Alaposan rákészült a politikai őszre a kormányzat is, legalábbis betárazták az új gazdasági csodafegyvert.

  • De vajon miért pont 2024 őszén hangzott el a magyar miniszterelnöktől, hogy három éven belül egymillió forintra kell emelni a bruttó átlagbért Magyarországon?
  • Ez már készülődés a 2026-os országgyűlési választásokra, vagy van gazdasági alapja is?

A magyar kormány pénzügyi kapacitásai meglehetősen beszűkültek. Az Európai Unió évek óta mintegy 20 milliárd eurós fejlesztési forrást tart vissza. Az Újjáépítési és Reziliencia Alaptól lényegében elzárnak bennünket, a 2021-2027-es uniós költségvetésből történő juttatás pedig eléggé hektikus. Még a 2021-előtti költségvetési ciklusból folydogálnak pénzek, ám ezek a magyar gazdaság helyreállításához, főleg a szükséges léptékű fejlesztések elindításához nem elégségesek. Tetézi a problémákat, hogy a Közös Agrárpolitikából a területalapú mezőgazdasági támogatások sorsát is bizonytalanság övezi. Bármikor leszűkíthetik a kereteket, amely a magyar gazdák meghatározó bevételi forrása - válaszolta felvetésünkre Lentner Csaba közgazdászprofesszor, hozzátéve azt is, hogy bár a távol-keleti térségből mind a működtőke behozatal, mind a hitelfelvétel rekordokat dönt, ám ezeknek van egy észszerűségi korlátja.  

Kapcsolódó

Nem hangulatjavító

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint bár az új gazdasági partnereink nyitottak Magyarország finanszírozására, de egyre nagyobb szükség van a saját, belső erőforrásokra és kormányzati eszközökre koncentráló gazdaságfejlesztésre.

Az Új Gazdasági Akcióterv nem hangulatjavító intézkedés, hanem gazdasági szükségszerűség. Meggyőződésem, hogy a most bejelentett 181 milliárdos keret, csak a kezdeti lépés. Ennyi pénzből nem lehet a kkv szektor versenyképességét érdemben javítani. Az irány azonban helyes, és remélem, hogy 2025-ben újabb költségvetési keretek nyílnak meg a kkv-k versenyképességének javítására

 - fogalmazott.

A 181 milliárdos kkv támogatás mellett a további intézkedések is a belső fizetőképes kereslet és a beruházásképesség növelését irányozzák elő. Mind az egymillió forintos átlagbér, mind az 1000 eurós garantált bérminimum a lakosság pénzügyi kapacitásait növeli. A magyar gazdaságot egyre hátrányosabban érinti a képzett munkaerőért folyó küzdelem, vagyis a jó képességű magyar munkaerőt nyugatra csábítják, magasabb jövedelemért.

A magyar béremelések részben a munkaerő elvándorlását hivatottak fékezni, másrészt a régi bevált recept, hogy a fizetőképes kereslet emelésével a gazdaság beindítható

- mutatott rá Lentner Csaba, hozzátéve: ugyan indokolt lenne, hogy a béremelésekre a munkaerő termelékenység növekedése okán kerüljön sor, ám erre még várni kell. 

Sokat dolgoztatnak, de kevesebbet termelnek

A mostani akcióterv nem egy hirtelen fellángolás, hiszen a kormány a mikro-, kis és középvállalkozások megerősítésének stratégiájáról már egy 2019-es kormányrendeletben határozott.

A hazai tulajdonú kkv-k az összes vállalkozás 99 százalékát adják ki, míg a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ugyanakkor a nettó árbevétel és a GDP 55 százalékát teszik ki

- figyelmeztetett, így ez egy eleve fejlesztésre szoruló piaci szegmensre utal. 

Nem eléggé hatékonyak a hazai kkv-k, innovációra kormányzati segítség nélkül a többségük nem képes. Egyértelmű, ha 3 százalék feletti növekedési ütemet akarunk elérni a kkv-k nélkül ez kivitelezhetetlen

- mondta Lentner Csaba. 

A kkv szektorban előállított, egy foglakoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték 2019-ben 22 ezer euró volt. A kormány ezt 2030-ra 28 ezer euró per főre akarja emelni. Ehhez szükség van a bérdinamikára, és szükség lesz a kkv szektor innovációs képességének fokozására is, hiszen 2020-ban mindössze az 5,75 százalékuk volt az exportpiacokon is versenyképes. Ezt a kormány 2030-ra 7 százalékra kívánja növelni, amelyhez több ezer milliárdos állami támogatásra lesz szükség az elkövetkező években

- számszerűsítette az egyetemi tanár az akcióterv lényegét.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A munkavállalók egyharmada szerény jövedelemből él

A béremelésekre rátérve arra jutott, hogy az évek óta tartó 10 százalék feletti béremelések közgazdasági szempontból is indokoltak, mert úgy néz ki, hogy tartósan csak a kormány által generált fizetésemelések, a generált kereslet növekedése útján biztosítható aggregált kereslet emelkedés.

Nincs ezzel probléma, ha a pénz az országban marad. Fogyasszanak az emberek, adjanak megrendeléseket a szolgáltatóknak, fizessenek forgalmi adót. Ez a belső erőforrásokra építő gazdaság rendje

- magyarázta a közgazdászprofesszor.

A magánnyugdíjpénztári-befizetések és a Szép-kártya juttatások építkezésekre fordítása pedig kifejezetten előremutató az egyetemi tanár szerint, hiszen az amúgy is gyenge lábakon építőiparon is segíteni kíván, amely a 2010-es években még a gazdaság fő húzóereje volt. Az Akcióterv lényegét abban látja, hogy a kormány célzott intézkedéssekkel, a legközvetlenebb módon kívánja a gazdaságot visszahozni egy fenntartható növekedési pályára. 

  • Idén 266 ezer forint a minimálbér, amely európai relációban meglehetősen szerény, aktuális euró árfolyamon 665 euró.
  • A garantált bérminimum pedig 326 ezer forint, vagyis 815 euró.
  • 223 ezer munkavállaló minimálbéren, 741 ezer pedig garantált bérminimumon van foglalkoztatva.

Ha hozzáadjuk még a garantált bérminimum közelében foglalkoztatottakat, úgy a munkavállalók egyharmada szerény jövedelemmel rendelkezik - figyelmeztetett Lentner Csaba, aki szerint éppen ezért a kormány nagyon helyesen ezeknek a béreknek a fokozatos emelését helyezte kilátásba.

Az alacsony jövedelmű munkavállalóknak gyenge az érdekérvényesítő képességük a bérpiacon, többlet jövedelemhez a kormány támogatása nélkül nem jutnának. 

Munkáltatói oldalon erős az ellenállás, ám a munkavállalói érdekképviseletek a kormány támogatásával rendre emelni tudják a minimális juttatásokat, amely a magasabb keresetűek jövedelmére is pozitív felhúzó hatást gyakorol, különöse a garantált bérminimum emelés tovagyűrűző hatásai számottevőek más bérekre is - magyarázta.

Én bízom abban, hogy egy idő után a magyar gazdaság hatékonysága eljut egy olyan szintre, amikor a béremelések alapja már a teljesítmény növekedés és a termelékenység javulás lesz, ám most még mi egy feltörekvő fejlődési fázisban vagyunk. A legkisebb, néhány főt foglakoztató vállalkozások vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen ők nem csak az innovációra, technológiai megújulásra, hanem a béremelések kigazdálkodására is képtelenek, ám munkavállalók százezreit foglalkoztatják. Itt fontos igazán a kormányzati innovációs beavatkozás és a bértámogatás - fogalmazott

Azt is egyértelművé tette, hogy

a források biztosítása, illetve átcsoportosítása legalább annyira pénzügyi kérdés, mint politikai.

Lentner Csaba
Lentner Csaba
Kép: Economx

A lassan mögöttünk lévő 5 szűk esztendő után a magyar gazdaságot fel kell erősíteni, és ezért az a meggyőződése, hogy a 2026-os választások előtti másfél évben a kormány mindent megtesz a munkaerőpiac védelméért és a családok boldogulásáért. Ami a fejlesztési igényt illeti, a mostani 181 milliárd kkv támogatási keret többszörösére lesz szükség - utalt az Economx alaptézisére Lentner Csaba. 

Egy BYD az AutoWallis budapesti autószalonjában
Egy BYD az AutoWallis budapesti autószalonjában
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Miért jobbak a csehek?

A gazdasági semlegességünkről

Németországban recesszió van, az eurózóna növekedése pedig 1 százalék körüli, így a közgazdászprofesszor szerint lényegében most azt teszteljük, hogy az EU elzárkózó magatartása ellenére milyen belső és távol-keleti forrásokat tudunk a gazdaság fejlesztésére fordítani. 

A kilátásaink nem rosszak. Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságsemlegességi stratégiája a nyugati világra történő egyoldalú támaszkodást próbálja oldani, és arra koncentrál, hogy a tőkét, innovációt, technológiát azokból az országokból hozzunk be, amelyektől a legelőnyösebb feltételekkel kaphatunk, és ahol a technológiai kultúra a legmagasabb szinten van. Ez pedig már nem feltétlenül a nyugati világban található. A távol-keleti tőkéért a nyugati országok ugyanúgy versenyeznek, mint mi, így versenyképességi szempontból nem lenne előnyös, ha Brüsszel tárgyalná le Pekinggel, hogy Magyarországra milyen kínai beruházások jöhetnek - magyarázta. 

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a német autógyárak sincsenek jó passzban, az elektromos autó és akkumulátorgyártás technológiája pedig nem érte el a kívánt fejlesztési szintet Európában, hiányosak a feltöltési-kiszolgálási bázisok is. Mi a nemzetközi autógyárakhoz kapcsolódó beszállítói tevékenységből nem értünk el túl sokat. Hazai hozzáadott értéket az itt összeszerelt autómárkába csak limitáltan tudtunk beépíteni - figyelmeztetett a közgazdászprofesszor. Mindez azt jelenti, hogy

Magyarországon az egy főre jutó GDP előállító képesség az EU átlag 76,1 százaléka. A velünk azonos nagyságú és hasonló történelmi múlttal rendelkező Csehországé már 92,4 százalék. S hogyan érték el ezt a csehek? Náluk a belföldi hozzáadott érték aránya az exportban 62,3 százalék, nálunk csak 54,1 százalék.

A mi gondolkodásunkban túl nagy szerepet játszik a járműipar, miközben a tudásintenzív ágazatok hozzáadott érték aránya a háromszorosa a járműipari tevékenységnek. Csehország példája is igazolja, hogy a tudástőke előállítás intenzívebb formájával a hozzáadott érték termelés hatékonyabb - válaszolta meg a sokezer milliárd forintos kérdést Lentner Csaba.