Feladják a leckét a vásárlók az áruházláncoknak Európa ezen felén, mert úgy tűnik, egyre többfelé elérték az ingerküszöböt az évek óta ugrásszerűen emelkedő élelmiszerárak. 

Mint megírtuk: a horvátországi civil akció után Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában, illetve legújabban Montenegróban is a nagy élelmiszerüzletek bojkottjára szólították fel az embereket a fogyasztóvédelmi szervezetek és az ellenzéki pártok, mert szerintük a cégek – nyerészkedési szándékkal – összefogtak az európai átlagnál magasabb árak alkalmazásáért.

Ezzel viszont a tömegeket képviselő kritikusok szerint negatívan befolyásolják a fogyasztók életszínvonalát, akik elérkezettnek látják az időt arra, hogy a maguk eszközével fejezzék ki a tiltakozásukat.

A horvátoknál egy január végi pénteken lebonyolított bojkott már hatásosnak bizonyult: az ottani gazdasági miniszter által is támogatott, polgári összefogás eredményeként országszerte kiürültek az üzletek, napi bevételük a felére zuhant. Ante Susnjar tárcavezető szerint a fogyasztók ezzel megmutatták az erejüket és azt, hogy a kapzsiság nem kifizetődő.

Az élelmiszerárak alakulása itthon is robbanásközeli téma, ezért az Economx megkérdezte a kereskedelemben működő Egyenlő.hu modern szakszervezetet arról, hogy egy hasonló bojkott milyen hatással lenne a magyar piacra. 

Tapasztaljuk nap mint nap, hogy vásárlók tömegeinek okoz nehézséget, hogy tartani tudja a megszokott színvonalat.

A reáljövedelmek emelkedése és az infláció lefékezése mellett is a legtöbben mostanra elcsigázottak és a legkisebb ármozgásra is érzékenyen reagálnak.

Még messze nem lehet hátradőlni, meg kell tenni mindent a konszolidáció érdekében, de a bojkott hosszú távon nem lehet jó megoldás. Ha elharapódzik, az visszaüthet a foglalkoztatásban – mondta Bubenkó Csaba elnök.

Összefogás kell, de nem a munkahelyek veszélyeztetésével

A bojkott célja, hogy nyomást gyakoroljon az üzletekre – ha kevesebb a vásárlás, a cégek bevétele csökken, így megérezhetik, hogy sokaknak mit jelent a megélhetés elnehezülése. Ez elsőre jó ötletnek tűnhet, de van egy nagy veszélye:

ha az áruházaknak kevesebb pénze jut a működésre, a tapasztalatok alapján biztos, hogy azt elsők között a dolgozóikon és közvetve a vásárlókon fogják megspórolni

– fejtette ki az Egyenlő.hu elnöke.

Szerinte, ha az ilyen tiltakozások eszkalálódnak, az előbb-utóbb az alkalmi munkaerő, például a nyugdíjasok és a diákok leépítéséhez, illetve a béren kívüli juttatások megvágásához, majd bércsökkentéshez, elbocsátásokhoz vezetne. Ennek egyenes ágú következménye lenne, hogy kevesebb alkalmazottal romlana a kiszolgálási színvonal, amellett, hogy szűkülne az árukészlet – ez pedig újabb feszült helyzeteket szülne.

A kereskedelem nem a jótékonyságról szól 

Egyik lánc sem jótékonysági intézmény, hanem üzleti vállalkozás, ahol a bevételek és a kiadások arányában nyereségre törekednek. Ez nem ördögtől való

– jegyezte meg.

A szakszervezeti vezető aláhúzta: a kiskereskedelemben is minden eszközzel védeni kell a munkahelyek stabilitását a mostani, kiélezett gazdasági helyzetben, mert a tisztességes bér és a kiszámítható foglalkoztatás alapvető a biztonság szempontjából.

Együttműködésre kell törekedni a munkaadókkal, nem harcolni ellenük, mi erre törekszünk. Miközben figyelembe vesszük, hogy a kereskedelmi alkalmazottak is alapvetően fogyasztók, akik az áremeléseket éppúgy elszenvedik – fűzte hozzá.

Árfigyelő a tudatosságért és az egészséges versenyért

Bubenkó Csaba kitért rá: a magyar kormány több eszközzel igyekezett már kordában tartani a háborús infláció okozta sokkot – korábban az árstop, a kötelező akciózás, illetve a versenyhatósági ellenőrzések is az emelések kordában tartását célozták. 

A folyamatos fejlesztés alatt álló árfigyelő rendszer – több nyugati országhoz hasonlóan – ugyancsak abban segít, hogy

az élelmiszerkereskedelmet uraló láncoknál traszparens legyen az árképzés és a cégek közötti versenyt mederben tartsa.

Ez a vásárlókat támogatja a kedvező lehetőségek megtalálásában, a fogyasztói tudatosságban, ami nélkül képtelenség szinten tartani a megélhetést és felvenni a kesztyűt az inflációs hatásokkal szemben – mutatott rá.

Hozzátette: az árfigyelő rendszer nem egy alkalmi intézkedés, hanem már közép- és hosszú távon is hozzájárul az egészségesebb piaci viszonyokhoz.

Ha úgy tetszik, a fogyasztók védelmében

rákényszeríti az üzleteket, hogy ne a féktelen áremelés legyen az eszközük a boldogulásra

– fogalmazott.

Harctéri hangulatból a fenntartható megoldások vezetnek ki

Nem mondom, hogy egy egyszeri bojkott nem lehet hatásos, ahogy azt látjuk külföldön is: rövid távon figyelmet kelt. De kérdés, hogy a cégeket mennyire hatja meg, ha nincs folytatás.

Hosszú távon viszont a munkavállalók és a vásárlók is veszíthetnek az ilyen megmozdulásokon. Ha higgadtan belegondolunk, láthatjuk, hogy

a tudatos vásárlás, az átfogó árfigyelő rendszer és a tisztességes párbeszéd mindenki számára előnyösebb irányt jelenthet

– összegezte az Egyenlő.hu elnöke.

Azt is megemlítette, hogy napjainkban elharapózott a széthúzás, az egymás elleni ellenségeskedés a közbeszédben.

Ezért a kétkezi munkások érdekképviseleteként inkább azt támogatják, hogy a minden érintett fél – fogyasztók, bolti dolgozók és a munkaadók – számára kedvező lépések az összefogásról és a fenntartható megoldásokról kell szóljanak, nem a megosztottságról, a harctéri hangulat fokozásáról. 

Kapcsolódó