elővárosokban élők közül tíz emberből mindössze három választja a közösségi közlekedést, hogy bejusson a fővárosba. 

Pedig drága luxus ez, hiszen az autóval érkezők által okozott közlekedési dugók megbénítják a várost, szennyezik a levegőt, vagyis a megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése lehet, ami viszont nem mond ellent a korábban leírtaknak, hiszen egy kulturált közösségi közlekedést feltételezve, kényelmesen utazva csakugyan mód kínálkozhat a fokozatos átállásra a magánéletből a munkába, illetve hazafelé fordítva.

Az érem másik oldala

Cikkünk elején az ingázás kevéssé ismert pozitív hatásairól írtunk, most azonban felvillantjuk a negatívumokat is.

Tudniillik az ingázásnak súlyos következményei lehetnek az egészségünkre és az életünkre egyaránt, és erre éppúgy kutatók világítottak rá, mint a korábban ismertetett megállapításokra.

A HuffPost által összegyűjtött elemzések szerint az, hogy napjainkban egyre többeknek kell ingázniuk az otthonuk és a munkahelyük között, akár komoly betegségeket is okozhat, illetve negatív hatással lehet az emberi kapcsolatokra is.

Az ingázás veszélyei

Vérnyomásproblémák

Egy texasi tanulmány szerint a naponta több mint 30 kilométert ingázóknak emelkedett a vérnyomásuk, illetve rosszabbul teljesítettek a szív-és érrendszeri teszteken. A közlekedés okozta stressz és a hosszan tartó egy helyben ülés lehet ennek az oka – írják a tanulmány készítői. 

Agresszivitás

Az autóval közlekedőknek bizonyítottan emelkedik a stressz-szintjük, és depressziós tüneteik is előfordulnak, illetve az ingázás által kiváltott agresszió akár a tettlegességig is fajulhat. Egy Los Angelesben készült felmérés egyértelmű összefüggést fedezett fel a nagy forgalom és a családon belüli erőszak között, megállapítva, hogy azokon a napokon, amikor a főbb autóutakon dugó volt, a közlekedés résztvevői 9 százalékkal nagyobb valószínűséggel követtek el otthoni erőszakot.

Társadalmi remeteség

Egy másik amerikai kutatás szerint a napi 20 percnél többet ingázók esetében lényegesen kisebb volt a valószínűsége, hogy meglátogatják a családjukat vagy a barátaikat, míg azok, akik rugalmasabban oszthatták be az idejüket, szorosabb kapcsolatot ápoltak a családjukkal.

Alvásproblémák

Egy koreai kutatás szerint a hosszú munkanapok és a sokáig tartó közlekedés növeli az alvászavarok előfordulását. A vizsgálódás eredménye szerint több mint egy óra napi ingázás mellett a munkavállalók kevesebbet aludtak hétköznaponként, a kialvatlanság pedig halmozódott, és kihatott a munkateljesítményükre.

Az ingázás váláshoz vezethet

Egy svéd kutató kétmillió ember munkaadatait és válási statisztikáit hasonlította össze az 1995 és 2005 közötti időszakból, és kiderítette, hogy az ingázók esetében 40 százalékkal magasabb volt a válások aránya. 

Ennyi tudományos érv és ellenérv ha másra nem is, arra feltétlenül jó, hogy az ingázókat elgondolkoztassa, elbizonytalanítsa, aztán pedig ki-ki folytassa napi munkába járási rutinját az eddig megszokottak szerint.