Az Európai Unió tervezett ViDA rendszere (VAT in the Digital Age, lényegében: áfa-szabályok a digitális korban) egyik szándéka az egyablakos rendszerek hatályának kiterjesztése, mivel jelenlegi formájában az OSS vagy az IOSS nem nyújt megfelelő megoldást vagy egyszerűsítést a gazdaság bizonyos szereplői számára – mondta el a Napi.hu-nak Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője.

Ezek a szereplők leginkább kis- és középvállalkozások, és ezzel is többletadminisztrációt generál az érintett tagállamokban történő regisztráció miatt az adóalanyok számára. Az Európai Bizottság a ViDA tervezet szerint a fenti célokat fokozatosan, 2024 és 2028 között kívánja megvalósítani, több hullámban.

Első lépésként 2022-ben elfogadták a ViDA javaslatot, majd 2024-től várhatóan könnyítenek az elektronikus számlázás alkalmazhatóságán és lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos tranzakcióknál kötelezővé tegyék.

A második hullámban 2025-től változás várható az egyablakos rendszerben és bevezetik a vélelmezett értékesítő modellt a platformgazdaságban, végül a harmadik hullámban 2028-tól várhatóan kötelezővé teszik az e-számlázást és kiterjesztik az online számlajelentéseket. 

Nem kell szégyenkeznünk

Egy korábbi áfahiány-jelentés 2016 és 2020 közti időszakra vonatkozóan jó eredményt hozott Magyarországnak, külön ki is emelte, hogy a legjelentősebb adóhiány arány csökkenés nálunk következett be.

A vizsgált időszakban az áfa-hiány aránya a teljes áfa kötelezettséghez képest a 2016-os 14,5 százalékról 5,1 százalékra csökkent 2020-ra.

Az összehasonlíthatóság kedvéért a legalacsonyabb áfa-hiány arány 2020-ban 1,3 százalék, volt Finnországban, míg a legmagasabb 35,7 százalék Romániában. Ez nagyban annak köszönhető, hogy Magyarországon bevezetésre került a valós idejű online számla bejelentés, majd a jelentésre vonatkozó értékhatár eltörlése is jelentősen hatott az áfa-hiányra.

Majdnem valós időben történik a lejelentés

Az unió egy olyan digitális adatszolgáltatás bevezetését tervezi, amely előírja a közösségen belüli, határon átnyúló tranzakciók majdnem valós időben történő jelentését. 

A Napi.hu azon kérdésére, hogy fennállnak-e ennek a technikai feltételei, a szakértő hangsúlyozta: egy hasonló rendszer már most is működik az unión belül, ez a VIES rendszer (VAT Information Exchange System). A VIES-ben a tagállami adóhatóságok össze tudják vetni a határon átnyúló, adóalanyok által bejelentett tranzakciók összegeit az indító és fogadó oldalon.

A VIES rendszer adószámok szerint összesített adatokat tartalmaz és nem minden tagállamban előírás az összes irányról adatot szolgáltatni. Éppen ezért egy jóval komolyabb infrastruktúrát és erőforrást igényel majd várhatóan egy tranzakciószintű, szinte valós idejű adatokat tartalmazó rendszer kialakítása.

Mellettünk még Olaszországban és Spanyolországban is működik

Az unió több tagállamában már létezik működő online adatszolgáltatási rendszer (Magyarország mellett még például Olaszországban és Spanyolországban), így valószínűleg lesz majd hova nyúlni akkor, amikor a konkrét technikai specifikációt alakítja majd ki a bizottság vagy annak egy munkacsoportja.