Nem csupán a kosárértéket, de a vásárlási gyakoriságot is megemelte idehaza a karácsonyt övező időszak. 

A Kifli.hu csütörtöki közleménye szerint az adventi hetekben a kosárérték a korábbi 26 600 forintról 28 000 forint fölé, több mint 5 százalékkal feljebb szökött, miközben a vásárlások gyakorisága is közel 10 százalékkal meglódult.

Így online szupermarket utolsó havi adataiból arra derült fény, hogy 

az egy vásárló által realizált havi átlagos költés 80 000 forintról 92 500 forint fölé ugrott, ami 15 százalékos növekedést jelent.


Ahogy arról frissen beszámoltunk, novemberben leginkább élelmiszerre és tankolásra költöttek a magyarok. Múlt novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva pedig 4,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A csütörtöki gyorstájékoztató szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,5 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Többen konyhatündérkednek otthon

Az internetes bolt kommünikéje alapján decemberben 

a vásárlók 25 százaléka választotta az „otthoni sütés-főzés” kategória termékeit, szemben a korábbi 19 százalékos aránnyal. 

Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a tejtermékek – például tejszín, vaj, margarin – és a sütéshez szükséges alapanyagok, valamint a fűszerek iránti kereslet. Sokan a gyorsabb megoldásokat részesítették előnyben, így a fagyasztott és kész sütemények iránti kereslet szintén megurgrott.

Nem adunk lejjebb a minőség rovására

Az ünnepi időszak közeledtével a minőségi termékek is a fókuszba kerültek. A prémium húsok – mint a bárány, nyúl vagy sous-vide készítmények –, a halak, a növényi alapú élelmiszerek, valamint a Marks & Spencer-kategóriák jelentős forgalmat generáltak. A minőségi édességek, sütemények és virágok szintén a decemberi vásárlások kedvenceinek számítottak. 

Ellenben azt is látni az eredményekből, hogy tele hassal kevésbé kívánjuk a reggelit, 

így a hagyományos reggelizős kategóriák (májas, sonka, felvágott, kenyér, péksütemény, sós pékáru, tej, sajt, joghurt) ritkábban kerültek a kosárba – írták, jelezve, csirkehúsból, ásványvízből és fagyasztott pizzából is kevesebb fogyott.

Száz kiemelkedő nap kitesz egy éves forgalmat

Az élelmiszer-rendelésre specializálódott cég arra is kitért, az év végi vásárlási lendület a két ünnep között is megmaradt. A szilveszteri kosarakban a pezsgő, a virsli, a bacon, a kenyér, a különféle szeszes italok, az üdítők és a snackek domináltak.

A pezsgő éves forgalmának közel 8 százalékát az újév előtti öt napban vásárolták meg a fogyasztók. Virsliből ugyanezen idő alatt az éves eladott mennyiség 5 százaléka fogyott – az adatok alapján 

100 ilyen kiemelt nap elegendő lenne bármely alapvető élelmiszer éves forgalmának eléréséhez. 

Az ilyenkor jellemző alapanyagok – például fűszerek, szószok és konzervételek – szintén jelentős forgalmat értek el.

Az ünnepek utáni lendület januárban is folytatódik az idén ötéves Kiflinél, azonban az év eleji tudatosabb választásokat követve, e hónapban már az egészséges táplálkozás és a növényi alapú élelmiszerek népszerűsége tör felfelé a vásárlók körében – zárul a közleményük.

Iszonyatos drágulás: 42 százalékkal drágább lett pár év alatt egy otthon sütött bejgli

A magyarok kedvenc karácsonyi süteményéből luxusédesség lett. Ha közelebbről szemügyre vesszük az élelmiszer-inflációt, annak hatása a jól ismert hozzávalók árát idén sem kímélte. Arról tanúskodnak a számok, hogy egy diós bejgli házi sütése is többe fáj, mint tavaly. Cikkünkben kiszámoltuk, mennyibe kerül az otthoni készítésű tekercs egy átlag magyar családnak.