A meghalt személynek nincsenek személyiségi jogai, mert a jogképesség a halállal megszűnik. A halál tényéhez személyiségvédelmi szempontból fontos jogi hatások fűződnek. A halállal a személyiség megszűnik, ezért a halott nevében személyiségi jogot senki nem érvényesíthet.

Ám a meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.

A Sérelemdíj Centrum szerint a kegyeleti jog jogosultjának igénye önálló, nem származékos igény, a jogosult nem a halott jogait, hanem a saját kegyeleti jogát érvényesíti, vagyis a kegyeleti jog az elhunyt személy emlékének védelmét szolgálja.

Sokféle módon sérthető meg a kegyeleti jog

Az Economx megkeresésére Szabó Gergely ügyvéd egy korábbi cikkére is utalva elmondta: a kegyeleti jog megsértéséről akkor beszélhetünk, ha valaki megsérti az elhunyt emlékét.

Minden olyan magatartás tanúsítása kegyeleti jogot sértőnek minősülhet, amely az elhunyt életében a személyiségi joga megsértéseként lenne értékelhető, kivéve, ha az adott személyiségi jog csak élő személyre vonatkoztatható (például az élethez, egészséghez való jog csak élő személy esetén sérülhet).

A kegyeleti jog megsértését jelenti például az elhunyt emlékének meggyalázása verbálisan vagy tettlegesen. Kegyeleti jog megsértését jelenti például az elhunyt becsületének, vagy jó hírnevének megsértése, sírhelyének meggyalázása, nevével, képmásával, más személyes adataival való visszaélés.

A Sérelemdíj Centrum adatai szerint arra is volt példa, hogy a kegyeleti jog az által sérült, hogy az elhunytat a temetésen piros autóval vitték végső nyughelyére.

Ki jogosult bírósághoz fordulni?

Szabó Gergely szerint a kegyeleti jog megsértése miatt a bírósághoz fordulhatnak az elhunyt hozzátartozói. A hozzátartozó fogalmát a Polgári törvénykönyv határozza meg.

Eszerint hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, továbbá az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

A hozzátartozón kívül bírósághoz fordulhat a kegyeleti jog megsértése miatt olyan személy is, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (például végrendeleti örökös, hagyományos).

Ezt kérhetik a jogosultak a bíróságtól

Az Ecovis Hungary úgy látja, az elhunyt személy emlékének megsértése miatt a Ptk. szerint is bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, valamint az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (örökös, hagyományos). A Ptk. a kegyeleti jog sérelme esetén a személyiségi jogok megsértése miatt megállapított szankciókat biztosítja a jogosultak részére.

Így a jogosult kérheti

  1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  5. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti.

Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.

Melyek a kegyeleti jog megsértésének következményei?

Szabó Gergely szerint a kegyeleti jog megsértésének ugyanazok lehetnek a polgári jogi következményei, mint a személyiségi jogok megsértésének. Aki a kegyeleti jog megsértése miatt bírósághoz fordul, választása szerint kérheti a bíróságtól:

  1. a kegyeleti jog megtörténtének megállapítását,
  2. a jogsértő kötelezését a jogsértés abbahagyására és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
  3. azt, hogy a kegyeleti jogot megsértő személy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
  5. azt, hogy a jogsértő a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A vagyoni előny átengedését csak az elhunyt örököse követelheti, más – nem örökös – hozzátartozó nem.

A kegyeleti jogot megsértő személytől sérelemdíj megfizetését is lehet követelni.

A kegyeletsértés bűncselekményt is megvalósít, ha valaki a halottat, vagy emlékét olyan módon gyalázza meg, hogy élő személy esetén ez becsületsértésnek vagy rágalmazásnak minősülne.

Esetek: a kegyelet kifejezésének gátlása is lehet sértő

A Sérelemdíj Centrum adatai szerint miután a kegyeleti jog – mint a túlélőket megillető személyiségi jog – magában foglalja azt a jogosultságot, hogy a túlélő az elhunyt emléke iránt érzett tiszteletét, szeretetét tárgyiasult formában kifejezhesse, a kegyeleti jog megsértését nem csupán a halott emlékének a megsértése jelenti.

Az a magatartás is jelentheti, amely a jogosultat az elhunyt iránti kegyelete kifejezésében gátolja, kegyeleti érzésének kinyilvánításában (temetés helyének, módjának meghatározása, síremlékállítás stb.) akadályozza vagy korlátozza [Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.187/2015/3.].

Meghalt személy emlékének megsértése miatt a hozzátartozó nemcsak a halál bekövetkezése után elkövetett sérelmek miatt, de az elhunyt életében elszenvedett és általa már perben érvényesített, ám jogerősen el nem bírált jogsértések miatt is felléphet a halott emlékének megőrzése érdekében.

Ennek a jognak a gyakorlására a jogosult halála miatt félbeszakadt eljárásba jogutódként belépve is lehetősége van a hozzátartozónak [EBH 2004.1022.].

A kegyeleti joggal kapcsolatos jogviták jelentős részét az eltemettetéssel, a sírhely megválasztásával, a temetés módjával, a síremlékállítással, a földi maradványok tárolásának helyével, módjával és a kegyeleti érzések kinyilvánításával összefüggő kérdések teszik ki.

Ha a hozzátartozó a saját lakásába viszi haza az urnát?

A Kúria a kegyeleti jog jogosultjainak egymás közötti perében meghozott döntésében [Pfv.IV.21.644/2015/8.] hangsúlyozta, hogy az elvált és külön élő szülők mindegyikét megilleti az elhunyt gyermekükkel kapcsolatos kegyeleti jog, és ennek gyakorlása során kötelesek együttműködni.

Az alperes azzal a magatartásával, hogy az elhunyt hamvait a kizárólagos tulajdonát képező lakásában helyezte el, jelentősen megnehezíti a felperes számára a kegyeleti jog gyakorlását: a felperes kegyeleti érzéseinek kinyilvánítását korlátozza, annak kifejezését gátolja.

Ebben a helyzetben – a felek között megromlott viszonyra is tekintettel – a felperes jogának gyakorlása korlátozástól mentesen akkor valósítható meg, ha az elhunyt gyermek hamvait a felek közös költségén köztemetőben helyezik el. Ez a felperes számára is lehetővé teszi a kegyeleti jog akadálytalan és zavartalan gyakorlását.

Ha a sírt huzamosabb ideig nem látogatta valaki?

A Debreceni Ítélőtábla a Pf.I.20.356/2019/3. számú határozatában kifejtette: az elhunyt személy emlékének ápolásához fűződő kegyeleti jog nem enyészik el akkor, ha a kegyeleti jog jogosultja az elhunyt személy sírhelyét huzamosabb ideig nem látogatja.

A kegyeleti jog jogosultja akkor köteles tűrni az elhunyt személy sírhelyére történő rátemetést, ha lejárt a sírhelyhasználati jog, vagy ha a jogosult feltétel nélkül és egyértelműen hozzájárult a rátemetéshez.