Balatonkeresztúr határában az M7-es autópálya nyomvonalához kapcsolódó 2003–2004-es ásatások alkalmával Fábián Szilvia vezetésével feltárt több korszakos lelőhelyen bronzkorra keltezhető sírok is előkerültek – adta hírül a Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

Az eredményekről a napokban jelent meg tanulmány az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában Gerber Dániel tollából.

A Balaton évezredek során folyamatosan változó vízállásának köszönhetően a balatonkeresztúri lelőhelyen talált leleteket időben jól elkülöníthető korszakokra lehet osztani. A tanulmányban vizsgált temetkezéseket a Kr. e. 2560–1620 közötti időszakban, a Somogyvár–Vinkovci- és a Kisapostag-kultúrához, majd a mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó közösségek hagyták maguk után. Ezek közül a legfiatalabb egység egy nyolcfős tömegsír volt, ami az archeogenomikai vizsgálatok kiindulópontját adta. Ez utóbbi lelet különlegessége, hogy a nyolc egyén testét – a korszakra jellemző hamvasztásos temetkezési rítustól eltérő módon – egy települési gödörben helyezték el.

A teljes genetikai állományt felölelő vizsgálatok elsődleges célja a csaknem ezeréves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárása volt.

A cikkben tárgyalt temetkezések közül a legkorábbi egy olyan, a Somogyvár–Vinkovci-kultúrához tartozó egyéné, aki az eredmények alapján harmadrészben az akkori dél-dunántúli őslakosok, kétharmad részben pedig a korszakban Európát benépesítő, kelet-európai sztyeppékről érkező, valószínűleg indoeurópai nyelveket beszélő népcsoportok egy korábban nem vizsgált, feltehetően a Baltikum térségéből származó ágának leszármazottja.

A vadászó-gyűjtögetők története a jégkorszak előtti időkre nyúlik vissza, ők voltak Európa őslakosai a földművelés elterjedése előtt. A vadászó-gyűjtögetők a Kr. e. 7. évezredtől fokozatosan beolvadtak a Közel-Keletről újonnan érkező földműves csoportokba.

A genetikai nyomokat követve ugyanennek a populációnak több megjelenését és ezzel együtt vándorlási útvonalát is fel tudtuk vázolni Németország, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és a balti államok területén feltárt hasonló korú vagy korábbi időszakokhoz tartozó maradványokat vizsgálva. Ezek az eredmények számos korábbi, az európai őstörténetet érintő régészeti és genetikai ellentmondás feloldásához járulnak hozzá

– közölte Gerber Dániel.

A közelmúltban elhunyt Kustár Ágnes munkájának köszönhetően a Kisapostag-kultúrához tartozó, a kutatók által Jelenának elnevezett balatonkeresztúri nő arcrekonstrukciója is elkészülhetett.

 

Nyitókép: a Kisapostag-kultúrához tartozó, Kr. e. ~2100–1900 közé keltezhető, S13-as számú sír egy 35–45 éves nő maradványait rejtette, akit a kultúra többi tagjához hasonlóan oldalt fekvő, alvó pózban, de azoktól eltérő, különös kartartással temettek el. A meglepően jó állapotban megőrződött csontváznak és a genetikai  adatoknak köszönhetően készülhetett el a sír és az arc rekonstrukciója. Forrás: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont.