Ezzel párhuzamosan az elmúlt időszak volatilis villamosenergia ármozgásai mind több nagy villamosenergia felhasználót ébresztettek rá arra, hogy valamilyen módon érdemes lenne kiszámíthatóbbá tenniük villamosenergia igényük kielégítését.

2021 második felében 600 euró/MWh feletti nagykereskedelmi árat is mutattak a tőzsdei villamosenergia árjegyzések, és bár mára alacsonyabb szinten stabilizálódott a villamosenergia ára, sokan ráébredtek, hogy globális krízisek esetén nemcsak az árak abszolút mértéke és volatilitása okozhat problémákat, de akár az ellátás biztonság is veszélybe kerülhet. 

Ezek a körülmények már 2023-ra olyan helyzetet eredményeztek, hogy a napelempark tulajdonosok, mint eladók, és a nagy villamosenergia felhasználók, mint vevők részéről is megjelentek az igények a naperőművekkel kapcsolatos tranzakciókra, ám a piaci környezet nem volt megfelelő ahhoz, hogy a vevői és az eladói szándékok egymásra találjanak. A tranzakcióknak gátat szabott a magas infláció mellett kialakuló magas kamatkörnyezet, és a forint árfolyama körüli bizonytalanság is. 

Most azonban minden együtt áll ahhoz, hogy ezek az üzletek tető alá kerüljenek.

A vevői és az eladói szándékok nem csillapodtak, a kamatkörnyezet sokkal kedvezőbbé vált, a forint árfolyama 2023 eleje óta stabilitást mutat. 

A naperőmű tranzakciók sokkal bonyolultabbak, mint egy ingatlan adás-vétele, ezért lebonyolításuk hosszadalmas és költséges folyamat, mert a döntés előtt több szempontra kiterjedő alapos vizsgálatokat kell elvégezni.  

  • Ezekben a tranzakciókban a vevő nem egy eszközt, hanem egy gazdasági társaságot vásárol meg, amelynek működését, adózását a szerződéskötés előtt át kell világítania. 
  • Ez a társaság azonban jellemzően egyetlen eszközzel, egy napelem parkkal rendelkezik, így annak műszaki tartalma meghatározó a cég további működése szempontjából. A műszaki tartalom átvilágítása éppen ezért megkerülhetetlen, hiszen nem homogén termékről beszélünk: a lokáció, a fekvés, vagy éppen a beépített eszközök minősége nagymértékben meghatározza a megtérülést és a létesítmény várható élettartamát, üzemeltetési költségét. 
  • A vevők a fenti szempontok mellett az ESG szempontoknak való megfelelést is egyre hangsúlyosabban kezelik és ehhez kapcsolódóan igyekeznek finanszírozáshoz jutni.
  • Végül, de nem utolsó sorban a naperőművi kapacitások jogi környezete is átvilágítást igényel, hiszen a földhasználat és a kapcsolódást szabályozó szerződések minősége is meghatározó lehet a későbbi működés során.
  • Emellett növeli a tranzakciós költségeket az adásvételi szerződés elkészítése és a tranzakció jogi támogatása is.

Ezek az átvilágítások és a teljes körű előkészítés akár fél évig is eltarthat, és akár az 500 ezer eurós költségszintet is elérheti. Ez a jellemzően a vevőt terhelő költségtétel általában megnehezíti az üzletek megkötését. 

További jelentős, a piacot befolyásoló körülmény, hogy a magyar állam 2024. január 1-től elővételi jogot létesített a maga (illetve az MVM) számára azokban az naperőmű parkokra vonatkozó tranzakciók esetében, ahol a vevő külföldi jogi személy.

Ez nehézséget jelenthet az eladói oldal szereplőinek, hiszen – éppen a magas tranzakciós költségek – miatt elriaszthatja a potenciális vásárlók egy részét, azokat, akik nem akarják vállalni ezeket az előkészítési díjakat annak tudatában, hogy az MVM végül akár be is léphet a tranzakcióba.

Az eladói oldal azonban sokat tehet annak érdekében, hogy ezek a tranzakciós díjak csökkenjenek, így a külföldi vevők is erősítsék a versenyt a tárgyalások során. A megfelelő minőségű dokumentáció, a jogi és műszaki paraméterek átláthatósága, egyszerűsége és minősége nagymértékben csökkentheti a tranzakciók előkészítésének költségét, így továbbra is kedvező gazdasági környezetben sok potenciális vevő szólítható meg, márpedig a jó ár elérése csak akkor lehetséges, ha van verseny az adott beruházásért.

A KPMG 2024. február 6-i üzleti reggelijén a naperőművek értékét befolyásoló piaci változásokat, valamint a kapcsolódó értékesítési és finanszírozási kihívásokat járják körbe az eseményre meghívott előadók és szakértők.

A cikk szerzői Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor menedzsere.

 

Durva változás jön az MVM számlázásában

Bruttó elszámolásba kerülnek 2024-től azok a fogyasztási helyek, ahol tíz évnél régebben üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek működnek, számláikon az MVM külön szerepelteti a mérési ponton vételezett energiamennyiséget és a betáplálás teljes mennyiségét – közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.