Hogyan néz ki az allergiás betegek száma?

Az allergia már népegészségügyi és gazdasági problémát jelent világszerte és Magyarországon is. A betegség a lakosság 20-25 százalékát érinti, és a betegek száma folyamatosan emelkedik.

Mi állhat annak a hátterében, hogy egyre többen szenvednek szénanáthától?

Egyik elképzelés az, hogy a gyermekkori esetszámok emelkedése részben annak köszönhető, hogy a szülők túl steril környezetben nevelik a gyermekeiket. Ez azért nem túl szerencsés, mert a gyermek nem találkozik olyan anyagokkal, amelyek potenciálisan allergének lehetnek és így a szervezet nem tudja megtanulni gond nélkül elfogadni ezeket. Ehhez tudnunk kell, hogy az allergia az egy immunválaszt kiváltó, külső anyagra - amit allergénnek nevezünk – adott heves, gyulladásos válaszreakció, ami a szervezetre nézve is káros következményekkel jár. Természetesen nem mindenki lesz allergiás, aki például találkozik egy allergénnel, például valamilyen pollennel. Az allergiás betegségek több oki tényező együttállása következtében alakulhatnak ki, úgynevezett multifaktoriális kórképek. Ezek közül fontos a genetikai hajlam. Erre utal a családi halmozódás.

Kapcsolódó

Ismert az, hogy ha valakinek a családjában van allergiás, ott akár 50 százalékos valószínűséggel is előfordulhat allergia.

De a genetikán túl az sem mindegy, hogy ki milyen környezetben él. Érdekes, hogy nem a természetközeli helyen élők között van a legtöbb beteg, hanem az urbanizált környezetben lakók között, ahol sokféle szennyező anyag van a levegőben, az élelmiszerekben, amelyek allergiát képesek kiváltani, vagy növelik annak lehetőségét. Az allergiások között a legtöbben szénanáthások. Ez egyébként a legenyhébb formája az allergiás betegségeknek, világszerte 400 millióan szenvednek ettől. Ezt követi az asztmás betegek száma, 300-350 millióan vannak, és körülbelül 200-250 millió ételallergiás beteg is van világszerte. Az allergiás tünetek legsúlyosabb megnyilvánulási formája az anafilaxia. Érdekesség, hogy ha valakinek van egy allergiás betegsége, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy lesz még egy. Például az asztma előfordulása a szénanáthások 10-40 százalékánál fordul elő, a nem szénanáthások között az asztmások aránya 2-5 százalék körülire tehető. Az egyik betegség hajlamosíthat a másik kialakulására.

Az allergia népbetegség, Magyarországon is körülbelül két millióan szenvednek tőle. De mitől lett ennyire gyakori?

A klímaváltozás, a légszennyezettség fokozódása, a fű-, fa- és virág polleneknek a szezonális időszakának a kitolódása és egybefolyása kedvezőtlenül hat. Sajnos vannak olyan becslések, hogy 2025-re további 100 millió esettel kell számolnia az egészségügyi ellátórendszereknek. Sőt a legpesszimistább becslések szerint egy távolabbi jövőben, akár már minden második ember allergiás lehet.

Ez egy olyan betegség, amiből meg lehet gyógyulni?

Igazából nem, de tartós tünetmentesség elérhető. Ez érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy a fogékonyságot meghatározó genetikai háttér nem változik meg. Másrészről, a teljes gyógyulást az allergének teljes kiküszöbölése jelentené, ami sokszor csak részlegesen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mint például háziporatka allergia esetén. Megjegyzem, ezen a területen is vannak olyan eszközök, eljárások, amik az atkaszámot nagy mértékben csökkenthetik. Segíthet a környezetből vagy munkakörből való kiemelés, így például, aki a méhméregre túlérzékeny, esetleg válthat foglalkozást. Bizonyos esetekben kikerülhető az allergén, bizonyos esetekben pedig nem. De ma a tüneti terápiákon túl vannak olyan hatékony kezelési lehetőségek, mint az immunterápia, ami az allergénre specifikus. Ez viszont akár véglegesen is, de mindenképpen hosszú távon tünetmentessé teheti a betegeket.

Az Egészségügyi Közlönyben nemrégiben jelent meg az allergiás betegek immunterápiás kezelésével kapcsolatban egy irányelv. A tanulmány megalkotói között ön mellett gyermek pulmonológusok, tüdőgyógyászok, bőrgyógyászok is voltak. Azért is tartották fontosnak, hogy kidolgozzanak egy átfogó tanulmányt, mert azt látják, hogy folyamatosan emelkedik a betegszám?

Részben igen, ezért. De emellett fontos, hogy a különböző allergiás betegeknek oki terápiát találjunk, ami hatékony, jól tolerálható, csekély mellékhatásokkal jár és költséghatékony. Ha az allergént nem tudjuk kiiktatni, akkor az allergia másik okát, az immunválasz hevességét mérsékeljük. Vagyis olyan kezelést adjunk, ami a betegségbe nagyon célzottan nyúl bele, és a legtartósabb eredményt tudja biztosítani a betegek számára. Az allergia esetében az immunkezelésnek az a lényege, hogy ha sikerül beazonosítani pontosan, hogy mi váltja ki az allergiás reakciót, akkor ezt az allergént tisztított módon előállítják.

A kezelés során ezt a tisztított allergént adjuk be a betegeknek bőr alatti injekció formájában vagy nyelv alatti készítményként kis dózisban, az adagokat fokozatosan emelve. A szervezet ilyen módon „mintegy hozzászokik” az allergénhez, megtanulja heves reakció nélkül tolerálni, vagyis ezzel az eljárással az immunválaszt tudjuk befolyásolni.

 

Az allergén specifikus immunterápiát Magyarországon már harminc éve alkalmazzák, de nem tartozik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott kezelések közé.

Tervek között szerepel, hogy a NEAK a súlyos allergiás betegek számára a megoldást nyújtó immunterápiát befogadja, vagyis államilag finanszírozottan elérhető legyen a kezelés?

A szakma ezért harcol. Ezért is dolgoztuk ki a szakmai irányelvet. A NEAK és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) más területeken is partner abban, hogy a szakmailag megalapozott és gazdasági szempontból is jól átgondolt anyagot támogassák és az adott készítményt befogadják. Mindenkinek az a célja, hogy ha van költséghatékony terápia, akkor a rászoruló betegek számára biztosított legyen a kedvezményes hozzáférés. Ehhez meg kell határozni, hogy mely betegek igénylik szakmai szempontok szerint az adott kezelést, meg kell határozni, azt a betegcsoportot, akiknél ez az eljárás kifejezetten szükséges és hatásos lehet.

Az allergén-specifikus immunterápia egy nagyon költséges eljárás. Ezért fontos, hogy nem akarunk ágyúval verébre lőni.

Enyhe esetekben például, akinek szezonális allergiájuk van, és az allergiás szezonban alkalmazott tüneti szerekkel, antihisztaminnal, szemcseppel, orrcseppel lényegesen javítható az állapotuk, azoknak nem indokolt ez az eljárás. A kezelés konkrét célja, hogy megfelelő allergia kontrollt érjünk el, csökkenjen a súlyos allergiás reakciók gyakorisága, a sürgősségi vizitek száma, a kórházi kezelések száma és időtartama, ne alakuljon ki a potenciálisan életveszélyes anafilaxiás reakciót. További cél, hogy hosszú távon a betegek életminősége javuljon. Megfigyelték azt, ha a súlyos szénanáthás tünetek esetén az immunterápiát alkalmazzák, akkor a beteg asztmáját is jobban kontroll alatt lehet tartani.

Mennyibe kerül nagyságrendileg jelenleg a magánellátásban az allergiás betegek esetében az immunterápia?

A kezelés árát sok tényező befolyásolja, mint például maga az allergén, az alkalmazás módja - bőr alatti injekció vagy nyelv alatti forma - , a gyártó cég általi gyógyszer kiszerelése. A kezdő adag ára körülbelül 30-50 ezer forintnál kezdődik. De azt tudni kell, hogy ez egyénre szabott kezelést jelent. A szakorvosnak a beteggel együtt kell kitapasztalni, hogy milyen sűrűn kell adni a terápiát, milyen ütemben lehet emelni az adagokat. Ezek a kezelések akár 3-5 évig tartanak, hogy utána hosszú ideig tünetmentes maradjon a páciens.

Az immunterápiát hány éves kortól lehet alkalmazni?

A szakmai ajánlások szerint 12 éves kortól adható, de nagyon súlyos esetben akár már korábban is. Az biztos, hogy mielőtt valaki immunterápiában részesül előtte egy nagyon komoly labordiagnosztikai kivizsgálásra van szükség. Ha a NEAK majd befogadja ezt a terápiát, akkor ki kell jelölni azokat az intézményeket, melyek ezeket a célzott kezeléseket alkalmazhatják.

 

Az allergiás betegek közül - akik Magyarországon akár 2 millióan is lehetnek - hány betegnek jelenthet majd megoldást, ha az egészségbiztosító befogadja az immunterápiát?

Hazánkban nem volt még olyan felmérés, ami alapján erre konkrét választ lehetne adni. Amikor még csak a bőr alatti injekciós forma volt elérhető, akkor azt tapasztalták, hogy a kezelt betegek 60-70 százalékában volt hatásos az immunterápia, a kezelésre reagálók 5-10 százalékában végleges gyógyulást eredményezett, a többiekben pedig tartós betegségkontrollt. Közel ilyen arányban 5-10 százalékban hatástalan maradt a kezelés, aminek szintén több oka lehet, például több allergénnel szembeni túlérzékenység esetén meg kell határozni a domináns allergént, továbbá vannak olyan allergének, amik a kivizsgálás során a tesztekben heves reakciót jeleznek, mégsem okoznak tüneteket.

Attól is függ, hogy hány betegről beszélünk, hogy melyik betegségről van szó. Mert például rovarcsípés allergia esetén semmilyen más terápia nem jöhet szóba.

A szénanátha ritkán válik nagyon súlyossá. Az asztma eleve 60-70 százalékban allergiás eredetű, de nem ennyi a súlyos betegek aránya. Az asztma kezelését külön szakmai irányelv szabályozza. Sokféle új biológiai szer látott napvilágot az asztmás betegek számára.

Az ételallergiások esetében is megoldást jelenthet az új terápia?

Jellemzően nem, itt az az első teendő, hogy az allergiát okozó ételt el kell hagyni a táplálkozásból. Fontos tudni, hogy nem minden táplálékkal kapcsolatos kóros reakció, tünet allergia következménye. Ilyen az ételintolerancia, mint például a laktózérzékenység, amikor a laktózt bontó enzim hiányzik, vagy működése csökken és nem biztosított a tápanyag megfelelő lebontása. A cöliákia vagyis a lisztérzékenység, autoimmun betegségnek tekinthető, amit a búza glutén nevű komponense vált ki, de ez sem jelent allergiás mechanizmust. A táplálékallergia gyermekkorban gyakoribb. A leggyakoribb táplálék allergének a tej, a tojás, a szója, a hal, a tenger gyümölcsei és a földimogyoró. Utóbbi esetében előfordulhat anafilaxiás sokk. A szakma nagyon komoly lépéseket tett akkor, amikor néhány évvel ezelőtt egy gyermek életét vesztette mogyoró által kiváltott anafilaxiás sokk következtében. A tagozat közösen a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társasággal, betegszervezetekkel, az Országos Mentőszolgálattal részt vett abban a kampányban, aminek célja, hogy felkészítsük a köznevelési intézményekben dolgozókat egy ilyen vészhelyzetre. Hogyan ismerjék fel az anafilaxia tüneteit, miként különböztessék meg más hasonló tünetektől, mikor értesítsék a mentőt. Legyen elvárás a szülők esetében, hogy tájékoztassák az intézményt a gyermek ismert allergiájáról. Tudják az intézményekben dolgozók, hogy az allergiás gyermek hol tartja az életmentő eszközét. Minden köznevelési intézményben legyen elérhető megfelelő biztonsággal tárolt körülmények között egy életmentő injekció.

A táplálékallergiát illetően problémát jelent, hogy míg a tej, tojás, szója, búza allergiát a gyerekek 80-85 százaléka kinövi, a földimogyoró, az olajos magvak és a tenger gyümölcsei egy életen át problémát jelentenek.

Emellett különböző élelmiszerek, vagy légúti allergének és táplálék összetevők között számos keresztallergiáról tudunk. Ilyen a mogyoró és az alma között van, vagy a görögdinnye paradicsom és a parlagfű közötti keresztallergia is. Ezért elengedhetetlen az allergiás betegek szakmai szabályokat követő kivizsgálása, az allergén vagy allergének akár komponens alapú azonosítása, és ezek ismeretében a beteg számára legtöbb előnyt jelentő terápia meghatározás, a betegek rendszeres szakorvosi ellenőrzése, követése, gondozása.