Az ingyenebéd elmarad, de egyes gazdasági szereplők nagyon jól járnak a mesterséges intelligenciával

Sokan gondolják, hogy a befektetés egyes formái, mint a részvénypiacok, devizák vagy akár kriptodevizák magas hozamot, könnyű pénzkereseti lehetőséget biztosítanak. Ez azonban hosszabb távon csak a befektetők egy kis hányada számára van így, akik elmélyülnek a piaci folyamatokban, tudásukat, tapasztalataikat egyéni intuíciók egészítik ki, ráadásul képesek a veszteséget limitálni, a nyereséget viszont hagyni nagyra nőni.

Nem nyerhet mindenki

A piacok jellegénél fogva ez távolról sem egy olyan tudomány vagy gyakorlat, amit elég megtanulni és már működik is. Ha ilyen lenne, valóban rá lehetne bízni algoritmusokra, sőt, a mesterséges intelligenciára is, csakhogy ez elméletileg sem lehetséges, hisz hosszú távon egy majdnem zéró összegű játékról van szó, ahol a befektetők egymás pénzét nyerik el, ebben a tekintetben a rövidtávú befektetés hasonlóságokat mutat a kaszinóval.

Nézzünk egy példát: tegyük fel, hogy mindenki arra számít, hogy egy részvény vagy deviza árfolyama emelkedik 10 százalékot. Ha ez így van, mindenki meg akarja vásárolni, eladó alig lesz, a kereslet és a kínálat aránya úgy felborul, hogy az adott áron nem is tudnak vásárolni: sőt, néhány kötés múlva máris 10 százalékkal feljebb lesz az ár, vagyis úgy valósul meg, amit várnak, hogy senki nem profitál rajta.

Közgazdasági ingyenebéd

Biztos lehetőségek tehát nincsnek, nem is lehetnek, illetve viszonylag ritkán vannak olyan esetek (közgazdasági ingyenebédnek nevezik), ahol mégis felmerül ilyen, de rendkívül lényeges, hogy csak kevesen ismerik fel, a többség nem hisz benne, így lehetőség van a megjátszására. Példa erre, amikor jó állapotú cégek részvényeit is elképesztő mélységig zúdítják egy általános pánik, vagy téves várakozások, álhírek alapján, mint ez mondjuk 2009 márciusában történt az OTP-vel, amely egy napra 1240 forintig esett, a piac csődöt, bankmentést árazott, miközben a bank teljesen rendben működött.

Technikai elemzés

Sokan a technikai elemzéstől várnak csodát, de automatikusan az sem működhet a fenti okok miatt, legfeljebb a sikeres ügylet valószínűségét növeli, illetve sok esetben lehetővé teszi, hogy kockázat/hozam arány javítható legyen. Ugyanakkor a gondolkodás, a körülmények mérlegelése, az intuíció ilyenkor is elsőrendű, vagyis felértékelődik egy olyan emberi tényező, ami algoritmusokkal nem váltható ki, így a mesterséges intelligencia sem tudja vélhetően megoldani.

Kiszámítható folyamatok, hatékonyság

Felmerül a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia miben lehet hatékony a gazdaságban, ha már a befektetési piacokon törvényszerűen nem hozhatja meg a könnyű receptet. Mai tudásunk szerint alapvetően minden olyan dologban segít, ami kiszámítható, modellezhető. Nagy jelentősége lehet például a termelékenység javításában, hisz például a kis-, és középvállalkozásoknál sok esetben hiányzik az a tudás vagy gyakorlat, amivel viszonylag kis ráfordítással, optimális szervezéssel sok munkafolyamat hatékonyabbá tehető. A mesterséges intelligencia felhasználása így csökkentheti a kkv-k termelékenységi lemaradását a nagyvállalatokhoz képest, növelve az egész gazdaság versenyképességét.