Bár a törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben. 

Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a Napi.hu-nak elmondta: tulajdonképpen nem volt meglepetés, hogy 2026. január 1-ig elhalasztották, hogy hatályba lépjen a nyilvántartási eljárásról szóló törvény. 

A jogi képviselők oldaláról egyértelműen az automatikus döntéshozatallal kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés, hiszen az elképzelések szerint a bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozzák meg határozataikat egyes eljárásokban.

Ez már kicsit futurisztikus

Török Balázs szerint az emberi közreműködés az automatikus döntéshozatal esetén is kizárólag a bíróság oldaláról fog hiányozni, a kérelmezők – így kifejezetten a jogi képviselők – oldalán továbbra is alapvető tényező az emberi közreműködés.

Ugyanakkor a törvény indoklása is kiemeli, hogy az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi képviselő között.

Egyelőre kérdéses, pontosan melyik eljárásokat fogja érinteni az automatikus döntéshozatal. A törvény tételesen is tartalmaz jogi személyeket, amelyek esetén kizárt az ilyen eljárás, mint például a nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyeiben. További eljárások esetén a majdan megszületendő végrehajtási rendelet fogja szabályozni, hogy milyen esetben kizárt az automatikus döntéshozatal.

A gyakorlati tapasztalatokból kijelenthető, hogy az eljárások jó része, mint például egy könyvvizsgáló kinevezésének cégjegyzékbe történő bejelentése az automatizálás esetén sem veszélyezteti a jogbiztonságot vagy a közhitelességet.

Ettől függetlenül, a bíróság oldaláról a közhitelesség biztosítása érdekében a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a törvényességi felügyeleti eljárások, illetve kifejezetten automatikus döntéshozatal esetén az utóellenőrzés bevezetése.

Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.

Emellett a jogi képviselők oldalán is lehetőség nyílik az egyes kisebb adathibák helyesbítésére, egyes esetekben pedig kérhető az automatikus döntéshozatallal elbírált eljárás döntéshozó humán személy általi felülvizsgálata.

Okozhat problémát az átállás?

Egyelőre korai kijelenteni, okozhat-e problémát az új rendszerre való átállás. Egyrészt a jelenlegi cégeljárás esetén is sor kerül egy előzetes informatikai vizsgálatra, így nem teljesen új elemként jelentik meg a gépi közreműködés az eljárásokban.

Másrészt több ponton lenne még lehetőség a jogi képviselők tehermentesítésére. Ennek egy megoldása lehet, hogy az e-mail alapú kommunikációt felváltja a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely önálló platformot fog biztosítani a cégeljárásokhoz.

Mit jelent az automatikus döntéshozatal a mindennapokban?

Az új nyilvántartási rendszer nem jelenti az eddigi cégeljárási folyamat teljes átalakulását – foglalta össze a szakértő. Az eljárás folyamata a cégek és a jogi képviselők oldaláról nem fog olyan mértékű változást hozni, mint a bíróságok esetén.

A fő újdonság, hogy a törvény megteremti a lehetőségét, hogy egyes eljárásokban a bíróság teljes mértékben emberi közreműködés nélkül folytattathasson le az eljárásokat. A folyamatot tekintve az automatikus döntéshozatal alá eső cégek esetén az eddigiekhez hasonlóan a kérelem a jogi képviselő által kerül benyújtásra.

Ez követően megtörténik az automatikus informatikai és formai ellenőrzése. Tovább az automatikus ügyelőkészítéskor az egyes állami és tagállami nyilvántartások adatai alapján jogi vizsgálatot végez az informatikai rendszer.

Amennyiben minden adat rendelkezésre áll, egy órában belül döntés születhet a kérelmet illetően, amelyről a határozat is automatikusan „gépi” úton jön létre. Garancia ugyanakkor a közhitelesség szempontjából, hogy az új törvény mind a bírói oldalon és a jogi képviselők oldalán több lehetőség ad az egyes hibák kijavítására vagy kijavíttatására.

 

Klórgázos és hangyamérges receptet is ajánlott a mesterséges intelligencia

Egy új-zélandi chatbot fenntartások nélkül készített nem igazán ínycsiklandó recepteket, amikor a cseles megrendelők nem élelmiszeripari háztartási cikkeket adtak meg alapanyagnak. Bővebben --->