Majd meg is válaszolta, a Balaton sokkal több mint a víz, és a benne lévő halak, algák és hínarak, és biztosan több annál, amit látunk. Egységes ökológiai rendszerként kell kezelni a Balatont – fogalmazott a Napi.hu-nak a humánökológus. 

Alföldi Zoltán szerint a problémák gyökere, hogy nem tudjuk eldönteni, mit is várunk el tulajdonképpen a Balatontól. Amit érzékelünk ebből a komplex rendszerből, az csak egy pillanatkép, ugyanakkor hatással vagyunk rá, nagyobb mértékben, mint a klímaváltozás. Elsősorban azok az emberek, akik a Balaton vízszintjét és a part beépítettségét meghatározzák – tette hozzá.

Döntsük el! Egy körbebetonozott fürdőmedencét szeretnénk, vagy a természetközeli állapotot?

- mutatott rá az útelágazódásra az egyetemi oktató. 

Máris épül a Balaton legújabb szállodája, ilyen lesz

Az 50 szobás hotel a hamarosan átadandó Balatonfüred Kongresszusi Központ mellett valósul meg. Bővebben >>>

Azt elismerte, hogy a tóparton élők nézőpontja eltérhet azokétól, akik turistaként egy nyári héten élveznék a Balatont, még úgyis, hogy előbbiek is megélnének a tó jelentette turisztikai vonzerőből. Abban viszont érezni ellentmondást, hogyha ebben az állapotban akarunk gyönyörködni, minek valósítunk meg egyre nagyobb beruházásokat, amelyek konkrétan rombolják a Balaton ökológiai viszonyait. Ezek a tervek pillanatnyi üzleti érdekek, személyes vágyak ráerőltetése a környezetre – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ezért lenne hasznos, ha politikai és gazdasági döntéshozók képzésének része lenne az ökológia. Ha fel tudják mérni, hogy milyen tágabb összefüggések léteznek, az szolgálhatná a környezet érdekeit, amit össze lehet egyeztetni gazdasági és politikai szempontokkal is – érvelt Alföldi Zoltán.

Alföldi Zoltán révfülöpi előadása a Scruton szervezésében
Alföldi Zoltán révfülöpi előadása a Scruton szervezésében
Kép: Napi.hu

Egy igazi tenger?!

Persze, ez nem hungarikum; az amerikai nemzeti parkok is panaszkodnak a „turistahordákra”, akik  a természeti szépségek megóvásával kevésbé törődve, meggondolatlanul okoznak ökológiai változásokat.

Az egyetemi oktató – talán nem meglepő módon – az oktatásban látja a megoldás kulcsát.

Szerinte az a politikai döntéshozók felelőssége, hogy mennyi szerepet kap a humánökológiai szemlélet tankönyvekben, és mennyire terjed el a felsőoktatásban a rendszerelvű gondolkodás.

Tantárgyakat tanulnak a diákok, de az ismeretek összekapcsolására nagyon kevés lehetőség nyílik. Ha a résztudományos eredményeket nem kapcsoljuk össze, akkor meglehetősen öncélúak az egyes kutatások

- fogalmazott.

S a folyamatok már beindultak. Például az elmúlt öt évtizedben a tó sótartalma az ötszörösére növekedett.

A tudomány most édes és sós átmeneti vízként tartja nyilván a Balatont

– tudtuk meg.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az unokáink majd szó szerint egy magyar tengerben fognak fürdeni, hiszen ez egészen más víz, mint egy tengeré, kémiai és a biológiai szempontból is, de az tény, hogy Balaton vízminősége változik.

Ezt egyébként most úgy érzékeljük, hogy selymes és lágy a víz,

de ez a valóságban azt jelenti, hogy a semleges kémhatásról elmozdultunk sóban gazdagabb irányba.

Ennek oka a tóhasználat. A tóparti mezőgazdaság, a műtrágyázás után bemosódó tápanyagok befolyásolják az algavirágzást, az élővilágot. De nemcsak az agrárium, hanem a part menti golfpályák műtrágyával való kezelése is ugyanilyen káros folyamatokat indít el. Azt ugyanakkor hozzátette Alföldi Zoltán, a Balaton vize kifejezetten jól szerepel a nemzetközi felmérésekben, jónak mondható, de hogy ezt meg tudjuk őrizni, és milyen hosszú távon, jelenleg nem tudhatjuk.

Ha körbe építjük a Balatont,

megszűnnek azok az úgynevezett ökológiai folyosók,

amelyek közlekedő teret biztosítottak az állatoknak az élőhelyüktől a vízpartig, elvágva őket az ivóvíztől. Persze ha a körbe betonozással lezárunk egy nyílt ökológiai rendszert, amit mi Balatonként ismerünk, annak összetett hatásai lesznek. Lehet, hogy nem drasztikusan és rövid távon, de jó ezekről tudni – hangsúlyozta az agráregyetem munkatársa.

Bárhol lesújthat a vízügyes flex: a balatoni stégbontás folytatódik

Amíg a folyókon az árhullámok, a Balatonnál a tavat nem megfelelően használó emberek adnak feladatot a vízügy szakembereinek. Bővebben >>>

Ilyen a nádasok helyzete is, amik a Balaton energia-háztartásának fő elemei. Ha kikötők építése miatt ezeket az összefüggő élőlényközösségeket megbontjuk, kiirtjuk, annak szintén káros hatásai lesznek. Tudni kell, hogy a nád milyen fontos – figyelmeztetett.

Jachtról e táj...

S ha már kikötők. A tavalyi aszályos évhez képest most olyan sok volt a víz a tóban, hogy megnyitották a Sió-csatornát, nemcsak azért, hogy vizet eresszenek le a tóból, hanem hogy nagy méretű hajókat úsztassanak fel a magyar tengerbe.

Alföldi Zoltán mindenkit megnyugtatott, a bonyolult ökológiai rendszer sajátossága a gyorsan változó vízszint is, ugyanakkor az, hogy egyre nagyobb hajók jelennek meg a Balatonon, összefügg a beépítettséggel is. Régóta hajóznak itt, de ilyenkor megint azt kell figyelembe venni, mennyivel nagyobb környezeti terhelést jelentenek a nagy jachtok a kis vitorlásokhoz képest. 

Ez egy közérdek, erről beszélni kell, hogy évszázadok múlva is élvezni lehessen a Balatont, ez az igazi fenntarthatóság

– figyelmeztetett. 

Én optimista vagyok

- hangsúlyozta Alföldi Zoltán a Balaton jövőjével kapcsolatban, igaz, ehhez a beépítésnek már rövidtávon le kellene állnia.

Nem ez lesz a balatoni vendéglátósok legjobban sikerült szezonja

Nem lehet a Balatont egy tengerparti nyaralással összehasonlítani, és nem is szabad – közölte Laposa Bence a Napi.hu legújabb podcastjában. A Balatoni Kör elnöke hangsúlyozta, hogy a minőségi szolgáltatásnak a világ bármelyik pontján ára van. Bővebben >>>
A Balatont nem az igényeink szerint kell változtatni, hanem az adottságaiból kell megpróbálunk előnyt kovácsolni. És ez lehetséges

- üzent a humánökológus.a balatoni politikusoknak, önkormányzatoknak, és beruházóknak is.