A tavalyi évhez képest sokkal kedvezőbb kilátásokkal kezdte meg az idei évet a hazai agrárium. Az MBH Bank elemzői szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy elindult a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének mintegy háromezer milliárd forintból megvalósuló beruházások előkészítő munkája.

A bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának negyedéves ágazati elemzéséből kiderült: a szárazföldi növénytermesztők helyzetértékelése a felfutó exportnak és az emelkedő áraknak köszönhetően javult, az állattartók egy részénél azonban megtorpanás volt látható a termelői árak kedvezőtlen alakulása és az Európa-szerte átmeneti piaci zavarokat okozó állatbetegségek miatt.

„Rövid távon az alapot adó terménypiacokon és az egyéb élelmiszer-termékpályákon is fel kell készülni az esetleges gyors változásokra, meghatározó lesz a nemzetközi kérdések, valamint a kereskedelem- és vámpolitika, és az energiaárak alakulása” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a pénzintézet sajtótájékoztatóján, utóbbival kapcsolatban főként a költségoldali tervezést kiemelve.

Így alakul a kamatkörnyezet, fontos a bankok szerepe

Kiemelte: az árak volatilisak a szektorban, és hasonló környezetre számítanak a jövőben is az árutőzsdén, mindez pedig az infláción keresztül befolyással van a kamatpolitikára, és óvatosságra sarkallja a piacokat, ami kihathat a finanszírozásra is. Ez alapján pedig rövid távon nem valószínűsíthető a kamatkörnyezet számottevő javulása, amelyen a következő időszakban stagnálás várható.

A piac folyamatosan árazza a globális szereplők vámpolitikával kapcsolatos bejelentéseit, például Donald Trump tömeges vámkivetéseit. Azonban az MBH elmezői szerint ezek a mozgások várthatóan nem érik majd el az ellátásbiztonsággal kapcsolatban az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után kialakult félelmek miatt piaci hatások mértékét.

Meglepő, hogy Olaszország nettő importőr, míg Hollandia, Belgium, Spanyolország és Lengyelország nettó exportőr lett az európai piacon.

Az olasz piac helyezete már csak amiatt is érdekes, hogy rengeteg magas rezsibíró képességű termékkel rendelkeznek, mint például a kiváló minőségű tészták, az olívaolaj vagy a drágább tejtermékek. Ha 25 százalékos vámot vetnek ki ezekre a termékre, akkor is meg lehet oldalni a helyzetet. 

Kapcsolódó

Jelenleg bizonytalansággal áraz a piac, hiszen a vámkörnyezet megváltozása ezt indokolja. Az Európai Uniónak (EU) például az Egyesült Államok (USA) a harmadik legfontosabb partnerország szójabehozatalban körülbelül 5 milliárd dollár értékben. Persze, ezt is tudjuk pótolni, de nagy mennyiségről van szó.

Átalakulás

Hollósi Dávid szerint még inkább felértékelődik a KAP-stratégiai tervben új elemként elérhető kamat- és kezességidíj-támogatás, mivel ez segíthet az ágazat verseny- és ellenállóképességét növelő beruházások megvalósításában.

Fontos, hogy ez a bankok által nyújtott komplex szolgáltatások felértékelődését is jelenti. Az agrárvállalkozások gyors és hatékony, egyablakos kiszolgálást szeretnének, széles körű pénzügyi termékekkel, tervezéssel és tanácsadással.

A projektek megvalósításához várhatóan mintegy 700-800 milliárd forint beruházási hitelre és 400-500 milliárd forint támogatás-előfinanszírozásra lesz szükség az elkövetkező években.

Tartósan az egyensúlyi szint közelében

Az MBH AgrárTrend indexének értéke az év elegén 33,7 volt a 48 pontos skálán, így továbbra is az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pont közelében van, azonban továbbra is tartósan alatta. Az eddigi legmagasabb érték egyébként 2024 harmadik negyedévében mért 34 pont volt. Az egy negyedév alatt mért csökkenés oka az állattartók év végi negatív tapasztalatainak tudható be.

„Minden bizonytalanság ellenére a tavalyinál érezhetően kedvezőbb kilátásokkal várja a piac az idei évet” – húzta alá Héjja Csaba, az MBH Agrár- és Élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője.

Így alakulnak a termelői árak

A tavalyi év végén a tej-, a tojás- és a napraforgó-termékpálya adta a legkedvezőbb helyzetértékelést, ennek oka, hogy mindhárom terméknél kedvezően alakultak az árak a termelői oldalon.

  • A tejtermékek és a tojás esetében még a boltokban is erőteljesebben volt érzékelhető az áremelkedés, ami a kereskedői oldalon okozott némi gondot, azonban az ünnepi időszak tompított a keresletcsökkenési hatáson.
  • Az olajos növényeknek keresleti piaci van, a termelők magasabb, tonnánként 200 ezer forint körüli áron kötik le a terményt. Az aszályos időszakot megszenvedő kukorica csökkenő termésterületét a napraforgó válthatja fel az idei vetésforgóban.

„Összességében az olajos magvaknál számíthatunk magasabb árpályára, valamint alacsony bázisról ugyan, de a kukorica esetében is. A búzánál jó áron lehet szerződni, de a most kialakult, tonnánkénti 90 ezer forint körüli áraknál nem várható érdemben magasabb szint” – hangsúlyozta Héjja Csaba, kiemelve a hazai termelői árak alakulásában az árfolyamingadozás szerepét.

Van drágulás a boltokban is

Az élelmiszer-infláció a tavalyi év végén és 2025 elején elsősorban a tejtermékek, a tojás és a liszt bolti áremelkedése miatt gyorsult. Januárban éves összevetésben 6 százalékkal emelkedett az élelmiszerkosár egészének ára – ez részben az alapanyagok drágulásának tudható be, de közrejátszott benne a forintárfolyam gyengülése és az energiaárak emelkedése is.

Héjja Csaba elmondta: a tejárak termelői oldalon már 200 forint körül mozognak. Az élelmiszerpiacokon – ami érezhető a tejtermékek esetén – vannak rövid távú hatások, amelyek jelentősen befolyásolják az alapanyagok árát. Vannak azonban külpiacok, ahol már látszanak az enyhülésre utaló jelek.

Míg a mezőgazdasági termelői árak 2024 végére éves összevetésben 22 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszeripari árak 5 százalék körüli mértékben. Viszont mindkét esetben alacsony előző évi adatról ment végbe az emelkedés, tehát a bázishatás sem elhanyagolható.

„Közelében sem vagyunk a 2022/2023-as rekord élelmiszer-inflációnak, és összességében a piaci körülmények nem mutatnak az akkori áremelkedéshez hasonló folyamatokat” – húzta alá a stratégiai elemző.

Erősen zárta a tavalyi évet és indította 2025-öt a tejszektor

Az állati termékpályákon a tavaly nyári aszályos időszak miatt a legelők Európa-szerte nem voltak megfelelő állapotban, így a termelőknek jelentősebb mértékben pótolniuk kellett a takarmányt, emellett a száj- és körömfájás, a német tejpiacon kialakult tejzsírhiány, valamint Kína erősödő tejporvásárlása hirtelen keresleti piacot okozott a tej esetében. 2024 végére, 2025 év elején literenként 200 forint körül alakultak a termelői tejárak, ami megközelítette a 2022-es rekordmagas szintet, így az alágazatok közül a legmagasabb, 34,8-as értéket ezúttal a tej érte el az MBH AgrárTrend Indexben.

A tojás- és a húsmarha-termékpálya szintén pozitív helyzetértékelést adott, a kedvező árviszonyok és a jó kereslet miatt. A húsmarha esetében az ágazat szempontjából rendkívül fontos kivitel is jól alakul a bank szakértői szerint, így azok a gazdálkodók, akik jó stratégia mentén tudtak takarmányozni, jó évet zártak, és jó szezonra számíthatnak idén.

2024 nagy nyertese azonban a sertés volt, bár a termékpálya lendülete némileg alábbhagyott az év végére. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a meghatározó német piacon túlkínálat alakult ki, emiatt pedig csökkenésnek indultak a jegyzések. Emellett a hús iránti kereslet sem volt kiemelkedően jó.

„Így nem ment végbe a várt növekedés. A jövedelmezőség némileg csökkent ugyan a sertésnél, de az ágazat így is lényegesen erősebb, mint az elmúlt években volt” – mondta Héjja Csaba.

A baromfira áttérve rámutatott arra, hogy a szektort az év végén, év elején ismét madárinfluenza sújtotta, és különösen a víziszárnyaságazatban végül kedvezőtlen évet zártak a termelők és a feldolgozók. Mennyiségben ugyan emelkedett a kivitel, de még mindig nem éri el a korábbi szintet, és az árak sem magasak. A brojlercsirke ugyanakkor tudta tartani a kiviteli szintet, és az árviszonyok is stabilak.

Kedvezőbb zöldség- és gyümölcsár

A szőlő-bor termékpálya szereplői bíznak a jó 2025-ös értékesítésben, aminek részben a háztartásokban némileg emelkedő fogyasztás jelenti az alapját. A területre legnagyobb Kunsági borvidéken kedvezőtlenek voltak a termelési viszonyok, az ország más borvidékein viszont jó minőségű borok kerültek a pincékbe tavaly. A gyümölcstermesztésben a korábbiaknál valamivel jobban alakultak az értékesítési feltételek, keresleti piac volt, így idén inkább kisebb mértékű csökkenésre lehet számítani egy magasabb szintről.

A friss fogyasztásra szánt zöldségek alapvetően is igen változékony árában 10-25 százalékos csökkenés is végbement egyes termékeknél, mint a fürtös paradicsom és az uborka, amellett, hogy az inputanyagköltségekben nem volt változás. Így a hajtatott zöldségek esetében is romlott valamelyest a piaci helyzetértékelés, további árcsökkenés azonban nem vetíthető előre a szakértők szerint. A szántóföldi zöldségtermesztésben – magyar viszonylatban elsősorban a konzervipari feldolgozásra szánt zöldborsó és a csemegekukorica – viszont más a helyzet: ezen a piacon már több mint egy éve erős kínai importnyomás helyeződik Európára, ami lefelé nyomja a feldolgozói árakat. Ez az idei termelői árakban is meg fog jelenni, akár 30-40 százalékos csökkenésre is lehet számítani mindkét termék esetében.