Az Európai Parlament és Tanács 2023. május 10-i 2023/956 sz. rendelete hozta létre az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism) rövidítve a CBAM-rendeletet, de magyarul egyszerűen csak karbon-vámnak hívják a szakemberek.

Az intézkedés célja, hogy ellensúlyozza az olcsóbban, de környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét az uniós országokban, és visszaszorítsa a károsanyag-kibocsátást. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy szén-dioxid-kibocsátási költségeket alkalmaznak a harmadik országokból származó importárukra.

Augusztusban már bírságolhatnak

Barta Bence, az Andersen Adótanácsadó Zrt. szakértője az Economxnak kifejtette: azok, akik a 2024. július 31-i végső határidőig sem nyújtanak be jelentést, bírsággal sújthatók.

Az uniós kibocsátás kereskedelmi előírások kijátszása ellen megalkotott CBAM-rendszer (közkeletű elnevezéssel karbon-vám) bevezetése több lépcsőben történik az Európai Unió területén, így Magyarországon is. A 2023. október 1-jén elindult és 2025 végéig tartó első átmeneti szakasz célja, hogy elegendő időt biztosítson az importőröknek, a gyártóknak és a hatóságoknak a felkészülésre.

Ebben a fázisban az érintett cégeknek még nem kell kvótákat beszerezniük. A CBAM-körbe tartozó, EU-ba importált termékekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségüknek azonban már ez idő alatt is eleget kell tenniük. A többszöri határidő-módosítás ellenére a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság áprilisi adatai szerint azonban 1700 cég nem tett eleget a kötelezettségének.

Elsősorban a vas- és acélipari termékek, illetve az alumínium termékek piacán érintett vállalkozások teszik ki a mulasztók jelentős részét, és számos autóipari beszállító is található köztük.

A bírságolásnál nincs mérlegelési jogkör

A jelenségnek több magyarázata is lehet. Az érintettek jelentős része vagy nem tud erről a kötelezettségéről, vagy nincs tisztában a folyamattal, a határidőkkel és az elvégzendő feladatokkal, ami már önmagában is komoly probléma.

A cégek egy másik halmaza egyszerűen halogatja az adatszolgáltatást, és a július 31-i végső határidő előtt, az utolsó pillanatban tervezi beadni a negyedéves jelentéseket. Ám minél később jelent egy cég, annál nagyobb bírságra számíthat, ráadásul a bírság kiszabásakor a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre.

Már így is sokat elnéztek a cégeknek

A 2023 utolsó negyedévére vonatkozó adatszolgáltatási határidő az eredeti menetrend szerint 2024. január 31-e lett volna. Mivel azonban a magyar gazdálkodók számára csak 2024. január 22-én nyílt meg a regisztrációs lehetőség, ráadásul nagy részük a folyamat során technikai akadályokba ütközött, a jogalkotó, vagyis az Európai Bizottság lehetőséget adott a határidő 30 nappal történő kitolására.

További könnyítés, hogy a sikeresen regisztráló, de hiányos, akár üres jelentéstervezetet benyújtó cégeknek 2024. július 31-ig lehetőségük van az adatszolgáltatásuk pótlására, módosítására. Ebben az öthónapos extra türelmi időszakban a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nem szab ki rájuk bírságot. Ugyanez a helyzet a második, 2024 első negyedévére vonatkozó jelentéssel, amelynek benyújtási határideje 2024. április 30-a volt.

A bírság mértéke

A CBAM átmeneti időszakban a bírság minimuma 10 euró/CO2 tonna, maximuma 50 euró/ CO2 tonna. A folytatólagosan elkövetett jogsértés esetén a minimum 110 százaléka.

A kötelezettségszegési bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi

  • a jelenteni elmulasztott adatok terjedelmét,
  • a jelenteni elmulasztott, behozott áruk mennyiségét és az azokra vonatkozó kibocsátási értékeket,
  • az importőr vagy közvetett vámjogi képviselő szándékos vagy gondatlan magatartását.

Az átmeneti időszak lejártát követően a bírság alapja várhatóan jelentősen megemelkedik. A jelenlegi információk szerint a nem megfelelően elkészített és benyújtott jelentés után a bírságtétel 100 euró lesz CO2 tonnánként, míg ha egy cég engedély nélkül importál, akkor bírságtétel 300-500 euró között fog mozogni CO2 tonnánként.

Azok, akik a július 31-i határidőig nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, jelentős bírságra számíthatnak.

Barta Bence szerint addig a napig ráadásul már összesen három negyedéves jelentést kell benyújtani, vagyis azok a cégek, amelyek későn, vagy egyáltalán nem kezdenek el foglalkozni a feladat megoldásával, arányosan nagyobb bírsággal sújthatók.

Az importőri tevékenység is veszélybe kerülhet

2026-tól csak engedély birtokában lehet CBAM- köteles árut importálni. Ezt az engedélyt 2025-ben lehet megszerezni majd ahhoz, hogy az 2026. január 1-jétől is érvényes legyen. Aki tehát középtávon sem foglalkozik a CBAM-mel, annak az importőri tevékenysége is veszélybe kerül majd.

Egy számítási példa a CO2 tonna egyenérték értelmezéséhez

Az Európai Bizottságnak vannak elvi számai, amelyek alapján a származási országra és termékköre vonatkozóan jó közelítéssel meg lehet mondani, hogy egy adott áru előállítása során mennyi a kibocsátás – hangsúlyozta az Economxnak az Andersen Adótanácsadó Zrt. szakértője.

A példa kedvéért: egy tonna csavar előállításához Koreában 3,1 tonna CO2 volt a beágyazott kibocsátás. Ha a hatóság 25 euróban állapítja meg a bírság tonnánkénti értékét, akkor a behozott csavarra 77,5 euró lesz a bírság. Ha 20 tonnát hozott be belőle a cég, akkor a bírságtétel, a magas, be nem vallott mennyiség miatt, növekedhet. Ha pedig például 45 euróban határozza meg ennek tonnánkénti értékét a hatóság, ez esetben a képlet 20x45x31 = 2790 euró lesz a szállítmányra.