A gyenge évzáráshoz képest 2,2 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom, ami nagyon magas havi alapú változás. Ez legnagyobb részben a nem élelmiszer kategóriának tudható be, a legtöbb vásárló valószínűleg kihasználta az ünnepek utáni év eleji leárazásokat. Fix bázison nézve 1,9 százalékkal sikerült meghaladni a 2021-es átlagos szintet.

Tavaly év elejéhez képest élelmiszerből és nem élelmiszer jellegű termékekből is többet vásároltunk, az alacsony bázis miatt ez várhatóan a februári adatokban is így lesz. A reálbérek emelkedése tovább segítheti az ágazatot, ugyanakkor az emelkedő infláció, mely erősen érinti az élelmiszer-kategóriát, kockázatot jelent.

Kapcsolódó

A bizalmi indexek szerint még mindig a kereskedelem számít a legpesszimistább ágazatnak, a fogyasztói bizalom pedig stagnált februárban. Hosszabb távon az olyan kormányzati intézkedések, mint a gyerekek után járó szja-kedvezmény duplázódása, az anyák egy részének szja-mentessége, illetve a nyugdíjasok áfa-visszatérítése mind tovább erősítheti a kiskereskedelmi forgalmat – írja elemzésében az MBH Bank.

Így teljesített a kereskedelem

A januári szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. A havi alapú növekedést a nem élelmiszer és az üzemanyag kategóriák húzták (2,8 százalék, illetve 2,7 százalék), míg az élelmiszer kategória 0,5 százalékkal tudott bővülni. A mostani adat a 2021-es év átlaga felett van (+1,9 százalék), ami a szezonális mintától eltérve egy erős évkezdést jelent. 

Éves alapon 4,7 százalékos bővülés történt, amiben közrejátszott egy kedvező bázishatás is, ami még februárban is éreztetni fogja hatását. A növekedést a nem élelmiszer kategória hajtotta (+5,2 százalék), szinte minden üzlettípusforgalma bővülni tudott.

Az éve eleje többnyire (mint ahogy tavaly is) gyengébb forgalmat szokott produkálni az ünnepi költekezések után. Most azonban a decemberi megugrás elmaradt, ez a hatás januárban jelent meg. Az élelmiszer kategória adatai alapján a fogyasztók továbbra is követik a megugró árszínvonal miatt felvett vásárlói szokásokat, a nem élelmiszer kategória esetében viszont a legtöbb vásárló valószínűleg kihasználta az ünnepek utáni év eleji leárazásokat.

Elképzelhető az is, hogy a hosszú december végi munkaszüneti időszak (ami lefelé húzhatta a forgalmat az év utolsó hónapjában) utáni pozitív korrekció hatását is látjuk az adatokban. A mostani adatok alapján megvan rá az esély, hogy a fogyasztás ismét egy magasabb szintre lépjen, mint ahogy az történ 2024. első negyedévében is.

Januárban 3,9 százalékkal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon. Az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal nőtt a volumen. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,8 százalék (ami 0,1 százlékpont részarány csökkenést jelent havi alapon).

Meghatározó folyamatok

A GKI üzleti bizalmi indexe 2 ponttal javult februárban, a kereskedelem alindexe nem változott, továbbra is a legpesszimistább ágazat. A kereskedelem foglalkoztatási halandósága nem változott februárban, míg az áremelési szándákok enyhén csökkentek.

A GKI fogyasztói bizalmi index a januári csökkenés után stagnált februárban. A fogyasztói bizalom több, mint egy éve nem tud érdemben erősöni, jelenleg alacsonyabb szinten van, mint tavaly ilyenkor. A márciusi értékre pozitív hatással lehet a közelmúltban elhangzott kormányzati ígéret csomag, illetve az euróval szemben éppen erősödő forint is, ugyanakkor a növekvő inflációs ütem (leginkább az élelmiszerek esetében) negatívan hathat.

A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszer 6,0 százalékkal, míg az üzemanyag 11,8 százalékkal drágult januárban (decemberhez képest 1,9 százalékkal, illetve 2,7 százalékkal drágult).

A DG ECFIN EU27 gazdasági hangulatindexe februárban több, mint egy ponttal nőtt (97,1), Magyarországon pedig két és fél ponttal 93,6-ra nőtt. Az EU27 fogyasztói bizalmi indexe hibahatáron belül emelkedett (-12,9).

Az üzletláncokon egyre nagyobb a kormányzati nyomás az árak csökkentésére, és várhatóan március második hetében kiderül, hogy visszatérnek-e az árstopok és egyéb piatorzító intézkedések, mint például a profitmarzsok és árrések korlátozása a helyettesítő termékek esetében is.

A kiskereskedelemben az árstopok kivezetése után sem csökkent az árverseny, a fogyasztók továbbra is árérzékenyek, ezért a boltok folyamatos akciókkal versenyeznek a vásárlókért. Ez az ágazat egyébként sem egy magas profitmarzsú ágazat, 2023-ban például jellemzően 2,7 százalék volt a bevételarányos nyereség, ami a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncok esetében kisebb, sőt, negatív is volt.

A reálbérek esetében továbbra is emelkedés figyelhető meg (+6,1 százalék decemberben), ugyanakkor a bérdinamika lassulást mutatott 2024 utolsó negyedévében. Az év elején megjelenő 2025-re vonatkozó empirikus felmérések szerint idén egyszámjegyű béremelésekkel számolnak a munkáltatók. Tekintve, hogy az inflációban felfele mutató kockázatok vannak, az idei reálbérnövekedés is lassulni fog tavalyhoz képest.

A következő hónapokban a szokásos szezonális minta és az aktuálisan gyenge konjunkturális helyzet miatt a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékpontos emelkedése nem kizárható, ami miatt a januári, váratlanul erős havi dinamika mérséklődhet a következő hónapokban.