Soha nem látott hiányt produkált az államháztartás február végén, mínusz 1 703,9 milliárd forint járt a központi mérleg. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy 2024 februárjában egy másik rekor is megdőlt. Ugyanis
egyetlen hónap alatt 1758,4 milliárd forint hiányt termelt a magyar gazdaság.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint ennek az eredménynek a legfőbb oka a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetése volt. Tény, a nyugellátásoknak kifizetésének költségvetési hatása is volt, 2024 februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1 041 milliárd forintot tett ki. Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1 420,7 milliárd forintot.
Ezek után különösen fontos, hogy mi van a mérleg másik felén. A költségvetésünk áfanehéznek nevezhető, ugyanis a 38 240 milliárdos előirányzott bevétel több mint 22 százalékát általános forgalmi adóból (áfa) tervezi a kormányzat,
8574 milliárd forintnyi áfát remélnek a fogyasztás után.
Ugyanakkor tavaly a tervezettnél ezermilliárddal kevesebb áfabevétel folyt be a költségvetésbe, és ez alaposan hozzájárult a 2023-as költségvetési hiányhoz.
Így talán nem túlzás azt állítani, hogy életbevágó a kormányzat számára, hogyan alakul az általános forgalmi adó.
- Idén eddig 1029,6 milliárd forint folyt be áfából, ez az előirányzat 12 százaléka. Február végéig az államháztartás bevétele 5974,8 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a bevételek 17,2 százaléka származott eddig a vásárlásaink után befizetett adóból.
- Tavaly ilyenkor kevesebb volt az államháztartás összbevétele (5363,4 milliárd forint), viszont több az áfa (1042,1 milliárd).
Ez jelenti azt is, hogy még mindig nem a kellő mértékű a lakossági fogyasztás, de azt is, hogy államháztartás kezd egészségesebb felosztásban is működni.
Megnéztük, hogyan változik havonta az áfabevétel. A 2024 januári 825 milliárd elmaradt a tavaly januári 866 milliárdtól, ám mégis ez az elmúlt két év második legjobb eredménye. A februári 204 milliárd pedig előzi a tavaly februári bevételt.
Az elmúlt félévben 3973,4 milliárd folyt be áfából, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 3556,2 milliárdjával. Azaz, több mint négyszázmilliárd forinttal jobban teljesítettek a magyar vásárlók, mint egy évvel korábban.
Majd jövőre?
Egyébként pont a mai napon közölte a nemzetgazdasági miniszter, hogy nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra. Nagy Márton közlése szerint idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés. A kormány által elfogadott 2024-2030-as új versenyképességi stratégia kapcsán Nagy Márton kifejtette azt is:
a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak.