Léteznek kiindulási alapok, például a Soproni Egyetem vadelhullás monitoringja. A legutolsó adatok alapján a vadorzók 322 nagyvadat és 706 apróvadat zsákmányoltak, ami átlagolt vadgazdálkodási értékeken számítva nagyjából 95 millió forintos kár – hangsúlyozta a Napi.hu-nak Földvári Attila kamarai szóvivő, aki az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa is.

A rapsickodás áldozatául esett egyedek közül a nagyvad képvisel komolyabb értéket, a nagyvadfajok közül pedig a legtöbbet őzből ejtik el. Ennek oka egyrészt az egyedszáma (legnagyobb állományú nagyvadfajunk, körülbelül 380 ezret becsülik), másrészt az elterjedése (gyakorlatilag az egész ország területén megtalálható), illetve a testmérete (akár egy hátizsákban is elfér).

Az őznél maradva: egy bak értéke 350 g feletti trófeatömegnél egységesen 600 000 forint ugyanakkor a jó őzállományú területeket kezelő DALERD Zrt. (állami erdőgazdaság) árlistája szerint például 500 g feletti tömeg esetében legalább 1,26 millió forintot kell fizetni az elejtésért. Ha az orvvadász egy ilyen bakot zsákmányol, akár a vadgazdálkodó éves költségvetését is boríthatja.

A valós kár összege százmilliós nagyságrendű

Máskülönben a kamara szakemberei részéről saját kútfőből, tapasztalatokból, vadgazdálkodókkal való beszélgetésekből merítve arra jutottak, hogy a valós kárösszeg ennek sokszorosa lehet, több százmilliós nagyságrendű.

Ennél is nagyobb probléma emellett a vadvédelmi, állatvédelmi aspektus: az orvvadászok nagyon sok esetben olyan eszközöket használnak (például hurkokat), amelyek iszonyatos, órákig vagy akár napokig tartó szenvedést okoznak az állatnak.

Ez szintén igaz lehet más eszközöknél: míg egy vadászfegyverből leadott, pontos lövés esetén akár másodpercek alatt is bekövetkezhet a halál, a házilag barkácsolt (vélhetően a használójára is veszélyes) „puskaszörnyek” vagy számszeríjak gyakran csak sebzést okoznak.

A rendőrség statisztikái is csalókák lehetnek

Az esetszámot illetően a rendőrség bűnügyi statisztikai rendszere adhat támpontot. Persze ez ugyancsak csalóka, ahogy a számokból egyértelműen látszik is, mert csak a regisztrált bűncselekményeket tartalmazza, tehát azok az esetek kerülnek be, amelyekben elmarasztaló ítélet született. Az elmúlt években az országos adatok a következőképp alakultak:

2013 – 19 eset
2014 – 147 eset
2015 – 139 eset
2016 – 129 eset
2017 – 123 eset
2018 – 48 eset
2019 – 108 eset
2020 – 114 eset
2021 – 96 eset
2022 – 94 eset

Létezik „belső orvvadászat”

2013-ig csak akkor minősült bűncselekménynek a vadorzás, ha a zsákmányolt vad értéke alapján a szabálysértési határt túllépte. Azóta az orvvadászat önálló Btk.-s tényállás, és figyelemre méltó, hogy drasztikusan megugrott az esetszám.

A törvény ismeri az úgynevezett "belső orvvadászat" fogalmát: olyan személyekre vonatkozik, akik egyébként vadászjeggyel, engedéllyel tartott fegyverrel rendelkeznek. Az ilyen esetek részarányát szintén nem tudjuk megbecsülni, de a szakemberek úgy sejtik: jelentős részét adják a rapsickodásnak.

Halmozódhatnak a bűncselekmények

Alapesetben három év a büntetési tétel, ám az orvvadászat jellemzően más bűncselekményekkel is párosulhat, elsősorban állatkínzással, esetenként természetkárosítással – mindkettő ugyancsak Btk.-s tényállás és szabadságvesztéssel sújtandó. Így tehát bizonyos esetekben halmozódhatnak is a büntetési tételek.

Továbbá: a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, az orvhalászat, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és a tiltott állatviadal szervezése elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van bizonyos településekről, vagy az ország egyes részeiből. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

Mindig akad kifogás

Az orvvadászat Btk.-ba történő beemelése kétségtelenül komoly előrelépés volt, mert a területen sok időt töltő sport- és hivatásos vadászok botolhatnak orvvadászokba, azonban az előbbiek semmit, az utóbbiak pedig keveset tehetnek ellene.

A hivatásos kollégák rendészeti feladatokat ellátó személyként ugyan visszatarthatják a területen a feltételezett vagy tetten ért vadorzót, azonban ez érdemi intézkedésre nem ad lehetőséget.

Ezért szoktak rendőrt hívni, ha valami gyanúsat észlelnek, akinek pedig már szélesebb az intézkedési spektruma. De még ilyen esetben is számos kibúvót találhat az elkövető, például mondhatja, a lőtt vadat így találta, és azért vitte el, hogy átadja a vadászatra jogosultnak, stb.