Vényköteles vagy vény nélküli, a megfázás, az influenza ellenes szerek, az allergiára szedett antihisztaminokszerek is okozhatnak lassú reakcióidőt váratlan esemény esetén, kiszámíthatatlan viselkedést, remegést és szédülést, amelyek a vezetési képességet befolyásolhatják. 

A vezetési képességet befolyásoló gyógyszerek:

  • altatók,
  • nyugtatók, szorongáscsökkentők,
  • epilepszia elleni szerek,
  • bizonyos típusú antidepresszánsok,
  • antipszichotikumok,
  • antihisztaminok,
  • opioidszármazékok
  • és egyes fájdalomcsillapítók.

A gyógyszer a szedés kezdetekor sokkal erősebb mértékben befolyásol bizonyos képességeket. Egyes altatószerek hatása rövid ideig tart, míg másoké elnyújtott, ezért

tiltott vagy nem javasolt egyes gyógyszereknél a bevételt követő 24, illetve 48 órában a volán mögé ülni. 

Számos olyan szer van, amely elsődlegesen nem a központi idegrendszerre hat, mellékhatásként azonban rontja az autóvezetési képességet, ilyenek például 

  • egyes hasmenés elleni szerek (amelyek hatóanyaga opioidszármaék), 
  • a köhögés elleni gyógyszerek egy része (is opioidszármazékokat, például kodeint tartalmaz),
  • egyes allergiaellenes gyógyszerek,
  • hányingercsillapítók,
  • egyes forró italok (tartalmaznak allergiaellenes hatóanyagot),
  • a fájdalomcsillapítók (a diklofenák fáradékonyságot, szédülést okozhat) és
  • a vérnyomás-, vércukorszint-csökkentők (akkor, ha ezek a szintek túlzottan lecsökkennek a gyógyszerek hatására).

Míg az alkohol egyértelműen rontja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket, a gyógyszerekre adott reakciók hatóanyagtól és egyéntől függően változatosak.

Egy erős nyugtató vagy altató markánsabb hatású, mint egy deci bor olyanoknál, akik rendszeresen fogyasztanak mérsékelt mennyiségben alkoholt. Ha valaki nem is egy, hanem több ilyen típusú gyógyszert szed, akkor annak alkohol fogyasztása nélkül is romlanak a képességei, és egy veszélyhelyzetben kevésbé tud reagálni.

Magyarországon zéró tolerancia van érvényben, ittas állapotban elkövetett bűncselekmény a közlekedési bűncselekmények között a dobogó második, olykor harmadik fokán áll.

Ritkábban sikerült megállapítani, ha valaki bódult állapotban vezet autót - amikor például a sofőr kábítószer vagy olyan gyógyszer hatása alatt áll, amely veszélyes a járműveztetésre -, az ittasság egyszerűbben felismerhető, addig a bódult állapot megállapítása minden esetben szakkérdés - derül ki a Index összeállításából. 

A törvény rögzíti, hogy az adott szer kábítószer vagy rekreációs drog, de ezek kimutatása orvosszakértői kompetenciát, vérmintavételt igényel - közvetlenül a rajtakapást követő egy-két órában. 

A kábítószerek, gyógyszerek rövid ideig tartózkodnak a vérben, de a vizeletből is ki lehet mutatni, például a kokain vagy a kannabisz fogyasztását is.

Míg alkohol esetében egy bizonyos számértékhez köthető a befolyásoltság, addig a kábítószereknél, gyógyszereknél már nem ilyen egyszerű a helyzet.