Az elmúlt két évben érdemi lépéseket tett a vízügy az illegális balatoni víziállások felszámolásáért, amihez  az önkormányzatok segítsége is kellett. Tavaly három, idén 13 vízparti önkormányzattal sikerült összefogniuk a 44-ből, a cél érdekében – derült ki  Dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság leköszönő igazgatója beszámolójából.

A szakember arról is beszélt a Balaton Fejlesztési Tanács siófoki ülésén, hogy a 'magyar tenger' üzemeltetéséhez – többek közt a nádkárosító, illegális stégbejárók felszámolásának folytatásához – rendszeres forrásra lenne szükség.

Kapcsolódó

Dr. Csonki aláhúzta, hogy a balatoni nádasoknak rendkívül nagy jelentősége van 

Ezek területe lényegesen nem csökkent az elmúlt években, de a minőségük romlott.

Ennek fő okai az emberi beavatkozások, köztük azok a stégek, amelyek engedély nélkül, szabálytalanul, a nádasok megbontásával létesültek.

Tavaly óta tart a projekt

A távozó igazgató kiemelte, hogy 2023-ban kezdődött meg ezeknek a stégeknek és akadályoknak az intenzív és szisztematikus eltávolítása. Tavaly még csak  három településen végeztek ilyen munkálatokat, míg mostanra 13-ra nőtt a vízügy akciójához csatlakozó, segítséget nyújtó önkormányzatok száma – írja a hírbalaton.hu

A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy

olyan területeken tudjuk ezt a munkát elvégezni, ahol a polgármester, a polgármesteri hivatal mellénk áll, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is.

Csonki István szerint annak ellenére, hogy kormányzati szinten is megfogalmazódott már az illegális stégek lebontásának a szándéka, ennek ellenére egyelőre nem kaptak forrást a munkálatokra. Ezért az igazgatóság a stégbontások költségeit egyéb működési bevételből finanszírozta. 

A leköszönő vezető szerint két lehetőség közül választhatott a vízügy: egyrészt amit a horvátországi tengerparton csináltak,  itt az összes engedély nélküli építményt ledózerolták. 

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – mint fogalmazott – kicsit demokratikusabb módszert választott.

A víziállásokra felhívásokat, cetliket ragasztott ki arról, hogy egy-egy tulajdonosnak éppen mit kell és meddig elvégeznie: engedélyeztetni, kapubejárót- vagy éppen az egész stégét eltávolítani, stb.

Amikor ismert volt a tulajdonos, akkor „felszólítást kapott levélben a bontásra. Ha nem teljesítette, és haladékot sem kért, akkor a vízügy bontatta el a víziállást a tulajdonos költségére”. Az ismeretlen tulajdonosok esetén a vízügy bontja el a szabálytalan építményt, a saját költségén. Így jártak el többek között

Dr. Csonki István hangsúlyozta: a továbbiakban is folytatni kívánja a vízügy az illegális építmények szisztematikus eltávolítását. Az eredményességhez viszont szükséges a vízparti önkormányzatokkal való együttműködés, továbbá a helyi polgárőrök, illetve a vízirendőrök segítsége is.