Az unión belül átadásról beszélünk, harmadik ország esetén pedig kiadatásról – fejtette ki a szakember. Az előbbi szabályait a 2012. évi CLXXX. törvény, míg az utóbbi szabályait a 1996. évi XXXVIII. törvény, illetve ha a két ország között van megállapodás, akkor az tartalmazza.
A két jogszabály jelentősen eltért egymástól. Katona Csaba személyes tapasztalatai azt mutatják, hogy az átadások olajozottan és gyorsan működnek. Átadás esetén az elfogástól számítva legfeljebb 60 napon belül döntést kell hozni az európai elfogatóparancs végrehajtása ügyében.
Amennyiben az átadni kért személy hozzájárul az átadáshoz, akkor az átadási határozat tárgyában 10 napon belül döntést kell hozni.
A megkereséseket az igazságügyi miniszter fogadja
Az átadási eljárásban, mint végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
A kiadatás iránti megkereséseket az igazságügyi miniszter fogadja, majd azt haladéktalanul továbbítja Fővárosi Törvényszéknek.
Amikor nincs mód a kiadatásra
A kiadatás megtagadásának okait a 1996. évi XXXVIII. törvény részletesen tartalmazza, azonban első körben meg kell vizsgálni, hogy van-e a két ország között kiadatási egyezmény.
A kiadatást (a teljesség igénye nélkül) alábbi esetekben kell megtagadni:
A kiadatást olyan bűncselekmény, vagy büntetés miatt kérik amely akár a megkereső államban, akár Magyarországon elévült.
A kiadni kért személy büntethetőségét a kegyelem megszüntette vagy a vele szemben kiszabott büntetés végrehajtását a kegyelem kizárja.
A megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem terjesztették elő, illetve hozzájárulást nem adtak meg.
Az ismeretlen helyen tartózkodó személy
Az ismeretlen személy megtalálása esetén kiadatási letartóztatásba kerül, amely legfeljebb hat hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal maximum hat hónappal meghosszabbíthatja.
Ha a kiadatást szabadságvesztés, vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.
Thaiföld már nem a bűnözők paradicsoma
Az elmúlt évtizedekben a magyar bűnözők kétharmada Thaiföldön keresett menedéket, azonban a 2018. évi LXXIV. törvényben kihirdetésre került hazánk és a Thaiföldi Királyság között létrejött kiadatási egyezmény.
De Magyarország és a Tádzsikisztán, Marokkó, Kazahsztán között is fontos egyezmények köttetek, hasonlóképpen Izlanddal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.
A brazil Escobar esete
A napokban történt meg Sergio Roberto de Carvalho drogbáró átszállítása Belgium részére. Katona Csaba szerint az ügy azért volt érdekes – azon túl, hogy a világ egyik legnagyobb drog kereskedőjéről beszélünk – mert három állam, Brazília, az Egyesült Államok és Belgium is igényt tartott rá.
Több kérelem konkurált tehát egymással, amelyek közül egy unión belül ország volt, kettő pedig unión kívüli harmadik ország. A Fővárosi Törvényszék mindhárom kérelmet szabályszerűnek tartotta. Varga Judit igazságügyi miniszter végül Belgium mellett döntött.
A brazil férfit tavaly június 21-én fogták el Magyarországon, miután Brazília és az Amerikai Egyesült Államok hatóságai nemzetközi elfogatóparancsot, majd kiadatási kérelmet, míg a belga hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.