Bár a globális befektetői hangulat nem épp kedvező kedden, a BUX index például 1800 pontos, azaz 2 százalékos mínuszban van, a forint piacán folytatódott az erősödés. Nem sokkal dél után 398-399 közé bukott az euró-forint keresztárfolyam, utoljára ilyen erős október elején volt a magyar deviza.

Öt hónapos csúcson a forint

A forint erősödő trendje január 7-én indult, akkor 416-os árfolyamról fordult nagyot a piac. A hogyan tovább erősen kérdéses, mert 2023 nyarától az euró-forint egy emelkedő trendben mozog, most az alsó trendvonal közelébe érkezett le a jegyzés, ami alapján 398 alá nem lesz könnyű lekanyarodni. 

Az euró-forint idei árfolyammozgása

Az árfolyamnak jót tehetett, hogy a megerősített adatok alapján a negyedik negyedévben fél százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévhez képest (az előzetes KSH adat is ezt tükrözte), vagyis Magyarország kikerült a recesszióból. 

A magyar deviza helyzetét az euró-dollár mozgás is támogatja, a hét eddig eltelt részében dollárgyengülés volt jellemző, ami kedvező a feltörekvő piaci devizáknak. A forint piacán most a külpiaci események lehetnek meghatározók. A 398-nál lévő támaszok akár el is eshetnek, ha új, pozitív fejlemények érkeznek az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban. 

Varga Mihály: stabil árfolyamra van szükség

A forintot erősítette Varga Mihály jegybankelnökként adott első nyilatkozata, illetve a reggel kiadott közlemény is. Az elnököt a Bloomberg News idézte, kiemelve,

vezetése alatt a jegybank határozott választ fog adni az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági növekedést veszélyeztető kockázatokra.

A lap egyébként úgy értesült, bár erre vonatkozóan Varga Mihály nem nyilatkozott, hogy az új jegybanki vezetés nem lát teret kamatcsökkentésre az ismét megugró infláció miatt. Ez önmagában nem meglepetés, a múlt héten Virág Barnabás alelnök elmondta, a januárban mért 5,5 százalékos éves inflációs adat őket is meglepte, az éves inflációs ráta feljebb tolódott, az első negyedévben jöhet el a dezinflációs fordulat, de hogy az 5,5 százalék volt-e a csúcs, vagy februárban magasabb lehetett az infláció, annak megítélésére nem vállalkozott a jegybank. 

Az MNB nincs egyedül az infláció elleni küzdelemben, a Bloomberg emlékeztet rá, hogy a kormány is beavatkozhat, például ismét bevezethet árplafont egyes élelmiszerekre. Varga egyébként azt mondta a Bloombergnek, hogy kiszámítható és stabil árfolyam szükséges a fenntartható gazdasági növekedéshez. 

Szeptemberig szó se lehet kamatvágásról

A pénzpiacokon a határidős kamatügyletek idén 50 bázispontos kamatcsökkentést jeleznek előre, ami persze aligha az első félévben teljesül. A Morgan Stanley ennél messzebb ment, elemzésük szerint szeptembertől, négy lépésben összesen 1 százalékponttal csökkentheti az alapkamatot az MNB.

A lap emlékeztetett rá, hogy Matolcsy György 12 éves jegybankelnöksége alatt a forint 25 százalékkal értékelődött le az euróval szemben. A jegybank 2022-ig laza monetáris politikát vitt, igyekezte ösztönözni a gazdasági növekedést, majd 2022-ben jött részükről a fordulat, amikor meg kellett akadályozniuk a forint zuhanását. Magyarországon 5 hónapja változatlanul 6,5 százalék az alapkamat.