A jövő hét első felében két fontos makrogazdasági statisztika is nyilvánosságra kerül. A várakozások szerint a befektetői figyelem elsősorban a júniusi folyó fizetési mérlegre irányul majd, amelyet hétfőn közöl a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített júliusi inflációs statisztikát egy nappal később hozzák nyilvánosságra. A NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők átlagos prognózisa szerint az első nyári hónapban 455 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. A szakértői előrejelzések 380 és 500 millió euró között szóródtak; 2002 júniusa 261 millió eurós folyó deficitet hozott. Amennyiben az átlagos prognózis igaznak bizonyul, úgy az első félév egésze 2,201 milliárd eurós hiánnyal zárult, ami több mint egymilliárd euróval magasabb az egy évvel korábban feljegyzettnél. Az elemzők úgy vélik, hogy júniusban a hiány nagy része a jövedelmi soron halmozódott fel. Kovács Györgynek, a Budapest Economics közgazdászának számításai szerint a profitrepatriálás 150 millió euróra tehető, de az egyéb jövedelem-hazautalások további 180 millió eurót tettek ki. A tavaly júniusi 257 millió eurós nyereségkiutalással ellentétben idén kevesebb mint 200 millió euró ilyen típusú jövedelem hagyta el az országot - véli Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír elemzője. Az optimista szakértők szerint jót tehet a júniusi mérlegnek a forint gyengülése, ha ugyanis a befektetők azt átmeneti jelenségnek tekintik, akkor későbbre tolódhat a repatriálás. A prognózisok 200-300 millió euróra teszik az árusor hiányát, de többen is megjegyezték, hogy az előrejelzéseken sokat módosíthat a ma nyilvánosságra kerülő külkereskedelmi statisztika. A szolgáltatások 50-100 millió euróra tehető szufficittel zárhattak. Az év egészére 3,8-4 milliárd euró körüli deficitet vár a piac, szemben a tavalyi 2,771 milliárd euróval. Az elemzői prognózisok átlaga szerint júliusban 4,7 százalékos volt a 12 havi inflációs ráta, júniushoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy hónappal korábban 4,3 százalék, májusban pedig még 3,6 százalék volt az infláció. A piac már régóta számít az infláció megugrására, ma már inkább csak az a kérdés, hogy mi történik decemberben, illetve a jövő év elején - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír közgazdásza, aki szerint így ez az adat nem annyira mozgatja majd meg a piacokat. A júliusi előrejelzések 4,4 és 4,8, illetve 0,1 és 0,4 százalék között szóródtak. Az elemzők elsősorban a bázishatás miatt várnak magas júliusi árindexet, de felhúzza az inflációt az üzemanyagok 2 százalékra tehető drágulása és a sokak meglepetésére az eddigi statisztikákban nem látható májusi gázáremelés is. Ez utóbbi a számlázásban jelentkező csúszás miatt nem emelte az utóbbi két hónap árindexét, de a júliusin szinte bizonyosan nyomot hagy majd. Az elemzők többsége szerint az élelmiszerek és a ruházati cikkek szezonális okok miatt negatív havi árindexet hozhatnak. A szakértők decemberre 5 százalék körüli indexeket várnak, azaz ma már szinte senki sem bízik a jegybank legfeljebb 4,5 százalékos rátát megengedő célkitűzésében. A várható januári áfaváltoztatások nyomán akár 6 százalék fölé is emelkedhet az infláció a jövő év elején - tette hozzá Zsoldos.