A szeptember lehetne az új augusztus

„Újra kellene gondolnunk a tapasztalatok alapján szinte mindent, nemcsak a hétvégi programokat és a balatoni nyár fogalmát, hanem az iskolakezdést is jóval későbbre kéne tenni” – írják az Indexen megjelent véleménycikkben. 

Nem csak azért, mert később kezdődött idén a nyári szünet, hanem, mert sok iskolában most hazaküldik a gyerekeket délben a hőség miatt. Egyre gyökeresebb változásokat követel a klímaváltozás és nem lesz mód kitérni előle. Jellemzően a gazdasági szempontok máig sokkal meghatározóbbak a döntéshozásban: az energiaárak miatt például seperc alatt át lehetett szabni a tanévet – de vajon miért csak a gazdasági környezethez igazodás tűnik ilyen sürgetőnek? A természeti környezet változásához mintha máig nem próbálnának igazodni a nagy rendszerek.

A szülők számára nyilván megterhelő lenne a nyári szünet további nyújtása, de akár balatoni táboroztatással, kihelyezett oktatási programokkal is lehetne kezdeni a szeptemberi tanévet – ha már itt van ez a csodás tópart és szeptembertől már könnyen lehetne akár iskolások tömegeinek is szállást találni a kiürülő Erzsébet táborokon kívül is. 

Nem csak a tantermek tikkasztóak, de általában a nagyvárosok ilyen hőségben gyakorlatilag elviselhetetlenek, miközben a Balatonnál végre igazán minőségi időt lehet tölteni, sokkal jobban lehet nyaralni, mint a nyári tumultusban. Szinte minden fizetős strand már ingyenessé válik. Nem mellesleg, miután két éve valóságos lejárató kampány folyik a Balaton ellen a sajtóban és a közösséginek mondott felületeken, idén a nyári csúcsban is már sok helyen erősen megérezte ezt a turizmus.

Egyes vendéglátóhelyeken a tavalyi forgalomnak a fele volt csak, máshol 20-30 százalék a visszaesés, és mivel a balatoni vendéglátósok még az alapanyag-inflációt sem tudták idén beépíteni az áraikba, hogy versenyképesek maradjanak, ezért a forgalomcsökkenésnél is drámaibb a profit visszaesése a szektorban. Emiatt tapasztalunk olyat, amit korábban soha, hogy jól menőnek számító helyek közül is akadnak olyanok, ahol beadják a kulcsot, mert elegük lett a küszködésből, minimális vagy akár semmivé olvadó haszonért. 

Mégis mi jelenthet kiutat?

A gazdasági elit sem épp a legjobb példát mutatja és nemcsak a tengeri szuper jachtozások juthatnak az emberek eszébe. A balatoni turizmus hőskorában a felső középosztály és az arisztokrácia élen tudott járni jó példával, amikor a XX. század elejétől nemcsak elegáns villasorokat építettek a tóparton, hanem a kor európai színvonalának megfelelő fürdőházakat is. Ma ez már máshogy van, a kikötőkből úgy szorítják ki luxusjachtok a kisebb, de aktívan túrázó-sportoló vitorlásokat, hogy alig használják a Balatonra amúgy is sokszor túlméretezett hajókat. Ugyanez mondható számos luxusingatlanra is, ami különösen akkor vált ki közfelháborodást, ha egy partszakasz kisajátításával jár a felépítésük.

Pedig a klímaváltozás önmagában akár kedvezhetne is a balatoni vendéglátásnak. 

Brutális nyári fellendülést egyelőre leginkább csak a balatoni szupermarketek eladásaiban lehetett tapasztalni, ahol viszont, a vendéglátással ellentétben, maximálisan érvényesítették áraikban az élelmiszer-inflációt. 

Az iskolakezdéstől függetlenül is egyre jobb döntésnek bizonyul egyénileg szeptemberre időzíteni legalább a szabadság egy részét, ha valakinek a minőség a fontosabb a nyári tumultusnál, és nem mellesleg a vendég így jobb utószezoni árakon kaphatja meg a lehető legkulturáltabb balatoni környezetet. Ráadásul szeptemberben és októberben kifejezetten sok szüreti és gasztroprogram van a Balatonnál, miközben a bringás és aktív turizmusnak is kedvezőbb az időjárás. A legtudatosabb vendégek már évek óta egyre inkább az őszi-tavaszi időszakot kedvelik inkább, ők lettek a Balatoni Kör által képviselt négy évszakos Balaton törzsvendégei – de a klímaváltozás okán nagyságrenddel több vendéghez lehetne és kellene ma már eljutnia ennek az üzenetnek. Bízzunk benne, hogy a most induló „1000 indok az őszi Balaton mellett“ kampány hozzájárul ehhez – zárja a véleménycikket a szerző.