Boris Pistorius német védelmi miniszter elutasította az amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-tagjaként ők is a bruttó hazai termék 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásaikat. A szociáldemokrata politikus „irreálisnak és szükségtelennek" nevezte a haderőre fordítandó költések ilyen mértékű emelését. 

A gazdasági teljesítményünk öt százaléka a szövetségi költségvetés 42 százalékának felelne meg - ez majdnem minden második euró, amit a kormány elkölt, mintegy 230 milliárd euró. Ezt nem tudnánk kigazdálkodni, de még elkölteni sem

– mondta a tárcavezető. Pistorius ugyan elismerte, hogy  Németországnak növelni kell a védelmi költéseit, azonban „egy konkrét számnál fontosabb, hogy a NATO képességcéljait a megállapított határidőn belül teljesítsük”. A szociáldemokrata politikus a szövetség egészére kiterjedő, várhatóan még az idén meghozandó döntésekre utalt, amelyek a következő évtizedre szóló védelmi kötelezettségvállalásokat alakítják.

Németországban a helyzetben bizonytalan

Jelenleg a GDP 2,12 százalékát költi védelemre a szövetségi kormány. Azonban csak a közelmúltban érte el a NATO 2 százalékos célját, köszönhetően egy Oroszország ukrajnai inváziója után létrehozott, 100 milliárd eurós különleges védelmi alapnak. Mivel azonban ez az alap várhatóan 2027-re kimerül, kérdéses, hogy Berlin hogyan tarthatja fenn a katonai kiadásokat anélkül, hogy a költségvetést felborítaná – írja az Euronews.

Németországnak még mindig nincs 2025-re vonatkozó szövetségi költségvetése és várhatóan a február 23-án tartott előrehozott választások után megalakuló új kormány hivatalba lépéséig a főbb költségvetési döntések is függőben maradnak.

Nemcsak a németek sajnálják a pénzt

A múlt hónapban beiktatott Donald Trump a kampánya egyik  sarokkövévé tette a NATO terheinek megosztását, a Fehér Házban nemrég megerősítette az 5 százalékos célt. Azonban jelenleg az Egyesült Államok sem éri el ezt a küszöböt, hiszen Washington a GDP 3,4 százaléka körül összeget költ védelemre. A régi-új elnök szerint viszont az észak atlanti tömb többi államával szemben rájuk nem vonatkozik ez az elvárás, hiszen „,mi védjük őket. Nem ők védenek minket. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán bármit is kellene költenünk”.

Azonban nemcsak Németország zárkózott el a védelmi költségek drasztikus emelésétől: sajtóinformációk alapján a Keir Starmer vezette brit kormány tisztviselői nemhogy az 5 százalékos szintet, de még a saját korábbi vállalásukat se látják tarthatónak, miszerint 2030-ig az Egyesült Királyság  GDP-jének a 2,5 százalékát tegyék ki a hadi kiadásaik. 

Uniós tanácskozás

Hétfőn Brüsszelben ülnek össze az EU vezetői, hogy megkezdjék az európai védelem megerősítésére irányuló közös stratégia, valamint annak finanszírozásának kidolgozását. Az esemény súlyát jelzi, hogy azon részt vesz a NATO katonai szövetség főtitkára, Mark Rutte és Keir Starmer brit miniszterelnök is.

Az Európai Bizottság szerint  a következő évtizedben 500 milliárd eurót kéne védelmi célokra fordítani az uniónak, miközben a blokk 2021-2027-es költségvetésében mindössze 8 milliárd eurót különítettek el erre az ágazatra.

Mark Rutte NATO-főtitkár az utóbbi hetekben többször felhívta rá a figyelmet, hogy a GDP 2 százalékát megállapító korábbi célnál, többet kell költeni védelmi beruházásokra Európában, elsősorban abból kifolyólag, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni a NATO-tagállamokat. Az elmúlt héten  az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is sürgette a védelmi kiadások növelését, Kaja Kallas hírszerzői források alapján arra figyelmeztettet a tömb vezetőit, nem lehetetlen, hogy pár éven belül támadást indítson az EU ellen Oroszország.

Kapcsolódó