A kormányzat tényleg szankcionálhatja az alkoholtartalmú italokat, ha azokat kivilágítva, a kirakat közepére helyezi ki a kereskedő, mert az már reklámnak minősülhet. Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormányzat módosítja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt, és újragondolják a 18. paragrafusának második bekezdését. Mostantól

„tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját

Kapcsolódó

  • a) sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve − honlap esetén − a nyitó oldalon,
  • b) színházban vagy moziban 20 óra előtt,
  • c) gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
  • d) egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, vagy
  • e) köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen.”

Itt az újdonságot az utolsó pont jelenti, az eddig érvényes törvény szerint a tiltás a köznevelési és egészségügyi intézményre, továbbá az ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozókra vonatkozott, azonban most már a kirakatokban sem lehet közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját, vagy olyan helyen, amit közterületről látni lehet. 

De vajon mit jelent ez majd a valóságban? 

Erről érdeklődtünk a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségénél (FEOSZ), de ezt a változtatást egyikük sem tudta az Economx számára értelmezni, azzal (is) indokolva, hogy a kérdés nem tartozik a feladatkörükbe, nem illetékesek (mondjuk az NMHH azt tippelte, hogy az SZTFH az, de végül mégsem...). Mivel a fogyasztóvédelem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) portfoliójába került, ezért tettünk egy próbát a tárca Gazdaságfejlesztési Stratégiáért és Kifektetésért, Fogyasztóvédelemért, valamint Kereskedelemért Felelős Helyettes Államtitkáránál is, és Gerlaki Bence válaszolt is a kérdéseinkre. 

Az NGM helyettes államtitkára megerősítette, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.  évi XLVIII.  törvény (a továbbiakban Grt.) 18.  § (2) bekezdésének módosítása alapján tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bármely bejáratától számított kétszáz méteres közúti, illetve közterületi távolságon belül szabadtéri reklámhordozón, kirakatban vagy közterületről egyébként látható helyen.

A tilalom kifejezetten a reklámra vonatkozik, nem pedig a termékek boltban való elhelyezésére. Jogsértés abban az esetben állapítható meg, ha a reklám alkoholtartalmú italra vonatkozik és attól számított 200 méteres körzeten (közúti, illetve közterületi távolságon) belül egészségügyi, valamint köznevelési intézmény bejárata található

- fogalmazott Gerlaki Bence. 

A tilalom kifejezetten a reklámra vonatkozik, nem pedig a termékek boltban való elhelyezésére

Majd felidézte azt is, hogy a vonatkozó törvény szerint (Grt. 3. § d) pontja) alapján mi is az a gazdasági reklám: 

Olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám).

Ezután az illetékes kormánytag arra a következtetésre jutott, hogy a fentiek alapján tehát a megjelenítési módtól is függ, hogy reklámról lehet-e beszélni. Amennyiben alkoholos plakátok vannak a kirakatban, az reklámnak minősül, azonban, ha például belátni az üzletbe az utcáról, ezáltal láthatóak a polcokon elhelyezett alkoholos üvegek, az nem tekinthető reklámnak.

A termékek elhelyezésének módja is árulkodó lehet: ha kivilágítva, a kirakat közepén van a termék, az már reklámozásnak minősülhet, hiszen nyilvánvaló célja az áru értékesítésének előmozdítása

- tette hozzá Gerlaki Bence. 

Remélhetőleg, az erre illetékesek nem találnak iskolák és kórházak 200 méteres távolságon belül jól kivilágított alkoholtartalmú terméket egyetlen kirakat közelében sem. 

Egyébként a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényt más szempontok alapján is módosították.

Jelenleg is 

  • „tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja”,

illetve tilos volt 

  • „az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”,

 de ez a paragrafus kap egy új pontot is:

Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám,

  • amely árut vagy annak használatát, igénybevételét életet, egészséget vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető módon mutat be.

A Magyar Közlönyből pontosan nem derül ki, hogyan lehet egy árut testi épséget sértő módon bemutatni, valószínűsíthetően nem egy reklámfilmre gondolt itt a törvényalkotó.