− Az idei első félévben a Synergon eredménye meghaladta a 220 millió forintot. A következő negyedévekben megismételhető ez a teljesítmény?

− A harmadik negyedéves teljesítményről nem beszélhetek, de az interjú megjelenésekor már ismertek lesznek a szóban forgó számok, így annyit elárulhatok, hogy nagy meglepetésekre nem lehet számítani. A következő negyedévekben viszont, azt hiszem, jobbak leszünk, már csak azért is, mert akkorra több akvizíciónk is lezárul. Terveink szerint jó EBITDA-termelő képességgel rendelkező társaságokkal bővítjük a cégcsoportot. Abban nem hiszek, hogy ma az informatikai piacon pusztán organikus fejlődéssel komoly növekedést lehet elérni, ennek módja inkább az aktív részvétel a piaci konszolidációban. Amennyiben a már meglévő tevékenységek csak az első félévi eredményt hoznák, azzal már nem lennénk elégedettek, mert jóval többre is képesek vagyunk.

− Mekkora cégekkel bővülhet a cég port­fóliója?

− Három területre fokuszáljuk a Synergon működését: az out­sour­cingra, az info­kom­mu­ni­ká­ció­ra és az adatparki, integrációs és biztonsági szolgáltatásokra. Amikor felvásárlásokban gondolkodunk, elsősorban ilyen cégeket vizsgálunk. A kiszemelt vállalkozások magyar viszonylatban már közepesnek mondhatók, összességében több milliárd forintnyi árbevételt és több száz milliónyi EBITDA-t hoznak majd − azaz képesek bőven felülmúlni azt, amit az Infinity korábban a cégcsoport teljesítményéhez hozzátett.

− Milyen árfolyamon lehet most Magyarországon egy közepes informatikai céget vásárolni?

− A válság miatt kedvező áron, három-négyszeres EBITDA-szorzókon lehet akvirálni a szektorban. Abban bízom, hogy a felvásárolt cégek eredményadatainak a Synergon könyveiben történő megjelenése jótékonyan hat majd a részvényárfolyamunkra is. A válság miatt a kisebb cégeknek nagyon nehéz előteremteni a továbblépéshez szükséges külső forrásokat, így logikus döntés számukra egy szakmai partnert keresni, amit megtalálhatnak a Synergon új vagyonkezelő holding struktúrájában.

− Nem fialna az akvizícióknál jobban a pénz saját fejlesztésben?

− Ez stratégiai kérdés. Egy termékfejlesztés sok-sok kockázatot hordoz, melyeket mérlegelve dönthetünk arról, hogy önnállóan fejlesztünk vagy a piacról "közel kész" terméket vásárolunk. Akvizíció esetén ezeknek a kockázatoknak egy jelentős része már ismert és lefedett. Egy felvásárlással azonnal megkapjuk azt a szaktudást, azt a gárdát, amit nekünk esetleg évekbe telne kialakítani a cégcsoporton belül. Nem vagyunk összehasonlíthatóak egy start-up vállalkozással, amely nagyon alacsony költséggel, pusztán személyes elkötelezettségre alapozva innovatív megoldásokat fejleszt hatalmas, kockázatot vállalva. Nem vagyunk egy Apple vagy egy Microsoft, hogy kvázikorlátlan erőforrásokkal rendelkezve rendkívül kockázatos és drága alapkutatásokat finanszírozzunk. Azt látom, hogy ma jobb üzlet cégfelvásárlásokkal bővülni, mint organikusan növekedni.

− A minap tettek közzé egy adatközpont felépítésére vonatkozó tervet, a közleményből úgy érződött, a Synergon nem egyedül akar belevágni ennek a megvalósításába. Olyan nagy léptékű egy ilyen beruházás?

− Valóban, másokkal közösen, külső források bevonásával szeretnénk megvalósítani ezt a projektet. A tervezett, kezdetben kétezer négyzetméteres hasznos területű központhoz akár 10-16 millió eurós beruházására is szükség lehet, bankokkal és más finanszírozó partnerekkel, valamint potenciális bérlőkkel is tárgyalásokat folytatunk az ügyben. Reálisan a jövő év közepén történhet meg az első kapavágás a tervezett vidéki helyszínen. Tudomásom szerint a pénzintézetek számára előbb-utóbb elő fogják írni, hogy az adatok tárolására szolgáló másodlagos helyszínnek bizonyos távolságra kell lennie az elsődleges központtól − reményeink szerint ez is hozhat majd bérlőket az adatközpontba.

− Nem lepne meg, ha valamelyik PannErgy-telken valósulna meg az adatközpont...

− Nem feltétlenül. Tárgyalunk a PannErgyvel az energiaellátásról, de ebből nem következik, hogy egy PannErgy-kút mellé kerül a létesítmény.  Fontos, hogy legyen lehetőség középtávon az alternatívenergia-ellátás kiépítésére, de az áramellátásnál egyelőre nem megújuló energiával indul be a projekt. Ugyanakkor rövid távon is számolunk azzal, hogy az adatközpont hűtésére a PannErgyvel történő együttműködés keretében keressünk hatékony és környezetkímélő megoldást.

− Miért pont most szállt be a Syner­gonba és miért pont a Cashline-tól vett papírt? A PannErgy nem akart eladni?

− A válasz egészen prózai: amikor megállapodtunk a cég két fő tulajdonosával, hogy elkezdünk közösen dolgozni, már akkor megegyeztünk abban is, hogy idővel részvényesi ágon is beszállok a vállalkozásba. A megállapodásban az is benne volt, hogy ez nem azonnal és nem egyszerre történik. Van az az árfolyam, amelynek esetében egy pénzügyi befektető hajlandó a részvényeitől megválni − a Cashline esetében feltehetőleg most jött el ez a pillanat. Hogy a PannErgy esetében ez mikor következhet be, nem tudom megmondani, erről őket kell megkérdezni. Természetesen nem zárkózom el az elől, hogy ekkor ismét vevőként jelenjek meg.

− A tőzsdén a Synergon az idei év egyik legjobban teljesítő papírja. Ez minek köszönhető?

− A folyamatos emelkedés dinamikája engem is meglepett. Nem azért, mintha nem hittem volna benne, hanem mert nem gondoltam, hogy a piac ilyen gyorsan reagál a javuló eredményekre. Én személy szerint a magyar tőzsdét ennél illikvidebbnek tartottam. Annak köszönhetően, hogy a papír bekerült a BUX indexbe, egészen új részvényesek is megjelentek a tulajdonosok között.

− A befektetők által talán legforróbbnak tartott téma most az e-útdíjjal kapcsolatos pályázat. Mostanra lezárult a tárgyalási szakasz, már csak a konkrét ajánlatok beadása van hátra. Az összes többi szereplőről tudni lehet, hogy milyen technikát használna a megvalósításhoz, csak a Synergonról nem. Elárulná?

− Természetesen a kiírási és közbeszerzési feltételeknek teljes mértékben megfelelőt, ugyanakkor a konkrét műszaki háttér továbbra is üzleti titok, mert ez az árunkat nagyban befolyásolja.

− Hihető, hogy egy ilyen kicsi piacon a konkurensek nem tudták megszerezni ezt az információt?

− Sejtik, és ezért idegesek is, de konkrétan nem szivárgott ki, hogy mit és hogyan tervezünk. Ha tudnák, már dolgoznának ellene.

− Többen azt állítják, a rendelkezésre álló rövid határidőn belül nem lehetetlenség kiépíteni az országos rendszert. A Synergon szerint már jövő júliustól lehetséges az útdíjszedés?

− Azt gondolom, igen. Az ajánlatunknak pont az a lényege, hogy az implementációs része tartalmaz olyan elemeket, amelyekkel nagyon gyorsan tudunk haladni. A rövid határidő miatt azonban szükség van arra, hogy az engedélyezési eljárásokat a kellő sebességgel hajtsák végre a hatóságok.

− A Synergon a kínai CITCC alvállalkozójaként szerepel a projektben. Mekkora a rá jutó rész?

− Cégünk 15 százalék fölötti alvállalkozó. Az első körös ajánlatunkkal számolva a ránk jutó árbevételrész akár 10 milliárdos nagyságrendű is lehet. Sikeres pályázat esetén az eredménykimutatásokban természetesen szerepeltetjük majd, hogy egyes negyedévekben hogyan is alakult az ehhez a feladathoz kapcsolódó gazdálkodásunk, de ez még nagyon messze van. Nem szeretek találgatásokba bocsátkozni.

− Az egyik konkurens beadvánnyal fordult a KDB-hez, mondván, a Synergon pályázata szabálytalan. Mi erről a véleménye?

− A konkurens nem a Synergon pályázatát, hanem az ÁAK mint ajánlatkérő döntését támadja. Mikor először láttam a beadványt, arra gondoltam, hogy nagyon tarthatnak a CITCC-Synergon párostól. Személy szerint én a tisztességes versenyben hiszek, nem kommentálnám a konkurenciának azon lépéseit, amelyek nem arra vonatkoznak, hogy ők a lehető legjobb ajánlatot adják be. Mi azt gondoljuk, hogy tisztességes versenyben képesek vagyunk győzni. Konkrétan, a beadványuk pedig badarság. Korábbi KDB-s állásfoglalás van egy hasonló ügyben, amit a beterjesztő is bizonyára ismer. Ennek függvényében el lehet képzelni a támadás valós hátterét.