A Belügyminisztérium a bérnővéri rendszer teljes megszüntetését tervezte, de az komoly fennakadásokkal járt volna, így is van olyan kórház, ahol akadozik az ellátás. A munkaerő-kölcsönző cégek kiebrudalásával a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője egyetért, ahhoz azonban, hogy több főállású ápoló legyen, magasabb bér és rugalmasabb munkakörülmények kellenek.

Noha a kormány eredetileg be akarta szüntetni a bérnővéreket, az év elején életbe lépő rendelet csak szűkítéseket tartalmaz, például azt, hogy egy héten összesen 12 órát dolgozhat az adott egészségügyi intézményben a bérnővér és a bérorvos - mondta a 24.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetője.

A kapacitáscsökkenést nem lehet megúszni

Eddig kétféle módon valósulhatott meg a bérnővérek alkalmazása a kórházakban, az egyik esetben az intézmények egészségügyi szolgáltatókkal többnyire kft.-kel szerződnek. Ezek a szolgáltatók szakvégzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozókat alkalmaznak, akiket kiközvetítenek azokba a kórházakba, szakrendelőkbe, ahol szükség van a munkájukra. A másik esetben munkaerő-közvetítő cégekkel szerződnek az egészségügyi szakdolgozók, akiket vállalkozások közvetítenek ki a kórházakba.

Látszólag nincs különbség a két módszer között, de Soós Adrianna szerint  két külön műfajról van szó. Az egészségügyi szolgáltató cégek ugyanis amellett, hogy biztosan tudnak szakdolgozót küldeni az adott munkakörbe, a szakmai felkészültségükre is garanciát vállalnak. „Ez egy tartós foglalkoztatási forma. A jogszabály is rögzíti, hogy elsősorban azokat kell és lehet bérnővérként alkalmazni, akikkel már bizonyítottan jó volt az együttműködés, tehát jó referenciával bírnak” – mondta a FESZ vezetője.

A munkaerő-kölcsönző cégeknél viszont sokkal kevésbé érvényesülnek a szakmai szempontok. Ezt a fajta munkaközvetítést szüntették meg január 1-jével, és ezzel a FESZ elnöke is egyetért.

Az egészségügyben KATA törvény változása után a nővérek 10-15 százaléka dolgozott bérnővérként – erről a Exonomxnak beszélt korábban Soós Adrianna. Abban biztos volt, hogy a bérnővéri rendszer kivezetése kapacitáscsökkentéssel jár.

Ahogy arról korábban írtunk a János kórházban több osztályon szünetelt már decemberben is a betegellátást. Január első hetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) húsz olyan határozatot tett fel a honlapjára, amelyben az ország különböző egészségügyi intézményeinek, kórházi osztályainak a részleges, vagy teljes leállását jelentette be.