Demográfiai adatok helyett a fizetőképességet, az érdekeltségi terület munkaerő-piaci adatait, az ezzel kapcsolatos trendeket tanulmányozzák a lakásfejlesztők − kommentálta a népességalakulás friss adatait a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. A beruházók 3−5 éves távon a termék értékesíthetőségét veszik górcső alá − mondta lapuknak Varjasné Székely Éva −, azt vizsgálják, hol az a réteg, amelyiknek ilyen távlatban lesz elég finanszírozása a vásárláshoz. Más kérdés persze a szociális bérlakásépítés, ez állami feladat, amelynél már a hosszabb távú demográfiai hatásokkal is számolni kell − tette hozzá. Varjasné szerint a gyermekvállalási kedv csökkenése 3−5 éves távon nem jelenik meg a lakáspiaci keresletben, ezért ezzel a fejlesztők jellemzően nem foglalkoznak. A kisgyerekeseket érintő szocpol és az ezzel támogatott vevőkör a kilencvenes évek óta fokozatosan csökken − hangsúlyozta a Malosz elnöke. Két évtizede egy háromgyerekes családban akár a lakás értékének 70 százalékát is kitette a szocpol, mára a töredékére zsugorodott, a piacot a készpénzes vevők uralják.

Más tapasztalatokról számolt be Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője, aki szerint a beruházások előtt demográfiai, háztartás-elemzési vizsgálatokat kérnek a fejlesztők. Az is igaz − teszi hozzá −, hogy a jelenlegi alacsony lakásépítési volumen mellett ezekből a trendekből semmi sem látszik a lakásépítésekben. Néhány összefüggést mindazonáltal kiemelt a szakember, közte például, hogy mind a lakásépítések száma, mind a népességgyarapodás Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb, másutt mindkét mutató csökkenő trendet követ. A nyugati határszéli piacon a munkalehetőségek bővülése miatti odaköltözés a használt lakások forgalmában, illetve a lakáskiadások előretörésében is tetten érhető − hangsúlyozza. Érdekességképpen megemlíti, hogy míg az elmúlt évtizedben megfogyatkozott a lakosság, az új lakások átlagos területe növekedett, s markánsan bővült az olyan lakások száma, amelyekben nem laknak életvitelszerűen. Míg 2000-ben a lakásállomány 4 százaléka tartozott ebbe a csoportba, 2001-ben a 8 százaléka, 2011-ben pedig már a lakások majdnem 12 százaléka üresen állt bizonyos ideig.

A lakásállomány alakulása (ezer lakás)
Régió, megye, főváros20012011A 2011. évi állomány
a 2001. évi százalékában
Budapest820 977903 221110,0
Pest393 526471 369119,8
Közép-Magyarország együtt1 214 5031 374 590113,2
Fejér160 164174 352108,9
Komárom-Esztergom119 950127 054105,9
Veszprém140 040150 232107,3
Közép-Dunántúl együtt420 154451 638107,5
Győr-Moson-Sopron165 999188 152113,3
Vas102 341109 983107,5
Zala117 219126 972108,3
Nyugat-Dunántúl együtt385 559425 107110,3
Baranya156 246166 287106,4
Somogy130 399140 370107,6
Tolna96 14697 892101,8
Dél-Dunántúl együtt382 791404 549105,7
Borsod-Abaúj-Zemplén279 278283 984101,7
Heves129 548135 029104,2
Nógrád88 04289 130101,2
Észak-Magyarország együtt496 868508 143102,3
Hajdú-Bihar212 063229 907108,4
Jász-Nagykun-Szolnok168 049172 234102,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg207 838217 988104,9
Észak-Alföld együtt587 950620 129105,5
Bács-Kiskun230 007239 076103,9
Békés164 924166 565101,0
Csongrád181 897193 097106,2
Dél-Alföld együtt576 828598 738103,8
Ország összesen4 064 6534 382 894107,8
Forrás: KSH