Márciustól átlagosan 20 százalékos béremelést kap 80 ezer szakdolgozó az egészségügyben, de az ápolók érdekeit képviselő kamara szerint ebbe a béremelésbe nem sok beleszólásuk volt, és sok sebből vérzik a koncepció. A kamara hiába fejezte ki aggodalmát Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy az ápolók által megszerzett gyakorlati időket nem szerencsés figyelmen kívül hagyni, nem foglalkoztak az észrevétellel.

Az ágazati bértárgyalás során bár jobb volt helyzet, mint a korábbi ciklusokban, de most sem volt teljesen ideális – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Kórházszövetség múlt heti konferenciáján.

Úgy fogalmazott, hogy a tavalyi 18 százalékos bérfejlesztést sikerként élték meg, de a pár nap múlva március elsejétől hatályos sávos bérrendszerbe nem sok beleszólásuk volt.

A friss bértábla struktúrában egy sávba van besorolva az alap és kiemelt kategóriába tartozó szakdolgozói társadalom, bár életkorok megjelentek három szinten, illetve további pontozással minősíthető elemek is lesznek.

16 év után megreked az előmenetel

A kamara legnagyobb aggodalma a 16 éve pályán lévők miatt van, hiszen 16 év gyorsan eltelik és utána még 25-30 évet is dolgoznak a pályán az ápolók, de az új struktúra szerint 16 év után a bértábla nem mutat semmilyen előmenetelt.

Az ápolói korfa szerint a szakdolgozók között a 35-45 éves korosztályban 20 ezren hiányoznak, a 45 év felettiek pedig körülbelül 30 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy a 16 éve és annál régebben dolgozók száma elég magas. Az új bértábla szerint a felső határt hamar elérik.

Balogh Zoltán szerint újabb lépcsőkre lenne szükség, hogy a szakdolgozók lássák milyen előmenetelre számíthatnak, de erre jelenleg egyetlen egy döntéshozó sem tud megnyugtató választ adni. Ha erre nem lesznek javaslatok, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a dolgozók.

Felidézte: hogy noha szeptember közepén láttak egy előzetes anyagot, amit rögtön kritikával illettek, december közepén volt a társadalmi vitára bocsátás és ez előtt is volt egyeztetés, ahol szintén kritikákat fogalmaztak meg. De nem sok változás történt. Ezután fordultak az egészségügyért felelős államtitkárhoz, a miniszteri kabinethez, hogy egyértelmű útmutatót kapjanak az intézmények, hogy a most rendelkezésre álló 200 milliárd forintot hogyan lehet megfelelő módon, viszonylag egységesen elosztani, hogy az intézmények közötti migráció ne történjen meg, valamint a fiatalok szakdolgozókat ne csábítsák el a külföldi munkáltatók.

Nem tudnak versenyezni az osztrák bérekkel

Példaként említette, hogy a napokban futott bele egy ausztriai álláshirdetésbe, amiben szakdolgozókat, ápolókat keresnek.

A magyar ápolók fizetése egyes bérkategóriákban a márciusi béremeléssel eléri majd az 1800 eurót (700 ezer forint), ami egy szép eredmény Balogh Zoltán szerint, de Ausztriában ma 3700 euróért (1,4 millió forint) csábítják a dolgozókat és évente nem tizenkétszer, hanem tizennégyszer kapnak fizetést, így egy ápoló havi bére eléri már a 4200 eurót (1,6 millió) is – sorolta a kamara elnöke.

Kiemelte: a verseny állandóan fent marad, a jól képzett magyar orvosok, szakdolgozók, szülésznők nagyon keresettek Ausztriában. A MESZK elnöke szerint ezt a helyzetet a Pénzügyminisztériummal kell megértetni a kamarának, hogy a magyar, jól képzett munkavállalók ezekkel a bérekkel nehezen tarthatók itthon.

Az EDDSZ is nemet mond

A Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (MSZ EDDSZ) mindaddig nem fogadja el a Belügyminisztérium bérajánlását az egészségügyi szakdolgozók esetében, amíg legalább öt garantált "lépcső" nem biztosítja az előmeneteli rendszert a 0-51 év szolgálati időtartam alatt. Ehhez egy új típusú, sávos bérezési rendszert kell kialakítani. A szakszervezet szerint ugyan három „lépcső” bekerült a szakdolgozói bérsávokba, de az nem lehet hogy 16-51 év munkaviszonnyal rendelkező ápoló bére megegyezzen, ezért további két 2 „lépcsőt” vagyis bérsávot kell bevezetni.

Szűkülhet a bérolló

Mindenkinek meg kell emelni alapbérét, az átlagos 20 százalék az országos elvárt szint, mondta Maroska Anikó, a Belügyminisztérium, egészségügyi humán erőforrások főosztályának vezetője a Kórházszövetség konferenciáján.

Ezzel tudják teljesíteni az intézmények azt az elvárást, hogy az átlagos orvosi alapbér és az átlagos szakdolgozói alapbér közötti különbség 37 százalék legyen. Hangsúlyozta: valamivel több mint 80 ezer ápoló dolgozik ma az Országos Kórházi Főigazgatóság (okfő) által fenntartott intézményben, a dolgozók többsége egyetemi alkalmazásban, az Országos Mentőszolgálatnál vagy egyházi intézményben dolgozik.

Tavaly júliusban 18 százalékkal emelkedett a szakdolgozók bére, akkor erre 41,5 milliárd forint jutott a költségvetésből, idén március 1-től pedig sávos bérrendszert vezetnek be, most 200 milliárd forintot biztosítanak az ápolók béremelésére.

Maroska Anikó azt is bejelentette, hogy 2024. március 1-től az állam nem vállalja a továbbiakban a szakdolgozói kamarai díjak kifizetését.

Jöhetnek-e vietnámi ápolók?

Egyre több országból keresik meg a Belügyminisztériumot külföldi munkaerő közvetítő cégek, Vietnámból, Pakisztánból, Fülöp-szigetekről és Kubából, hogy szeretnének Magyarországra egészségügyi dolgozókat közvetíteni – mondta Maroska Anikó. Az említett országokban a középfokú végzettséggel rendelkező ápolók felkészültsége nem éri el a hazai középfokú végzettséggel rendelkező ápolók képesítését. A diplomás ápolók képzettsége pedig nagyjából megegyezik a magyarokéval, de mivel csak tranzitországként tekintenek hazánkra és nyelvtudással sem rendelkeznek, ezért nem a magyar munkaerőpiac a legmegfelelőbb számukra. Ami elképzelhető, hogy segédápolói munkakörben lehetne harmadik országbelieket alkalmazni, de ennek is meg van a curriculuma, szükség van egy 400 órás tanfolyamra, valamint elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete is.

Elindul a lobbi az kórházak között

Most egy kivárási időszak van, az emelt bért áprilisban kapják majd meg a kollégák – emelte ki Balogh Zoltán.

A koronavírus-járvány után azt látják, hogy a közép-magyarországi régióban 20 ezer forintért már hajlandók négy metró megállóval tovább utazni a szakdolgozók.

Ugyanakkor a szakszervezeti vezető kiemelte: elindult a lobbi is az intézmények között és mindenféle marketing fogásokkal a kórházak vagy szakrendelők megpróbálják elcsábítani egymástól a kollégákat.

Iszonyú humánerőforrás hiány van

Múlt héten a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján közel harminc kijelölő határozat jelent. Az ellátások többségét a kórházakban azért kellett felfüggeszteni, mert az intézmények humánerőforrás gondokkal küzdenek.

Csak példaként említünk néhányat:

  • Hétvégén Budapesten nincs akut ügyeleti urológiai fekvőbeteg-szakellátás a budapesti Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, helyette szombatonként a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetbe, vasárnaponként a Péterfy Sándor Kórházba lehet menni.
  • A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház orvosigazgatója levélben tájékoztatta az NNGYK-t, hogy humánerőforrás hiánya miatt az angiológia, az érsebészet és a lymphológia (nyirokerek megbetegedései) ellátásokat szünetelteti, a hatóság ezért négy másik fővárosi kórház között osztotta az érintett betegeket.
  • A Kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház a pszichiátriai szakrendelésén a pszichiátriai gondozói ellátását kellett csökkenteni humánerőforrás hiánya miatt. Ugyanitt nem tudják ellátni a csecsemők csípőszűrését sem.
  • Előreláthatóan egy évig, szünetel a gyermek tüdőgyógyászat járóbeteg-szakellátás a Kisvárdán. Az indoklás szerint itt sincsenek meg az ellátáshoz szükséges személyi feltételek.
  • Nem tudni meddig, de szünetel az onkológiai járóbeteg szakellátás a Kapuvári Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézetben, személyi feltételek hiánya miatt. Az érintett daganatos betegeknek a 60 kilométerrel messzebb Győrbe kell menniük.
  • Az egri Markhot Ferenc Kórház igazgatója is jelezte, hogy 2024 október 31-ig a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai szakrendelés személyi feltételek hiánya miatt szünetel. Hasonló problémák vannak a Pásztói Margit Kórházban is, ahol szintén nem tudják ellátni a gyermek- és ifjúságpszichiátriai járóbeteg rendelésre érkező pácienseket.