A kormányfő által április 8-án jegyzett dokumentum több ponton is módosítja az Európai Békekeret Magyarországot érintő feladatainak ellátásáról szóló (1714/2021. - X. 12.) kormányhatározatot. 

Egyrészt ebben Orbán Viktor egyetért az Európai Unió tevékenységei finanszírozásának reformja keretében a Külügyek Tanácsa 2021. március 22-i ülésén jóváhagyott, az  Európai Békekeret létrehozásáról szóló döntése kapcsán a tagállamok hozzájárulásán alapuló finanszírozással kapcsolatos feladatok ellátásával, másrészt a magyar miniszterelnök megerősít két külügyi tanácsi döntést is. 

Kapcsolódó

Már a lerombolt Ukrajnára feni a fogát az építőipari lobbi

Az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) tízpontos kiáltvánnyal fordult a leendő európai parlamenti képviselőkhöz, és a 2024-29 közötti időszak legfontosabb üzenetei között nemcsak a fenntarthatóságot, valamint a közbeszerzési szabályokat emelték ki, hanem a harmadik országból érkező vendégmunkások egyszerűbb foglalkoztatását, valamint Ukrajna újjáépítését is szorgalmazzák. Mutatjuk a részleteket!

Töretlenül Ukrajna katonai támogatása mellett

Az egyiket 2023. március 13-án hagyták jóvá, amely során a Tanács 2027-ig csaknem 7,98 milliárd euróra emelte a Békekeret pénzügyi felső határát, biztosítva ezáltal, hogy fedezni lehessen a további pénzügyi igényeket.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint ezzel a döntéssel az Európai Békekeret a béke és a biztonság világszerte történő előmozdítását célzó uniós támogatás szerves részévé vált. A biztos kiemelte, a márciusi határozat értelmében az Európai Békekeret pénzügyi felső határa több mint 7,9 milliárd euróra emelkedik.

Ezen eszköz pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása nemcsak az Ukrajnának, hanem az Európa más részein, Afrikában és a Közel-Keleten található partnereink számára nyújtott támogatásunk szempontjából is kulcsfontosságú, mivel az igények egyre növekednek

– fogalmazott Borell. 

Az Orbán Viktor által most megerősített tanácsi határozat a 2022. december 12-én elért politikai megállapodást hajtja végre: a Tanács akkor úgy határozott, hogy 2023-ban (2018-as árakon) 2 milliárd euróval növeli az Európai Békekeret teljes pénzügyi felső határát, és lehetővé teszi annak további emelését egy későbbi időpontban (2027-ig 2018-as árakon számítva legfeljebb 5,5 milliárd euróval).

A Tanács emellett arról is határozott, hogy a 2023. évi uniós válságkezelési katonai gyakorlat (MILEX 23) közös költségeire vonatkozó pénzügyi referenciaösszeget 5 millió euróban állapítja meg, és nagyobb rugalmasságot vezet be a tagállamoktól származó pénzügyi hozzájárulások beszedése és az eszköz általi felhasználása terén.

A Magyar Közlönyben egy 2023. június 26-i tanácsi határozatra is hivatkoztak. Azon a tavaly nyári napon határozatot fogadtak el az uniós külügyminiszterek az Európai Békekeret összesített pénzügyi felső határának 3,5 milliárd euró összeggel történő megemeléséről azzal a céllal, hogy így hosszabb távon biztosítsák az Európai Békekeret pénzügyi fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, továbbá hogy megőrizzék annak globális földrajzi hatályát, valamint azt, hogy az EU képes legyen megelőzni a válságokat és konfliktusokat, és gyorsan reagálni azokra. 

Kiegészítették azzal is, hogy ez a határozat egyértelmű politikai jelzésértékkel bír:

az Unió elkötelezettsége töretlen az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett.

Joseph Borell akkor úgy nyilatkozott, hogy az Európai Békekeret kevesebb mint két év alatt bebizonyította hasznosságát. Teljes mértékben megváltoztatta a partnereink részére biztosított védelmi támogatásunk mikéntjét. Az Európai Békekeret erősebbé teszi az EU-t és partnereit - örvendezett a külügyi biztos. 

Orbán Viktor miniszterelnök azonban nemcsak elvi, hanem anyagi síkon is támogatásáról biztosította a fenti célokat. 

Így változtak a 2023-2027 közötti időszakban szükséges források:

  • 2024: 7 700 000 euró helyett 32 100 000 euró,
  • 2025: 8 500 000 euró helyett 28 000 000 euró, 
  • 2026: 8 700 000 euró helyett 28 500 000 euró, 
  • 2027: 10 000 000 euró helyett 29 200 000 euró. 

Ez azt is jelenti, hogy idén (mai árfolyamon számolva) több mint 12,5 milliárd forintot fordít a Békekeretre a kormányzat.

Mi az a Békekeret?

A Tanács 2021. március 22-én határozatot fogadott el az Európai Békekeret létrehozásáról. A megfogalmazók szerint ez egy olyan eszköz, amelynek célja, hogy az Uniót fokozottan képessé tegye:

  • a konfliktusok megelőzésére
  • a béke építésére és megőrzésére
  • a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítésére. 

Az intézkedések magukban foglalhatják a következők biztosítását:

  • katonai és védelmi vonatkozású felszerelések
  • infrastruktúra
  • technikai támogatás.

Az Európai Békekeret egy több mint 17 milliárd euró értékű, hétéves időszakra (2021–2027) szóló, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott alap, amely egyetlen mechanizmuson keresztül nyújt finanszírozást a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe tartozó, katonai és védelmi vonatkozású összes fellépéshez. A Tanács 2023 márciusában (2,29 milliárd euróval), 2023 júniusában (4,06 milliárd euróval) és 2024 márciusában (5 milliárd euróval) megemelte a pénzügyi felső határt. A 2024. márciusi kiegészítés az Európai Békekereten belül célzottan létrehozott alap, az Ukrajnát támogató alap.

A tagállami hozzájárulások meghatározása a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló felosztási kulcs szerint történik.

Fontos kiemelni, hogy

2022 és 2024 között az EU az Európai Békekeret révén 11,1 milliárd eurót mozgósított azzal a céllal, hogy támogassa az ukrán fegyveres erőket.

A háború kitörésének évében az EU elindította az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna). A misszió célja az ukrán fegyveres erők képességeinek és rezilienciájának megerősítése, valamint a polgári lakosság védelme a folyamatban lévő orosz katonai agresszióval szemben.

Az Európai Békekeret alapján elfogadott támogatási intézkedések halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések és készletek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések, üzemanyagok, lőszerek és rakéták – biztosítását hivatottak finanszírozni.

A közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó katonai műveletek finanszírozásához elvben minden uniós tagállam hozzájárul.

Jelenleg 11 aktív uniós katonai művelet részesül az Európai Békekeretből nyújtott finanszírozásban, valamint 2 támogatási intézkedés, amelyeket egy művelet (EUMAM Ukrajna) hajt végre:

  1. Bosznia-hercegovinai katonai művelet (EUFOR ALTHAIA),
  2. Szomáliai kiképzési misszió (EUTM SZOMÁLIA),
  3. Mali kiképzési misszió (EUTM MALI),
  4. Közép-afrikai köztársasági kiképzési misszió (EUTM RCA),
  5. Mozambiki kiképzési misszió (EUTM MOZAMBIK),
  6. Az Indiai-óceán északnyugati térségében folytatott tengeri művelet (EUNAVFOR ATALANTA),
  7. A Vörös-tenger, az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségében folytatott tengeri művelet (EUNAVFOR ASPIDES),
  8. A Földközi-tenger középső térségében folytatott tengeri művelet (EUNAVFOR MED IRINI),
  9. Az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM UKRAJNA),
  10. Nigeri katonai partnerségi misszió (EUMPM NIGER),
  11. A Guineai-öbölben indított biztonsági és védelmi kezdeményezés (EU SDI GoG).

Beszakadt a Magyarországon is rendkívül aktív óriásvállalat

Nagyot estek az európai védelmi részvények, a Rheinmetall évek óta nem bukott ekkorát egy napon belül. Fontos részletek ITT!

A kormány nem válaszol

Ugyanakkor eddig a forrásátcsoportosításban érintett Pénzügyminisztérium sem a Magyar Közlönyben, sem pedig a magyar adóforintok sorsát firtató kérdésünk után sem tisztázta, mennyi közpénz megy a hazai költségvetésből Ukrajna felfegyverzésére.