Megmenekülhet 1,8 millió magyar cigarettázó a tüdőráktól?

Vargek Tamás, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. ügyvezető igazgatója egy adatpárral mutatott rá, miért is fontos ez a téma: jelenleg napi szinten 2,7 millió magyar felnőtt használ valamilyen nikotin-tartalmú terméket, és közülük 1,8 millióan cigarettáznak.

A Better tomorrow stratégia részeként új típusú, innovatív termékekkel (e-cigaretta, nikotinpárna, hevítéses termékek) igyekeznek az ártalomcsökkentéshez hozzájárulni, 2030-ra ötvenmillió nikotinfogyasztónak szeretne a BAT alternatívát felmutatni globális szinten. Vargek Tamás elmondása szerint ehhez tartozik az edukációs és az információs tevékenység is. A cél, hogy a fogyasztók átvándoroljanak a tradicionálistól az ártalomcsökkentett irányába.

Egyre többen dohányzunk

A Századvég Konjunktúra Zrt. kutatási eredményeit az intézet igazgatója, Pillók Péter ismertette, és az adatokból kiderült, a 18-65 évesek között, az elmúlt két esztendőben csökkent azok száma, akik soha nem dohányoznak.

Dohányzik Ön? (zárójelben a 2021-es értékek)

• Rendszeresen: 31 százalék (32 százalék);
• alkalmanként: 18 százalék (15 százalék);
• soha: 50 százalék (53 százalék).

Legkisebb arányban a 60-65 éves korosztály dohányzik, miközben a budapestiek átlagon aluli arányban alkotják a dohányzók táborát, és valakinek minél magasabb a végzettsége, annál kisebb a valószínűsége, hogy dohányzik.

Az ártalomcsökkentség szempontjából fontos, hogy a fogyasztók mennyire ismerik az alternatívákat. A megkérdezettek 65 százaléka hallott az e-cigarettáról, 50 százalékuk a dohányhevítéses termékekről, de még csak 33 százalékuk tud a nikotinpárnáról.

Az elsődleges termék azonban még mindig a hagyományos cigaretta, viszont van elmozdulás ebben a szegmensben (emlékeztetve, hogy a dohányzók tábora érdemben nem változott).

Melyik terméket használja a leggyakrabban (zárójelben a 2021-es adatok)?

• Cigaretta: 70 százalék (81 százalék);
• dohányhevítéses eszköz: 16 százalék (7 százalék);
• e-cigaretta: 8 százalék (6 százalék);
• a nikotinpárna maradt 1 százalékon.

Szintén fontos, hogy csökken azok aránya, akik csak cigarettát használnak a dohányzás során, két éve a válaszadók 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak cigarettát szívnak, ez az arány jelenleg 64 százalékos, így most már a hagyományos dohányosok több mint harmada nyitott az új technológiák irányába.

A Századvég kutatása arra is választ adott, hogy a dohányzók 63 százaléka tartja fontosnak, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az ártalomcsökkentésről és az alternatív cigarettahelyettesítő-termékekről, viszont van 18 százalék, akik szerint az edukáció és az innováció egyáltalán nem fontos. Érdekes, hogy az 50-59 éves korcsoport az, amelyik átlagon felüli arányban véli úgy, hogy fontos lenne az informálás, de azok is így látják, akik már ismernek új termékeket. Egyébként a hagyományos dohányosok 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elzárkózik az alternatív dohányipari termékek elől, azaz nem hajlandó letenni a cigarettát. A 18-29 éves cigarettázó korosztály 47 százaléka viszont úgy véli, lát esélyt a váltásra.

Pillók Péter megjelölt egy célcsoportot is az ártalomcsökkentési stratégiában. Az adatok alapján három halmazba sorolták a dohányosokat:

• 31 százalék alulinformált, de elzárkózó;
• 40 százalék érdeklődő, és használt már alternatív terméket,
• 29 százalék pedig alulinformált, de jellemzően nyitott – rájuk kellene céloznia elsődleges az edukációs kampányoknak. Róluk annyit tudni, hogy felük 40 éven aluli, egyharmaduk városban, másik harmaduk faluban él, és többségük nem használt még alternatív eszközöket.

"Nem a nikotin áll kapcsolatban a tüdőrákkal"

Az adatokat azután egy kerekasztal beszélgetés során értelmezték a különböző területről érkező szakértők.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint ezek a számok azt jelentik, hogy egyre tudatosabbak a dohányzók, és egyre nyitottabbak az égés nélküli termékekre, még úgy is, hogy tisztában azzal is, hogy nikotint juttatnak a szervezetükbe. Szerinte az éghető dohányterméket kell áthúzni egy piros iksszel, ugyanis nem a nikotin áll kapcsolatban a tüdőrákkal, hanem az égéstermék, a füstben lévő káros kémiai anyagok. Nem minden ember akar leszokni a dohányzásról, ezt fogadjuk el, és mivel minden harmadik ember dohányzik Magyarországon, ezért kell minél több információt átadni arról, hogy van más alternatíva is a dohányosok számára.

Nyíri Noémi addiktológiai konzultáns arra világított rá, hogy az ártalomcsökkentés egy olyan megközelítés, amiben elfogadjuk, hogy egy szerhasználó nem tud, vagy nem akar a fogyasztással felhagyni, ugyanakkor azon az úton, amíg halad a szermentességig, azt tegye minél kevesebb károsanyag-bevitellel. Ez gazdasági, szociális és közegészségügyi kérdés is, hiszen nemcsak a saját egészségére, hanem a környezetére is hatással van. Ugyanakkor kiemelte a kulturális különbségeket is, ami miatt nem érdemes átemelni a japán, vagy a svéd mintát a hazai környezetbe.

Pillók Péter szerint valóban jelentős a hagyományos cigarettát használók arányának a csökkenése, ez több száz ezer embert jelenthet, ugyanakkor aláhúzta, ez az elsődleges fogyasztásról szól, a dohányosok aránya változatlan maradt. Az edukálás kapcsán kiemelte az orvosok szerepét is, akik körűben gyakran szintén alacsony az információ az új technológiákkal kapcsolatban.

Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese pedig kiemelte, hogy a hatóságoknak együtt kell működnie a gyártókkal, így a BAT-tal is, hogy visszaszorítsák a fekete piacot, ami szintén leköveti a fogyasztói szokásokat. A stratégiai partnerség mellett a jól felszerelt hatóságra, jövőbelátásra, megfelelő jogszabályi környezetre és innovációra van szükség, mert a NAV-nál is úgy látják, most vagyunk abban a pillanatban, amikor egyre többen fordulnak az alternatív dohánytermékek felé.

Abban viszont minden résztvevő egyetértett, hogy a hagyományos cigarettától való elfordulás a következő időszakban folytatódni fog, reményeik szerint az átstrukturálódás az ártalomcsökkentés felé mutat majd.