Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az árvízi védekezés vége felé járunk már, minden esélyünk megvan arra, hogy a lehető legoptimistábban tekintsünk a hátralévő egy-két nap elé.

A több országon is áthaladó árhullám levonulása során az elöntött területekről az emberre is veszélyes szennyeződéseket hozott magával a Duna, ezért kiemelten fontos tisztázni, hogy milyen fertőtlenítési és élelmiszerbiztonsági feladatok várnak az árvíz után egyéni és közösségi szinten is a lakosságra, valamint a hatóságokra. 

Kapcsolódó

Homokzsákok kezelése

Az átázott homokzsákok szennyezettek, tartalmuk fertőzésforrást jelenthet, ezért szükséges a körültekintő kezelés. A zsákokból a homokot száraz talajra kell kiüríteni, lehetőség szerint olyan területre, amelyet víz nem áztatott át. Az így összegyűjtött homok építkezésekhez felhasználható.

A zsákokat szintén száraz helyre kell összehordani, a kiürített, száraz homokzsákok hulladék és építési törmelék gyűjtésére, illetve más hasonló célokra felhasználhatók. 

Élelmiszerek gyűjtésére, tárolására azonban tilos alkalmazni a kiürített homokzsákokat.

A védekezéshez felhasznált száraz homokot gyermekjátszótereken, homokozókhoz még akkor is tilos felhasználni, ha az a megáradt folyó vizével nem érintkezett. Nem lehet újrahasznosítani a homokot olyan helyeken, területeken sem, ahol az közvetlenül érintkezhet az emberi bőrfelülettel.

Vigyázni kell arra, hogy mit eszünk meg

Élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvetnek az árvizek, amelynek kapcsán a Nébih a következő tanácsokat adja az árhullám levonulása utáni helyzetre:

  • Az elöntött házak konyhaterei, raktárai – a többi helyiséghez hasonlóan – az ár levonulása után csak alapos takarítás és fertőtlenítés után vehetők újra használatba élelmiszertárolás, ételkészítés helyszínéül;
  • Az ételkészítéshez használt edényeket, eszközöket, élelmiszerrel érintkező felületeket alaposan el kell mosni, leöblíteni és fertőtleníteni. Azokat az eszközöket, melyek biztonságosan nem fertőtleníthetők vagy nem főzhetők ki, ki kell dobni;
  • Az eredeti, sértetlen, vízzáró csomagolású élelmiszerek (például konzerv, fémdoboz, üveg, műanyag palack stb.) külső felszínük lemosása, fertőtlenítése, öblítése és szárítása után felbonthatók, fogyaszthatók;
  • Az árvíz által érintett kartondobozos, papír-csomagolású, celofánnal, fóliával fedett élelmiszerek, házilag készített befőttek nem biztonságosak, nem használhatók fel. Ez vonatkozik az árvízzel elárasztott, csavarzáras üvegben házilag eltett befőttekre, ivólevekre is;
  • Az elárasztott kertben beérő zöldségek, gyümölcsök szennyezettek lehetnek, különösen a zöldségek, bogyós gyümölcsök veszélyeztetettek. Azt a zöldséget, gyümölcsöt, melynek érése az árvíz idejére esett, és amelyet az árvíz elért, nem szabad felhasználni. Ha a termék az árvíz idején még éretlen, beérés után (ha az érés legalább két héttel az árvíz levonulása után várható) alaposan tisztítás, mosás, hámozás után fogyasztható. Árvíz által érintett, nehezen tisztítható, nem hámozható gyümölcsöt (pl. eper, málna) nyersen semmiképp se szabad fogyasztani. A zöldségféléket hámozás, hüvelyezés előtt alaposan meg kell mosni.

Emberéletekbe is kerülhet a fertőtlenítés elmaradása

Bánhegyi Péter, a Caola Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője a vállalat által kiadott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz által sodort hordalék, ürülék, állati tetemek miatt az árvíz minden egyes köbcentiméterében milliós nagyságrendben nyüzsögnek a kórokozók. Ezek a víz elvonulása után visszamaradva és elszaporodva súlyos megbetegedéseket okozhatnak. 

Árvíz után leggyakoribbak a fekáliás coliform, Clostridium perfringens és szalmonella okozta fertőzések, amelyek különösen csecsemőknél és időseknél okozhatnak életveszélyes állapotot.

Ezek a kórokozók könnyen bevihetők a lakásba a kézen, a ruházaton, vagy akár a cipők talpán is, így az árvíz által érintett felületek, tárgyak fertőtlenítése alapvető fontosságú a fertőzések megelőzése érdekében.

Különösen az olyan felületeket kell fertőtleníteni, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az emberi szervezettel, így a padlókat, falakat és bútorokat. Emellett a szaniterek, konyhai felületek és háztartási eszközök alapos tisztítása is nélkülözhetetlen a biztonságos lakókörnyezet megteremtéséhez.

Bánhegyi Péter kiemelte, hogy a rovarirtás szintén kritikus pontja az árvíz utáni helyreállításnak. A szakember hangsúlyozta, hogy a pangó víz és megnövekedett páratartalom ideális környezetet biztosít a szúnyogok, legyek és egyéb rovarok számára, amelyek különböző fertőző betegségeket terjeszthetnek. 

Hatékony rovarirtó szerek használata, különösen a szabadban és a vízgyűjtő területeken, kulcsfontosságú a betegségek terjedésének megakadályozásában. A megfelelő rovarirtás segít megelőzni olyan betegségeket, mint a nyugat-nílusi láz és egyéb vírusok.

A Caola Zrt. szakembere a következő ajánlásokat fogalmazta meg a lakosság számára az árvíz utáni védekezésre:

  1. Az árvíz és áradás által érintett területek alapos szárítása és szellőztetése segít megelőzni a penészképződést és a további károk kialakulását. 
  2. A szennyeződött terület (utak, házak udvara) tisztítása és fertőtlenítése, elsősorban olyan aktív oxigéntartalmú szerekkel, mint a lúgos hipoklorit-oldat. Ez hatékony, olcsó, nagy tételben hozzáférhető, és használat után a környezetre ártalmatlan anyagokká bomlik le. 
  3. Az érzékeny felületek, használati tárgyak, bútorok, járművek fertőtlenítése kombinált hatóanyagú fertőtlenítőkkel. Előnyösek a benzalkónium-klorid és guanidin-származékok kombinációi vizes, vagy alkoholos oldatban. 
  4. Rendkívül fontos a mentésben résztvevők személyi biztonsága! Ez védőruházattal, és kézfertőtlenítő géllel oldható meg hatékonyan. 
  5. A szennyezett terület elhagyásakor kézmosás fertőtlenítő hatású folyékony szappannal. 
  6. Rovarirtás folyamatos fenntartása: a rovarpopuláció növekedésének megakadályozására javasolt a szabadban és beltéren a piretroid hatóanyagú (permetrin, tetrametrin) porzószerek és aeroszol készítmények használata.

Most jön csak az igazi veszély

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lakossági tájékoztatója szerint az árvízzel összefüggő fertőzések többsége az árvíz levonulása után, a takarítás során következik be. Az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarítása során ezért fokozott figyelemmel kell eljárni.

Az épületen belül fertőtlenítő takarítást kell végezni, megfelelő védőruházatban (kesztyű, csizma, maszk). A takarítás, fertőtlenítés során csak az NNGYK által engedélyezett szerek használhatók.

A helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre kell eltávolítani, majd a padozatot és a mosható felületeket (például csempeburkolat) háztartási, engedélyezett fertőtlenítőszerrel (például hypo 2 százalékos oldata) kell kezelni. 

Festett falfelületet 10 százalékos klórmész oldattal lehet bemeszelni (1 kg klórmész 8 l vízben feloldva). A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését, szembe, nyálkahártyákra való jutását.

A kertek fertőtlenítése nem szükséges, talaj fertőtlenítése csak néhány speciális helyszínen – például lakóház udvara, óvodaudvar – indokolt. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel kell egyenletesen beszórni, majd vízzel belocsolni.

Ártéri helyzet

Az Index arról számolt be, hogy az árvízzel jelentősen sújtott Adonyban a polgármester elmondása szerint 64-en élnek az ártérben életvitelszerűen, a többiek pedig nyaralónak használják az itt lévő ingatlant annak ellenére, hogy ezeket a házakat nem mentik az árvízi védelemben részt vevő szervek, mivel azzal lassítanák az árvíz levonulását. 

A Római-parton 70 hektáros hullámterében nagyjából 2000 ember lakik állandó bejelentett lakcímmel, ők azonban azzal, hogy üdülőbe jelentkeztek be, számos – a főváros többi lakójának járó – szolgáltatásról lemondtak. Elsősorban arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó árvízi védelemben részesülhessenek.

A Magyar Biztosítók Szövetsége az Economx kérdésére elárulta, hogy az árvízkárokra hullámtérben épített ingatlanok esetében nem vállal fedezetet a biztosító. A Mabisz tapasztalatai szerint a legtöbb esetben erre már szerződéskötéskor is felhívják az ügyfél figyelmét.

Karácsony Gergely: a hét második felére helyreáll a rend

Most jön a nagytakarítás. Több tonna uszadékot, iszapot, hulladékot kell eltávolítani a következő napokban az utakról.