Az európai gáztárolók többsége szinte teljesen fel van töltve, ami azt jelenti, az idei télen nem lesznek ellátási nehézségek. Azonban a tárolói kapacitások, egy hidegebb tél esetén gyorsan kiürülhetnek, és a megugró kereslet miatt ezek feltöltése már komolyabb gondot okozhat, főleg, ha Kínában is visszatér a jelentősebb fellendülés.
Az orosz gázimport kiesésével évente nagyjából 120-130 milliárd köbméter gáz pótlásáról kell gondoskodni Európában. Vagyis nem egészen, mert mindenki azt várja, hogy jelentősen kevesebb lesz a gázfogyasztás, ami 50 milliárd köbmétert is jelenthet évente. Számítások szerint jelenleg 50 milliárd pluszt be lehet hozni a cseppfolyósított gázból (LNG), ami az egyre bővülő kapacitások következtében még több is lehet, így is marad azonban 10-20 milliárd köbméternyi hiány.
Júliusban nagyon kicsi volt a forgalom
Július hónapban a nemzetközi földgázpiacokat a mérsékelt kereslet jellemezte, aminek hatására jelentősen csökkentek a nemzetközi árak. Az alacsony kereslet miatt 2021. november óta a legalacsonyabb volt az európai havi LNG import mennyisége. A többlet LNG-re az ázsiai piac támasztott keresletet, amelyet rövidtávú hatások hajtottak. Európában szintén rövidtávú hatások befolyásolták az áralakulást. Az erős árvolatilitás arra utal, hogy az alacsony árszinten kialakult piaci egyensúly nagyon érzékeny és várhatóan rövid távú - írja legfrissebb elemzésében a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal. A keresleti oldalról a magas tárolói szint okoz rugalmatlanságot, a kínálati oldalon pedig a rendelkezésre álló források szűkösségére vonatkozó várakozások járulnak hozzá a hirtelen árkiugrásokhoz. A növekvő tél-nyár árkülönbözet viszont azt jelzi, hogy a piac árazza a téli fűtési kereslet felfutásakor a hiányzó orosz helyére belépő helyettesítő földgáz-források várható szűkösségét.A gondok a részletekben vannak
A nehézséget az is fokozza, hogy Európa néhány országában alig van tároló kapacitás, így főleg számukra okozhat gondot a hiány. A teljes uniós kapacitás szinte kétharmadát öt ország (Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Ausztria) tárolói biztosítják. Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek komolyabb tároló kapacitással, egy uniós rendelet értelmében más országokban kell, hogy az éves gázfogyasztásuk 15 százalékát eltároltassák. Ezzel a közösség egymás segítését ösztönzi, de ugyanakkor kockázatosabbá is teszi az ellátást. Magyarország is kötött ilyen bértárolási megállapodást Szerbiával, de ez olyan mértékű, hogy növelje a biztonsági kockázatot.
A kulcs az LNG szállításokban van
Az tehát a számadatokból jól látszik, hogy a hiányzó importot főleg LNG-szállítmányokkal lehet pótolni. Az Európába irányuló LNG-behozatal tavaly 60 százalékkal nőtt 2021-hez képest. Az Egyesült Államokból származó import megduplázódott, a Katarból származó behozatal 23, az Oroszországból származó LNG-behozatal pedig 12 százalékkal növekedett.
Itt azonban fontos látni, hogy az orosz gáz egyik legnagyobb helyettesítője az Egyesült Államok lesz. Onnan azonban az LNG-szállítmányok csak 2026-tól indulnak el, addig tehát a kereslet növekedésével pillanatok alatt szűkös lehet a kínálat. Az ellátás biztonságára az is rizikót jelent, hogy 2024 decemberében lejár a Moszkva és Kijev közötti gázszállítási megállapodás, amely az Európába irányuló, Ukrajnán keresztül érkező szállításnak is véget vethet. Éppen ezért kiemelten fontos lehet, hogy Észak-Afrikából is jöjjön megfelelő mennyiségű LNG.
Pont a napokban azonban az is látszott, hogy a Chevron ausztrál üzemében kirobbant sztrájkra, azonnali gázáremelkedéssel reagált a piac, pedig az üzem a világ LNG kapacitásának a 7 százalékát teszi ki.
Egy újabb nagy tároló épül
A Construction Grands Projets leányvállalata szerződést nyert egy hollandiai cseppfolyósított földgáztároló létesítmény tervezésére és építésére – írta a Marketwach, a francia vállalat bejelentése alapján. A 160 millió euró értékű szerződés egy új, 180 ezer köbméteres tárolótartályra vonatkozik, ami a tervek szerint 2026 második felére készül el. A beruházás része annak a törekvésnek, hogy bővítsék a rotterdami kikötőben található Gas Access To Europe terminál tárolási és újragázosítási kapacitását.Vannak akik szerint túlzásba esik Európa
Vannak azonban olyan elemzések is, amelyek szerint, ha az összes tervezett terminál elkészül Európában, akkor a fogadási kapacitás mértéke meghaladhatja a 400 milliárd köbmétert. A csökkenő gázfogyasztással számolva azonban 2030-ban az unió LNG kereslete már csak 150 milliárd köbméter lehet, ami ha igaz lesz akkor 250 milliárd köbméter kihasználatlan LNG-importkapacitást jelent. Ez a mennyiség ráadásul a teljes európai 413 milliárdos gázszükséglet több mint fele. A legnagyobb plusz kapacitása Spanyolországnak, Törökországnak, és az Egyesült Királyságnak lehet.
Európa elkerülte a gázháborút, de szomjazik az olcsó energiára
Az öreg kontinensen az energiabiztonság terén mindig ki volt, és ki lesz szolgáltatva...Mi a helyzet Magyarországon
A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter, a napokban jelentette be, hogy először érkezhet észak felől is földgáz Magyarországra miután a lengyelországi Gdanskban új LNG-terminál épül. A két ország közötti energetikai együttműködés fejlesztéséhez jó alapot ad, hogy a Mol be tudott lépni a lengyelországi piacra, illetve az Orlen is megjelent Magyarországon. A megállapodást az üzemanyag-kereskedelem mellett a földgázvásárlásra is szeretnék kiterjeszteni, ami Magyarországnak a diverzifikáció miatt fontos. A Gdanskban épülő terminál már a lengyel exportot erősíti, évi 4-4,5 milliárd köbméteres éves kapacitással. Magyarország Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Katarral is kötött már megállapodást, de az látszik, hogy a délkelet-európai földgázszállítási infrastruktúra nem képes nagy mennyiségű szállítmányokat kezelni. A magyar tárolók töltöttségi szintje 93 százalék felett van, ami bőven elegendő lehet erre a télre, és eleget tesz az uniós kötelezettségnek is.
Indul a Krach
Miért és mikor következik be gazdasági válság? Mennyire törvényszerű, hogy időről időre válságjelenségek nehezítik a gazdasági szereplők életét? Milyen mintázatokat írnak le ezek a válságok? – ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ az Economx most induló podcast sorozatának készítői, Gáll Csongor és Magyar Márton műsorvezető. Beszélgetőpartnereik elismert közgazdászok, kutatók, egyetemi tanárok és cégvezetők, akik nemcsak a válságok okait, hanem a krízisekből való kilábalás lehetőségeit is kutatják.Kéthetente csütörtökönként Krach, a holland tulipánláztól (1630) a hiperinfláción át (1945) az ingatlanválságig (2008/2009) – sok olyan téma, ami a döntéshozók mellett a cégvezetőknek is tippeket adhat egy-egy válság túléléséhez, a megoldások megtalálásához.