Azoknak a vállalkozásoknak, akik technológia fejlesztésével foglalkoznak Magyarországon, gyakran meg kell jelenniük az Amerikai Egyesült Államokban, mivel jelenleg ez a világ egyik legerősebb piaca és a magas fejlettségű technológia hordozója – mondták el az Economxnak a DLA Piper szakértői.

Egészen 2023-ig ezek a vállalkozások kényelmes helyzetben voltak, mert a rendkívül kedvező kettős adóegyezmény miatt az Egyesült Államok nem vont le forrásadót a Magyarországra fizetett jogdíjra. A jogdíj jellemzően annak az ellenértéke, hogy a magyar vállalkozás az általa fejlesztett technológiát úgymond rendelkezésre bocsájtja.

Akárhogy is, kellemetlen egy helyzet

2024-től azonban az egyezmény megszűnése miatt az Amerikai Egyesült Államok 30 százalék forrásadót vet ki a fizetett jogdíjra. Ha hasonló technológiát például egy német, dán, vagy angol vállalkozás ad licenszbe amerikai vevőknek, akkor a 30 százalék forrásadót nem kell megfizetni, ezért ezek a vállalkozások a magyarhoz képest versenyelőnybe kerülnek.

Mindennek lehet olyan következménye is, hogy a magyar technológiát fejlesztő cégek nem tudják elérni az amerikai vevőket versenyképes szolgáltatással, így vagy marginalizálódnak, vagy elhagyják az országot. Nyilván ez sem a vállalkozásra, sem a magyar gazdaságra nem hat építően.

Vannak azonban olyanok cégek, akik sem marginalizálódni, sem elköltözni nem akarnak, mivel összeszokott, helyben működő csapatok.

A maradásra ösztönzőleg hat az emberi erőforráson túl a kedvező helyi adózási környezet is, ami egyébként támogatja magát a kutatás-fejlesztést és az eredmény Magyarországról történő hasznosítását is – hangsúlyozták a szakértők.

Átalakult portfólió és befektetés

Az Economx több ízben is foglalkozott azzal, hogy 2023-ban az Amerikai Egyesült Államok által felmondott amerikai-magyar, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csak december 31-ig maradt hatályban, és azok a befektetők, akik továbbra is az amerikai tőkepiacon szeretnének közvetlenül befektetni, az idei évben már nem élvezhetik a korlátozott adózást.

Információink szerint az érintettek esetenként átalakították a portfóliójuk összetételét és közvetlen amerikai részvénykitettség helyett más részvényekbe, vagy más európai befektetési szolgáltatók által összecsomagolt portfóliókba fektettek.

A befektetőknek dönteniük kellett, a kialakult államközi helyzetből adódóan vagy elfogadják a magasabb adózást, vagy zárják a közvetlen amerikai pozícióikat.

Akad arra példa, hogy átalakították, konvertálták a közvetlen amerikai befektetéseiket „közvetett” amerikai befektetéssé.

Arra is van példa, hogy a közvetlenül amerikai társaságban tartott részvények helyett olyan strukturált pénzügyi termékbe fektettek, amely leköveti az amerikai részvénypiacot (például: ETF, vagy CFD), de a maga a termék és a kibocsátója nem amerikai (hanem olyan országban honos szolgáltató, amellyel Magyarország rendelkezik kettős adóztatást elkerüléséről szóló adóegyezménnyel).

Nem reális egy új adóegyezmény megkötése

A DLA Piper szakértői az Economxnak kiemelték: a hátrány leghatékonyabb feloldása egy új adóegyezmény megkötése lenne.

Erre azonban reális esély a közeljövőben nem igazán mutatkozik. Egy új egyezmény letárgyalása, ratifikálása és hatályba léptetése éveket, akár egy évtizedet is igénybe vehet a tapasztalatok szerint.

A jogalkotó persze tehet kísérletet a hátrány feloldására például az amerikai forrásadó hatékony beszámításának lehetővé tételével, vagy olyan országok közötti együttműködések kialakításával, amelyek elősegítik, hogy a magyar vállalkozások egyszerűbben elérjék az amerikai piacot.

A hátrány feloldásának súlya végső soron jó eséllyel a vállalkozáson marad. A cég bizonyosan olyan jövedelem-típus megszerzésére törekszik majd, amely nem forrásadó-köteles az Amerikai Egyesült Államokban, és szerződéseit, az üzleti modelljét ehhez próbálja alakítani. Ha mégis van forrásadó-kötelezettség, akkor indokolt azt a jövedelemtípust redukálni.

Kézenfekvő megoldásnak tűnik az, hogy a cégek az adott technológiával az amerikai piacot olyan országból közelítsék meg, amelynek kedvező adóegyezménye van az Amerikai Egyesült Államokkal.

Nincs egységes recept

Nyilvánvalóan nincs egységes recept, minden vállalkozás a maga körülményeihez és lehetőségeihez alakítja a stratégiáját. Azt azonban lényeges tudatosítani, stratégia kell egy olyan probléma kezeléséhez, amely korábban nem létezett, és meg kell találni az optimális megoldást – hangsúlyozták végezetül a szakértők.