A megfelelő jogi támogatással a válás lebonyolítását könnyebbé és gördülékenyebbé lehet tenni – írja Dr. Bagi Éva blogjában. A válások közel egyharmadában érintett egy közös kiskorú gyermek, míg egyötödénél már két közös kiskorú gyermek is van. A bíróság a házasságot akkor bontja fel, amennyiben bizonyításra kerül, hogy a házasság visszafordíthatatlanul megromlott, a házassági életközösség a felek között megszűnt és helyreállítására nincs lehetőség. Ennek bizonyítása a válni akaró fél kötelezettsége.

A házastársak megállapodhatnak minden lényeges kérdésben és közösen is kérhetik megromlott házasságuk felbontását, ami azt jelenti, hogy „szép, csendben” is el lehet válni, akár 2-3 hónap alatt. Megállapodás hiányában tényfeltárásos lesz a válás, ez évekig eltarthat, ekkor a felek „kiteregetik a szennyest”.

A keresetet benyújtó félnek kell megjelölni a házasság felbontásához kötelezően előírt kérdésekben  miként kéri a bíróság döntését, azaz:

  • ki legyen jogosult használni a házastársak által utoljára közösen lakott ingatlant, 
  • kiskorú gyermek esetén megjelöli a szülők hogyan fogják gyakorolni a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartást a gyermek és a különélő szülő között,
  • milyen összegű tartásdíjat fog fizetni a külön élő szülő,
  • valamint házastársi tartást kíván-e fizetni, vagy házastársától igényelni. 
A bíróság kizárólag ezen kérdésekben született döntést követően bontja fel a házasságot.

A bíróság – a felek nyilatkozatai és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján – meghatározza az életközösség kezdő időpontját és a megszűnésének dátumát. Rendelkezni kell az utoljára közösen lakott ingatlan használata felől, ami nem az ingatlan tulajdoni sorsáról szól.

Amennyiben a feleknek közös, kiskorú gyermekei vannak, a szülői felügyeletről is döntenie kell a bíróságnak, továbbá meg kell határozni a gyermek tényleges lakóhelyét. Korábban kizárólag a felek egyezsége alapján döntött a bíróság arról, hogy a szülők közösen jogosultak a kiskorú gyermek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlására, de a jelen szabályozás rugalmasságot biztosít a bíróság részére e körben is. A „gyermekelhelyezést”, azaz a szülői felügyeleti jog gyakorlása körében hozott döntést követően szabályozni kell a gyermek különélő szülővel való kapcsolattartását: tanítási időben és a tanítási szünetekre kiterjedően is.

Problémás kérdés a gyermektartásdíj meghatározása.

Az irányadó jogszabályok szerint a gyermek tényleges kiadásai azok, amelyek elsődleges jelentőséggel bírnak ebben a körben. A bíróság ezután veszi  figyelembe a szülők anyagi, vagyoni helyzetét, ahol a gyermekkel együtt élő szülő természetben nyújtott szolgáltatásai is beszámításra kerülnek.

Végezetül a hazánkban még kevésbé elterjedt házastársi tartásról kell rendelkezni. Megítélésünk szerint jóval nagyobb számban vannak olyan helyzetben lévő házastársak, akik jogosultak lennének a házastársi tartásra, de - pontosan ezen a jogcímen igényelhető tartás kellő ismeretének hiányában – nem kerül megjelölésre a keresetlevélben így az eljáró bíróságok nem tudnak erről rendelkezni.

Névviselés válás után

A felek házassági neve a válás kimondásával automatikusan nem változik meg, illetve vissza. Amennyiben a válást követően bármely fél a házassági nevét meg kívánja változtatni, úgy ezt bármely anyakönyvvezetőnél tudja személyesen kérelmezni, külföldön élő magyar állampolgár pedig bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztheti ezirányú kérelmét.

Vagyonmegosztás a válás során

Bár korábban lehetőség volt arra, hogy a házasfelek vagyonának megosztását a válóperrel együtt tárgyalja a bíróság, a jelenlegi eljárásjogi szabályok ezt nem teszik lehetővé, így a válóper és a vagyonmegosztás külön eljárásban kerül tárgyalásra.

300 évbe telik a gyermekházasság eltörlése

Bár világszerte egyre kevesebb kiskorút házasítanak ki, de ha a gyermekházasságok száma továbbra is ilyen ütemben csökken, akkor háromszáz év kell a jogsértő gyakorlat felszámolásához – figyelmeztetett legfrissebb jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).